Szegény OGYÉI!

Publicisztika

Az a kormány, amelyik folyamatos hadjáratot folytat a független intézmények ellen, ne csodálkozzon, ha a polgárai nem bíznak intézményei függetlenségében. 

A vonatkozó közvélemény-kutatások szerint – amiket intuitíve is megerősíthet bárki, aki nyitott szemmel és füllel jár az országban – a magyarok jóval kevésbé bíznak a kínai és az orosz vakcinában, mint a nyugati védőoltásokban.

Ennek a bizalmatlanságnak számos oka lehet: a kínai és orosz termékek minőségével kapcsolatos általános fenntartások, a két ország autoriter vezetőitől való idegenkedés, vagy az a tény, hogy a keleti vakcinákat már a klinikai vizsgálatok lezárulta előtt tömegesen használták. Ettől persze még lehetnek jók (hatásosak és biztonságosak) ezek a védőoltások, úgy tűnik, megítélésük a magyar virológusokat is megosztja.

A jó hír az, hogy ebben a kérdésben nem a virológiai ismeretekkel korlátozottan rendelkező állampolgárnak kell igazságot tennie; azért vannak a védőoltásokat engedélyező gyógyszerészeti hatóságok, hogy eldöntsék, használható-e egy vakcina vagy sem. Az átlagember nyilván a Pfizer vagy a Moderna vakcinájáról sem tud sokkal többet, mint a kínairól vagy az oroszról, a többség (remélhetőleg) mégis megbízik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatában és a kiadott európai forgalombahozatali engedélyekben.

Koronavírus - Újabb szállítmány érkezett a Pfizer-BioNTech

 
Hegyi Tibor vezető főgyógyszerész kibontja az újonnan érkezett Pfizer-BioNTech-vakcinákat tartalmazó dobozt a Békés Megyei Központi Kórház, Dr. Réthy Pál Tagkórházában 
Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Rosta Tibor

A negatív kulturális beidegződések miatt a kínai és az orosz vakcinát minden bizonnyal EMA-pecséttel is kevesebben fogadnák el, mint az amerikai oltásokat, de használatuk mellett ebben az esetben mégis komoly érvek szólnának (feltéve, hogy a kormány tényleg hamarabb tud sokat szerezni belőlük, mint a rendelkezésre álló többi oltásból.) Csakhogy a kínai és az orosz vakcinát saját szakállára kezdte el vizsgálni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), sőt az orosz szerre (és az AstraZeneca vakcinájára) már ki is adott egy ideiglenes engedélyt. Ez pedig elég nagy baj, hiszen nagyjából borítékolható, hogy

az OGYÉI-engedély ahelyett, hogy erősítené, még tovább erodálja majd az e vakcinákba vetett bizalmat, járulékos következményként pedig általában is növelheti a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot.

Az EU-ban az EMA centralizált engedélyezési eljárása a normál eljárás, és nem igazán érthető, miért kellett ezt nálunk megkerülni. Különösen érthetetlen a dolog az orosz vakcina és az AstraZeneca készítménye esetében, hiszek ezek gyártói már kijelentették, hogy szeretnének európai engedélyt kapni, az AstraZeneca vakcinájára napokon belül rábólinthat az EMA. Itt tehát minimális időt nyerünk a külön engedélyezéssel (ha egyáltalán), viszont elvben előfordulhat, hogy miután a magyar hatóság jónak nevezett egy vakcinát, az EMA elutasítja ugyanazt, ami – mondani sem kell – végleg összezavarná az embereket.

De rossz ötlet az OGYÉI-engedély azért is, mert míg az EMA nem a magyar kormány irányítása alatt álló intézmény, az OGYÉI igen (irányító szerve az Emmi). Az ilyen intézményekkel szembeni bizalom pedig érthető módon alacsony, hiszen az Orbán-kormány közel 11 éves regnálása alatt megmutatta, hogy hatalmi logikája az államháztartáson belüli és kívüli független intézmények elfoglalására és saját politikai érdekeinek való alárendelésére épül. Elfoglalták az Alkotmánybíróságot, a Médiahatóságot, a közmédiát, a jegybankot, az Állami Számvevőszéket, a versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot. A sor folytatható. Amikor egy kormányzati potentát a „független ügyészségről” beszél, ahhoz lehetetlen nem hozzáképzelni egy cinikus félmosolyt.

 

A fideszes úthenger nem állt meg a tudomány kapui előtt sem, elég arra utalni, milyen dicstelen szerepet játszott az OGYÉI-hez hasonlóan az Emmi felügyelete alatt álló Oktatási Hivatal a CEU elüldözésében. De Orbánék még járványügyben is simán hadrendbe állították a hatóságokat –  a kormányhivatalt és a Népegészségügyi Központot -, amikor a Pesti úti idősotthon ügyében politikai ellenfelük, Karácsony Gergely alkalmatlanságát kellett bizonyítani.

A lényeg, hogy az ország nem Fideszre szavazó kétharmada szemében

az állami intézmény mára egyenlő lett a fideszes intézménnyel.

Sőt, valószínűleg még a fideszesek jelentős részének szemében is, csak ők úgy gondolják, hogy így van rendjén, hiszen a propaganda évek óta azt harsogja nekik, hogy függetlenség mint olyan (független sajtó, független bíróság, független civil szervezet, független tudományosság) eleve nem is létezik.

Az emberek – mivel ezt tanulták meg, mivel Magyarországon ez vált normálissá – óhatatlanul az OGYÉI döntéséről is azt fogják gondolni, hogy fideszes érdekeket követ (az oltások minél gyorsabb beszerzése, behódolás Putyinnak és a kínaiaknak), és ezeket akár az alapos vizsgálat szempontjai elé helyezi. Ha valaki nem bízhat abban, hogy a Médiahatóság vagy az Oktatási Hivatal a kormánytól független szakmai döntést hoz, miért bízna ugyanebben az OGYÉI esetében? Főleg úgy, hogy itt nem a Klubrádió vagy a CEU sorsa a tét, hanem a saját egészsége. A bizalmatlansághoz még csak nem is kell azt hinni, hogy a kormány valamilyen utasítást adott az OGYÉI-nek – nyilván a gyógyszerhatóság munkatársai is Magyarországon élnek, így a napi 100 halottért az engedélyezés lassúságát felelőssé tevő kormányzati nyilatkozatokat nyugodtan érzékelhetik nyomásgyakorlásként.

Az eddigiekből egyenesen következik, hogy

a magyar engedéllyel rendelkező orosz (és esetleg kínai) vakcinát rengetegen fogják elutasítani (biztosan többen, mintha kivártuk volna az európai engedélyt),

ami jócskán megbonyolítja majd a hírek szerint eddig sem épp hibátlanul működő oltási rendet. Ha nincs szerencsénk, akkor a kaotikus, átláthatatlan folyamat és a kínai/orosz vakcinák előtérbe helyezése általában is lenyomhatja az oltási hajlandóságot.

Persze méltatlan helyzet az OGYÉI-ben dolgozó (nyilván kiváló) szakemberekre nézve, hogy – függetlenül attól, mit csinálnak valójában – szükségképpen a gyanú árnyéka vetül tevékenységükre. De ebbe a méltatlan helyzetbe az Orbán-kormány hozta őket: egyrészt azzal, hogy a normál európai eljárással szemben a külön engedélyezést erőltette, másrészt azzal, ahogy az elmúlt két és háromnegyed ciklusban politizált. Az a kormány, amelyik folyamatos hadjáratot folytat a független intézmények ellen, ne csodálkozzon, ha a polgárai épp akkor nem bíznak intézményei függetlenségében, amikor erre a legnagyobb szükség lenne.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.