Róbert gidája

Publicisztika

Az idei Magyar Sziget rendezői nem tudták szavatolni egy alig tizenhat éves, félig magyar, félig kongói vokalista biztonságát, ezért az R-Go vasárnap a háttérénekesnő nélkül lépett színpadra - szól a hír a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom rendezvényéről.

Az idei Magyar Sziget rendezői nem tudták szavatolni egy alig tizenhat éves, félig magyar, félig kongói vokalista biztonságát, ezért az R-Go vasárnap a háttérénekesnő nélkül lépett színpadra - szól a hír a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom rendezvényéről.

A Magyar Szigetet a Sziget Fesztivál mintájára hozták létre, hogy az Árpád-sávos lobogók alatt gyülekező ifjúság a maga köreiben, az óbudai kozmopolitizmustól nem zavartatva fejleszthesse magyarságtudatát a Dunakanyarban, és a Kopasz Agybajjal meg a többi hasonszőrű zenekarral szórakozzék. Ezek közé kapott meghívást az R-Go - nyilván a szervezők meghallották, merre húz Szikora Robi szíve újabban -, de a közönséget felbőszítette a feka csaj látványa, már a koncert előtt be-beszóltak neki, a rendezőség meg, mint hírben áll, nem tudta szavatolni a biztonságát. Szikora mindazonáltal lenyomta nélküle a koncertet - kellett a pénz, tele a banda nagycsaládossal. Produkciója során megpróbált a tömeg lelkére hatni: szereti őket, mondta, 99 százalékban egyet is ért velük, de értsék meg, nem a bőrszín számít, hanem hogy valaki belülről magyarnak érzi-e magát. Aha.

Ez tehát az a bizonyos egy százalék. Bőrszín alapján megkülönböztetni nem szép dolog, de túléljük, az összes többi meg mehet, csikidamm, csikidamm.

Túl a korpa közé keveredés minősített esetén, végtelenül szomorú (egyesek szerint inkább snassz) ez az egész, Szikorára nézve különösen. Sikerei csúcsán, 1985-ben volt mersze bojkottálni az afrikai éhezők megsegítésére szervezett budapesti koncertet, mert szolidáris volt a popzenész-szakszervezet által letiltott Bergendyékkel. Egy évvel később a róla és együtteséről megjelent könyv "intim teszt"-jében azt nyilatkozta, kedvenc politikusa Mahatma Gandhi és Kádár János, kedvenc újságja a Népszabadság, és azt üzente rajongóinak, hogy tiszteljék a másságot, tanuljanak a "múlt kárán". Igaz, azt is mondta, hogy szívesen őrizné a hagyományokat, "ha hagynák". Hát most szabad neki. 'rizgetheti Gandhi és Kádár hagyományát egyszerre, és ha már elment a Magyar Szigetre, hozzájuk csaphatja a Szálasiét is. Miközben nyilván tisztában van vele, hogy az egyetlen dolog, amihez valamennyire ért, a popzene, egyszerűen nem létezne anélkül, amit a feketéknek köszönhet, de ezt képtelen volt elfogadtatni a Hatvannégy Vármegye népével. Konkrétan hány forintért is?

Van a Ray Charles életéről szóló filmben egy jelenet. A sztár a szerződésszegés jogkövetkezményeit is vállalva egyszer csak nem hajlandó szegregált közönség előtt fellépni. Szikora most a saját - pontosabban a nála alkalmazásban lévő barna Gida - bőrén tapasztalhatta meg a fajgyűlöletet. Ahogy ötven éve Ray Charles vagy húsz éve ő maga is tette, élnie kellett volna a bojkott eszközével. De esze ágában nem volt, inkább húzta a fintorgó náciknak és emlegette az aranylemezeit.

De afelől se legyen senkinek szemernyi kétsége, hogy mindez nem csupán egy valaha jobb napokat is látott pop-paprikajancsi szomorú meséje. Ott pogózott a nácik közt a Fidelitas, az Ifjúsági Demokrata Fórum is, meg Siklósi Beatrix, Koltay Gábor és Orbán Viktor mikrofonállványa, Rákay Filip - feltételezzük, nem azért, mert eltévesztették a házszámot. Talán nekik is nagyon kellett a pénz.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.