Szegény OGYÉI!

Publicisztika

Az a kormány, amelyik folyamatos hadjáratot folytat a független intézmények ellen, ne csodálkozzon, ha a polgárai nem bíznak intézményei függetlenségében. 

A vonatkozó közvélemény-kutatások szerint – amiket intuitíve is megerősíthet bárki, aki nyitott szemmel és füllel jár az országban – a magyarok jóval kevésbé bíznak a kínai és az orosz vakcinában, mint a nyugati védőoltásokban.

Ennek a bizalmatlanságnak számos oka lehet: a kínai és orosz termékek minőségével kapcsolatos általános fenntartások, a két ország autoriter vezetőitől való idegenkedés, vagy az a tény, hogy a keleti vakcinákat már a klinikai vizsgálatok lezárulta előtt tömegesen használták. Ettől persze még lehetnek jók (hatásosak és biztonságosak) ezek a védőoltások, úgy tűnik, megítélésük a magyar virológusokat is megosztja.

A jó hír az, hogy ebben a kérdésben nem a virológiai ismeretekkel korlátozottan rendelkező állampolgárnak kell igazságot tennie; azért vannak a védőoltásokat engedélyező gyógyszerészeti hatóságok, hogy eldöntsék, használható-e egy vakcina vagy sem. Az átlagember nyilván a Pfizer vagy a Moderna vakcinájáról sem tud sokkal többet, mint a kínairól vagy az oroszról, a többség (remélhetőleg) mégis megbízik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatában és a kiadott európai forgalombahozatali engedélyekben.

Koronavírus - Újabb szállítmány érkezett a Pfizer-BioNTech

 
Hegyi Tibor vezető főgyógyszerész kibontja az újonnan érkezett Pfizer-BioNTech-vakcinákat tartalmazó dobozt a Békés Megyei Központi Kórház, Dr. Réthy Pál Tagkórházában 
Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Rosta Tibor

A negatív kulturális beidegződések miatt a kínai és az orosz vakcinát minden bizonnyal EMA-pecséttel is kevesebben fogadnák el, mint az amerikai oltásokat, de használatuk mellett ebben az esetben mégis komoly érvek szólnának (feltéve, hogy a kormány tényleg hamarabb tud sokat szerezni belőlük, mint a rendelkezésre álló többi oltásból.) Csakhogy a kínai és az orosz vakcinát saját szakállára kezdte el vizsgálni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), sőt az orosz szerre (és az AstraZeneca vakcinájára) már ki is adott egy ideiglenes engedélyt. Ez pedig elég nagy baj, hiszen nagyjából borítékolható, hogy

az OGYÉI-engedély ahelyett, hogy erősítené, még tovább erodálja majd az e vakcinákba vetett bizalmat, járulékos következményként pedig általában is növelheti a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot.

Az EU-ban az EMA centralizált engedélyezési eljárása a normál eljárás, és nem igazán érthető, miért kellett ezt nálunk megkerülni. Különösen érthetetlen a dolog az orosz vakcina és az AstraZeneca készítménye esetében, hiszek ezek gyártói már kijelentették, hogy szeretnének európai engedélyt kapni, az AstraZeneca vakcinájára napokon belül rábólinthat az EMA. Itt tehát minimális időt nyerünk a külön engedélyezéssel (ha egyáltalán), viszont elvben előfordulhat, hogy miután a magyar hatóság jónak nevezett egy vakcinát, az EMA elutasítja ugyanazt, ami – mondani sem kell – végleg összezavarná az embereket.

De rossz ötlet az OGYÉI-engedély azért is, mert míg az EMA nem a magyar kormány irányítása alatt álló intézmény, az OGYÉI igen (irányító szerve az Emmi). Az ilyen intézményekkel szembeni bizalom pedig érthető módon alacsony, hiszen az Orbán-kormány közel 11 éves regnálása alatt megmutatta, hogy hatalmi logikája az államháztartáson belüli és kívüli független intézmények elfoglalására és saját politikai érdekeinek való alárendelésére épül. Elfoglalták az Alkotmánybíróságot, a Médiahatóságot, a közmédiát, a jegybankot, az Állami Számvevőszéket, a versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot. A sor folytatható. Amikor egy kormányzati potentát a „független ügyészségről” beszél, ahhoz lehetetlen nem hozzáképzelni egy cinikus félmosolyt.

 

A fideszes úthenger nem állt meg a tudomány kapui előtt sem, elég arra utalni, milyen dicstelen szerepet játszott az OGYÉI-hez hasonlóan az Emmi felügyelete alatt álló Oktatási Hivatal a CEU elüldözésében. De Orbánék még járványügyben is simán hadrendbe állították a hatóságokat –  a kormányhivatalt és a Népegészségügyi Központot -, amikor a Pesti úti idősotthon ügyében politikai ellenfelük, Karácsony Gergely alkalmatlanságát kellett bizonyítani.

A lényeg, hogy az ország nem Fideszre szavazó kétharmada szemében

az állami intézmény mára egyenlő lett a fideszes intézménnyel.

Sőt, valószínűleg még a fideszesek jelentős részének szemében is, csak ők úgy gondolják, hogy így van rendjén, hiszen a propaganda évek óta azt harsogja nekik, hogy függetlenség mint olyan (független sajtó, független bíróság, független civil szervezet, független tudományosság) eleve nem is létezik.

Az emberek – mivel ezt tanulták meg, mivel Magyarországon ez vált normálissá – óhatatlanul az OGYÉI döntéséről is azt fogják gondolni, hogy fideszes érdekeket követ (az oltások minél gyorsabb beszerzése, behódolás Putyinnak és a kínaiaknak), és ezeket akár az alapos vizsgálat szempontjai elé helyezi. Ha valaki nem bízhat abban, hogy a Médiahatóság vagy az Oktatási Hivatal a kormánytól független szakmai döntést hoz, miért bízna ugyanebben az OGYÉI esetében? Főleg úgy, hogy itt nem a Klubrádió vagy a CEU sorsa a tét, hanem a saját egészsége. A bizalmatlansághoz még csak nem is kell azt hinni, hogy a kormány valamilyen utasítást adott az OGYÉI-nek – nyilván a gyógyszerhatóság munkatársai is Magyarországon élnek, így a napi 100 halottért az engedélyezés lassúságát felelőssé tevő kormányzati nyilatkozatokat nyugodtan érzékelhetik nyomásgyakorlásként.

Az eddigiekből egyenesen következik, hogy

a magyar engedéllyel rendelkező orosz (és esetleg kínai) vakcinát rengetegen fogják elutasítani (biztosan többen, mintha kivártuk volna az európai engedélyt),

ami jócskán megbonyolítja majd a hírek szerint eddig sem épp hibátlanul működő oltási rendet. Ha nincs szerencsénk, akkor a kaotikus, átláthatatlan folyamat és a kínai/orosz vakcinák előtérbe helyezése általában is lenyomhatja az oltási hajlandóságot.

Persze méltatlan helyzet az OGYÉI-ben dolgozó (nyilván kiváló) szakemberekre nézve, hogy – függetlenül attól, mit csinálnak valójában – szükségképpen a gyanú árnyéka vetül tevékenységükre. De ebbe a méltatlan helyzetbe az Orbán-kormány hozta őket: egyrészt azzal, hogy a normál európai eljárással szemben a külön engedélyezést erőltette, másrészt azzal, ahogy az elmúlt két és háromnegyed ciklusban politizált. Az a kormány, amelyik folyamatos hadjáratot folytat a független intézmények ellen, ne csodálkozzon, ha a polgárai épp akkor nem bíznak intézményei függetlenségében, amikor erre a legnagyobb szükség lenne.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.