Szegény, szegény Fidesz

  • 2002. február 14.

Publicisztika

Mádl Ferenc, mert idestova már egy hónapja növekvő elégedetlenséggel figyeli a választási kampány eldurvulását, egyeztetésre hívja a parlamenti pártok képviselőit - tudjuk meg az államelnök leveléből, melyet hétfőn, postafordultával küldött Kuncze Gábornak, aki múlt pénteken kérte őt fel közvetítésre.

n Mádl Ferenc, mert idestova már egy hónapja növekvő elégedetlenséggel figyeli a választási kampány eldurvulását, egyeztetésre hívja a parlamenti pártok képviselőit - tudjuk meg az államelnök leveléből, melyet hétfőn, postafordultával küldött Kuncze Gábornak, aki múlt pénteken kérte őt fel közvetítésre.

Mert eldurvult ez a cudar kampány, már-már csorbítja a demokráciát. És ebbe az iszonyúan brutális, durva kampányba az undor- és félelemkeltésben utazó ellenzék hazaáruló módon olyan dolgokat is beemel, amik dehogy tartoznának oda, mint a státustörvény meg az EU-csatlakozás ügye. (Ugyan, hova tartoznának?) Minden rossz ezért van, ideje egyeztetni.

Orbán Viktor országértékelő beszédére is árnyékot vetett ez a sok csúfság. A kampányban igaztalanul bántják őt, pedig kormánya ezt és ezt és ezt a sok jót tette az elmúlt esztendők során. Éppen csak Antall József pizsamája hiányzott erről a méltatlanul bántalmazott, országos gondjai miatt a kampányban védtelen, ám jóravaló miniszterelnökről, hogy mi is megsajnáljuk szegényt, akire bűnözők fenekednek künn és benn egyaránt. Miközben ő csak eldolgozgatna a nemzet javára, egyesítve aztat lélekben, az irodalom, a zene és a tánc teljességében; az ártatlan miniszterelnöki gyermek, aki istenáldotta tehetsége révén - amint azt az őt a Vigadóba meghívó Magyar Polgári Egyesület elnöke oly dicséretes visszafogottsággal megemlíteni szíveskedett - mégis fejhosszal emelkedik ki közülünk, miközben az ország rakettáját berregteti közvetlenül a felszállást megelőzően gyermeki dolgozószobája puha szőnyegén. És építkezne is az Ihletett Fiú, felfele, az égbe rakosgatja építőkockáit, melynek nyomán mégis igazi hidak verődnek, és Széchenyi-tervpályázatokból kis- és középvállalkozások sarjadnak, és 2006-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt, mert a beton szinte magától elkúszik majd odáig, és nyugdíjasok sírnak a szerfeletti örömtől és meghatottságtól és gyógyítás is lesz és teljes foglalkoztatottság és kézrátétel! Főleg az utóbbi!

No, ezt akarják meggátolni az "undorkeltők" meg a "bűnözők". (A szerzői jog Kövéré és Rogáné: érdekes, hogy amióta O. V. elhazaárulózta magát, környezete leírhatatlan vehemenciával igyekszik minél nagyobb tódításokkal feledtetni a Főnök apró figyelmetlenségét.)

Mintha az eldurvult kampány tehetne a kormány összes disznóságáról és műkedvelői szintű baklövéséről. Mintha nem az a mocsok hullana most vissza a fejükre, amit szorgosan összehordtak. Az országgyűlési választás a megmérettetés pódiuma. Ami most lajstromba vétetik, az ráadásul messze nem is négy év gyümölcse, pusztán az elmúlt pár hónapé.

Például a nagy bánatomban különgépen kampánykitüntetést átvenni röppenek tempó (tényleg, az útjaira 5,8 milliót elbokázó, és ezért valószínűleg hosszan csücsülő Szabadi 32 millióból meddig tudta volna masszíroztatni magát Thaiföldön?). Aztán az elbaltázott státustörvény, mely egyebek mellett arra is jó volt, hogy Szlovákiában légmentesen szigetelje el minden irányban a magyar pártot, és hogy lényegében kettészakítsa az RMDSZ-t. Az, aki arra figyelmezteti a kormányt, hogy a Budapestről kiprovokált konfrontáció Szlovákiával és Romániával előbb-utóbb a határon túli magyarokon csattan, aztán pedig a határon innenieken, nem is lehet más, mint konszenzusfelrúgó hazaáruló. Akinek meg feltűnik, hogy a kormánytagok családjai körében milyen szokatlan gyakorisággal bukkannak fel sikeres üzletemberek, az bűnöző.

Tavaly december óta az ország jelenlegi urainak nincs jó lépésük. Vesztenek, amikor le akarják csukatni Medgyessyt, vesztenek, amikor rendőrök tartanak házkutatást annál a nyugdíjasnál, aki aznap az általa vezetett szervezet nevében együttműködési szerződést írt alá az MSZP-vel, vesztenek, amikor Bush elnök nem ér rá, amikor a külföldi tudósítókat cseszegetik, amikor egyedül akarnak kétharmados törvényeket hozni. És ezek csak az aktuális gátlástalanságaik. De nem ennyi van a számlájukon. Négy év van - tudjuk, hisz mi fizettük.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.