Tandori Dezső: Seneca mozija (- avagy Moravia morália?)

  • 2002. július 18.

Publicisztika

Anélkül, hogy egyetlen szereplőt is megemlítenék a Magyar Narancsban ki nem bontakozott vitából - pillanatnyi politikai helyzetünk egyik vonatkozását elemezte, személyvédelmezőleg, egyik legkitűnőbb, általam is kivételesnek értékelt prózaírónk, szólt ellene finoman egyik kiváló filozófus-esztéta-kritikusunk -, anélkül, mondom, hogy egyetlen szereplőt is megemlítenék... Merthogy ilyenbe az alábbiak alapján nem bocsátkoznék.
Anélkül, hogy egyetlen szereplőt is megemlítenék a Magyar Narancsban ki nem bontakozott vitából - pillanatnyi politikai helyzetünk egyik vonatkozását elemezte, személyvédelmezőleg, egyik legkitűnőbb, általam is kivételesnek értékelt prózaírónk, szólt ellene finoman egyik kiváló filozófus-esztéta-kritikusunk -, anélkül, mondom, hogy egyetlen szereplőt is megemlítenék... Merthogy ilyenbe az alábbiak alapján nem bocsátkoznék.

S majd elmondom, mit akarok mondani.

Ám előbb a Seneca-idézet.

A múltkor nagyon megtetszett. Ám nagy csalódásomra is lett. Persze, Erkölcsi levelek a Seneca-mű címe (Seneca, a római bölcs neve nem jött elő a cikk-levél nem-vitában! említhetem hát), s így indul, példányomban a 19. oldal alján a 7. levél: "Kérded, mi az, amit különösképpen el kellene kerülnöd. A tömeg. Még nem bízhatod magad rá veszélytelenül." (Kurcz Ágnes fordítása) "Én legalábbis beismerem esendőségemet: sohasem azzal a jellemmel térek haza, amellyel otthonról elindultam. Valami felkavarodik abban", fordítok át a 20. oldalra, s még nagyon tetszik az ügy, "amit már rendbe szedtem, valami visszalopakodik abból, amitől elfutottam. Úgy vagyunk mi is, ha lelkünk hosszadalmas bajból felépül, mint a betegek, akiket annyira megviselt a hosszas gyengélkedés, hogy sehová sem lehet őket ártalom nélkül kivinni. A nagy tömegben forgolódni káros..." Még nagyon jó, igaz? "...tudtunkon kívül egytől egyig mindenki kedvet csinál valami vétekhez, megbélyegez vele, vagy ránk akasztja. Kétségtelen: minél nagyobb csődületbe keveredünk, annál nagyobb ez a veszély. Semmi sem oly káros a jó erkölcsökre, mint elüldögélni a színielőadások mellett, akkor ugyanis a gyönyörködés könnyű utat nyit a becsusszanó bűnöknek..." Hohó, nem vagyok nagy színházjáró, de itt már bosszúsan fölnevettem. És így tovább.

Seneca tehát beül egy moziba délelőtt, pardon, elüldögél az odahaza védelmezett erkölcsi elveivel a színpad előtt, kezdi magát erkölcstelenülni, hazasiet. El a tömegből.

El a tényleges történések világából és a többi. Én ne ismerném ezt? Nos, kérdés, "kisarkítható" ez így, netán sem? Szinte mindent kipróbáltam/ok, ami jó, de tilos, árt, hizlal, nevetségessé, bódulttá, használhatatlanná, esetleg nagyon is használhatóvá tesz. A tömegben mégsem forgolódom oly értelemben, hogy arra Seneca, netán valami Senecán-túlos erkölcsi kategória érvényesíthető lenne.

Amikor erkölcsi zugunkba, kutatásunk világába, a versírásba, a műfordításba visszavonulunk (hoppá, kezdünk kényes és nagyon is világias terepek felé sodródni; tömeg?), gondoljunk a Moravia-novella gyáros-fiára, akinek odavágja a tényleges munkásfiú: te könnyen szavalsz, hazamész a papához, ott a H.-D. motorod etc. Hát igen. Erre mindig vigyázzunk. Ha abszolút erkölcsi szempontok szerint akarjuk megítélni a köröttünk forgó szegény, átvert, jobbat érdemlő, jobbat se érdemlő stb. "tömeg" szempontjait. Meg akik ily reáliák szerint (is) gondolkoznak, kénytelenek gondolkozni. Magam nem járok moziba, de mások joggal járnak.

Apropó, a Seneca-kötet helyett majdnem egy sorral feljebbről Mándy Ivántól a Zsámboki mozija címűt húztam elő, oly hasonló az alakja e könyvnek. Karinthy Frigyes mondta: szépek, szépek a sakk szabályai... de a hozzá dünynyögött csatadalunk se semmi!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.