Rémtettek, szóban

  • 2001. március 1.

Publicisztika

Mikola István, a szinte vadonatúj egészségügyi miniszter megnyilvánulásai az elmúlt tíz napban leginkább egy komplett katasztrófasorozat képét mutatták.

n

A miniszter stockholmi útját megszakítva sietett reagálni a "Fekete Angyal" néven közismertté vált ápolónő állítólagos rémtetteire. Ám eme, valamint későbbi nyilatkozatai során szemmel láthatóan egy pillanatra sem merült fel benne az a (bizonyos IQ-szint felett minden beszélő számára természetes) igény, hogy tudja, milyen jelentéssel bírnak a hangképző szervei által keltett akusztikus jelenségek. A miniszterben szikrányi kétely sem moccant meg avval kapcsolatban, hogy F. Tímea valóban elkövette-e azokat a cselekményeket, amelyekkel a rendőrség gyanúsítja: az "életellenes bűncselekményeket" mind nyilatkozataiban, mind intézkedéseinek mérlegelésekor kész tényként kezelte. Annak ellenére, hogy F. Tímea bűnösségére a jelen pillanatban az egyetlen, büntetőjogi értelemben tekintetbe vehető bizonyíték az a vallomás, amelyet ő maga tett a rendőrségen. Ami viszont - önmagában, vagyis abban az esetben, ha az esetleges vádemeléskor F. Tímea bűnösségét egyéb bizonyítékokkal az ügyésznek nem sikerül alátámasztania - édeskevés. Az a gyakorlat ugyanis, hogy valakit kizárólag a saját, magára nézve terhelő vallomása alapján ítéljenek el, a koncepciós perek óta mintegy kiment a divatból. A dolgok jelenlegi és múlt heti állása szerint F. Tímea éppúgy lehet krónikus hazudozó, mint a pomázi halálosztó: sőt arra, hogy F. Tímea krónikus hazudozó, jelen pillanatban több jel utal, mint az utóbbi verzióra.

És itt nem pusztán arról van szó, hogy őt is megilleti az ártatlanság vélelme - még akkor is, ha esetleg beteg. A miniszter ugyanis a Nyírő Gyula Kórház vezetőit is felelősnek találta abban, hogy a "sorozatos emberölés" megtörténhetett. Ebbéli meggyőződését nem is rejtette véka alá, sőt azonnal intézkedett a kórház belgyógyászati osztályának bezárásáról, valamint széles körű vizsgálatot rendelt el az ország összes kórházában. (Fehér köpenyes gyilkosoknak mondjuk nem nevezte az orvosokat, ez tény. Ezért nem is írunk 1953-at.) Eme megalapozatlan és (a nyomozás jelenlegi állása szerint) a rágalmazásra a megtévesztésig emlékeztető nyilatkozatok - valamint a bulvártévék valamivel visszafogottabb tudósításai - után a csalódottság és a düh, amit az emberek az egészségügy katasztrófája és annak mindennapos megtapasztalása miatt éreznek, láthatóan az "orvosokra" és az "ápolónőkre" fixálódik: zsebre teszik a nagy lóvét, és hagynak megdögleni. Ha épp el nem tesznek láb alól.

Mintha ők lennének e katasztrófáért a felelősek.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.