Lassuló gazdasági növekedés, visszafogott költségvetési lazítás, romló gazdasági feltételek a Fidesz-rezsim számára. Hol tart és merre halad a gazdaságpolitika a jövő évi költségvetés elfogadása után?
A magyarországi tüntetések pár órás megmozdulások erejéig állnak össze. Ezek, miután a résztvevők kiélvezkedték magukat az életüket uraló absztrakt hatalom megszemélyesítésén és parodizálásán, azaz a pokolba küldtek minél több politikust, többnyire bágyadtan feloszlanak. A Franciaországban ennél produktívabb logika alapján szerveződő Nuit debout (nagyjából: Éjszaka talpon) lassan két hónapja tart.
A legutóbbi negyedéves GDP-adat mind a kormányt, mind az elemzők nagy részét megdöbbentette, hiszen az előző év hasonló időszakához képest az optimistábbak – élükön a kormány – ennek több mint kétszeresét várták. Még a csapból is az folyt, hogy Európa élén állunk a növekedésben, míg a mostani összehasonlító táblákon csak a recesszióval küzdő Görögországot sikerül megelőznünk. Ha a második negyedév is negatív adatot hoz, kijelenthetjük: a technikai recessziónak becézett állapotba navigáltuk magunkat.
Büszkék lehetünk hazánk európai emberi jogi teljesítményére: az elmúlt hetekben Magyarország ismét számos kérdésben segítette elő az európai emberi jogi mérce fontos részleteinek kimunkálását.
Az utóbbi fél évtized oktatáspolitikájának lényeges fordulata, hogy a képzés tartalma és a tankötelezettség célja, azaz az ország műveltsége már nem az egyes iskolák tantestületeinek pedagógiai programjaiból áll össze, hanem az oktatáspolitika központja határozza meg és ellenőrzi a megvalósulását. A korábbi, önigazgatáson alapuló, önkormányzati iskolaszolgáltatást felszámolták – a központosított közhatalom letörte az iskola autonómiáját, s vele együtt a helyi közszolgáltatást nyújtó önkormányzatokat is.
Érthető, hogy mindenki, akinek fontos liberális ügye volt – én magam is! – a Soros Alapítványhoz, illetve utódszervezeteihez fordult segítségért. Ezzel azonban elmulasztottunk megkezdeni egy fontos munkát.
Az elmúlt hetekben került nyilvánosságra az oktatási kormányzat azon tervezete, amely a természettudományos tárgyak oktatását a szakközépiskolákban, illetve (szeptembertől újabb nevükön) a szakgimnáziumokban egyetlen tantárgyra szűkítené: a diákok – választott szakmájuktól függően – vagy fizikát, vagy biológiát, vagy kémiát, vagy földrajzot tanulnának.