Rekontra

  • .
  • 2010. március 25.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2010. március 11. Õszintén örülök, hogy Ádám Zoltán "baloldali liberális" létére eljátszott a gondolattal: esetleg az MSZP helyett a Lehet Más a Politika mellett dönt.
Bár az LMP inkább ökoszociális pártként definiálja magát. Szeretném megnyugtatni: az ok, ami miatt egyelőre mégsem az LMP-t választja, nem áll fenn. Az LMP nem ellenzi az integrációt az oktatásban, ellenkezőleg. Schiffer András idézett interjújában is elmondja: "Az LMP szeretné, ha a deszegregációs folyamatokat olyan segítő-fejlesztő munkahelyek (pszichológusok, konfliktuskezelő szociális munkások) létesítése kísérné, amelyek hozzájárulhatnak a tanulást támogató légkör kialakításához". Oktatáspolitikánk lényege, hogy a szegregációt és annak kiváltó okait egyszerre kívánjuk felszámolni. Egyrészt szigorúan érvényt kívánunk szerezni az általános iskolai felvételi (létező, de sokfelé megszegett) tilalmának, meg kívánjuk szüntetni az iskolaérettségi vizsgálat intézményét (jelenlegi, akaratlanul is a szegregációt erősítő formájában), felmenő rendszerben meg kívánjuk szüntetni az eltérő tantervű ("kisegítő") osztályokat és iskolákat, továbbá egységes, nyolc-, de inkább tízéves - ún. komprehenzív - alapképzést kívánunk bevezetni. Másrészt nemcsak teljes integrációt, tehát teljes deszegregációt, de minden gyerekre kiterjedő inkluzív nevelést és minden rászoruló diákra (ez a tanulók 20-40 százaléka!) kiterjedő egyéni fejlesztést is javasolunk (beleértve a korai fejlesztést is, lásd: Biztos Kezdet Program). Javasoljuk tehát az inkluzív pedagógia általános alkalmazását, valamint segítő-fejlesztő munkahelyek (korrepetitor, mentor, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, szociálpedagógus stb.) létrehozását, illetve bővítését, részben a nevelési tanácsadókban, részben közvetlenül a tanintézményekben. Így közelíthetünk az esélyegyenlőséghez, így szorítható vissza a lemorzsolódás, így érhető el - lassan, fokozatosan - a középosztályi szülők részéről megnyilvánuló "szegregációs nyomás" csökkentése, a "white flight" visszafordítása. A deszegregáció tehát számunkra nem csupán emberjogi gesztus. Több annál: az iskolai és társadalmi egyenlőtlenségek tartós csökkentésének eszköze, a társadalmi kohézió kulcsa. De ehhez szükség van a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására is. Odafigyelésre. Mentorokra, pszichológusokra, fejlesztőpedagógusokra. Ehhez a baloldalinak is nevezhető programhoz kérjük a "baloldali liberálisok", így Ádám Zoltán támogatását is.

Erőss Gábor,

az LMP egyéni képviselőjelöltje (Bp., 13. sz. evk., Ferencváros-Pesterzsébet) és oktatási programjának egyik szerzője

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.