A cikk állítása szerint "amennyiben a kormány lemond és a parlamentnek negyven nap alatt nem sikerül az új miniszterelnököt megválasztania, az Országgyűlés mandátuma automatikusan véget ér, új választásokat kell kiírni. Hasonló helyzet áll elő, ha a kabinet maga kér bizalmi szavazást valamely törvény kapcsán, és a parlament egy ülésszakon belül négy alkalommal is megvonja a bizalmat a kormánytól." Eltekintve attól, hogy az utóbb említett négy bizalommegvonásnak 12 hónapon belül kell bekövetkezni, sem ebben, sem az előző esetben nem automatikus a parlament mandátumának megszűnése, mert a feloszlatás és az új választások kiírása a köztársasági elnöknek csak lehetősége, de nem kötelezettsége. A négy bizalmatlanság egy éven belül annál is irreálisabbnak tűnik, hiszen az elmúlt 18 évben egyetlen ilyen sem volt.
A második esetben pedig a parlamenti többség meg is akadályozhatja az államfőnek ezt a döntését - ha nem akar új választásokat, márpedig ha akarna, maga is feloszlathatna saját magát - azzal, hogy a negyven nap letelte előtt a jelöltet megválasztja, majd bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatja, és ezzel kiveszi a köztársasági elnök kezéből a döntést.
Változatlan olvasói szeretettel:
Halmai Gábor
egyetemi tanár
