Az UEFA kedden - egyenest a jó nevű Gianni Infantino főtitkár golyóstollával - osztályfőnöki dicséretben részesítette az MLSZ-t a bundabotrányban tanúsított gyorsaságáért és könyörtelenségéért. Helyes. A helyzetet árnyalja, hogy az elmúlt hetekben egyetlen - a német, sőt a magyar sajtóban névvel, címmel emlegetett - konkrét eset sem nyert itthon kivizsgálást vagy megerősítést. A botrányban hivatalosan érintett magyar szereplők megszólalásai szerint inkább nem bundáztunk, vagy ha igen, akkor sem. Azért nem, mert az lehetetlen.
A magyar ember a következők miatt nem bundázik, bundázhat.
Először is mert Magyarországon a tiszta játék az első, különösen a futballban, s csak utána jön a haza, a család meg a Barátok közt.
Nálunk legfeljebb szerbek bundáznak. De a Németországból a főkolompos szerbek útján beszivárgó bundázási szándék minálunk zátonyra futott. Jött a szerb (aki persze magyar, végtére is ez egy szélhámosság), és mondta, hogy csaljunk. Okos gondolat - ismertük el, és menten átvertük mindenben, amivel csak jött. Még ő szaladt el a sportlaphoz feljelenteni minket. Hogy bundázunk. Miközben ő bundázott! A szerb. (Aki magyarnak adta ki magát.)
Azért sem bundázunk, mert nagy a kísértés. Bundázhatnánk, mert az a sok sportfogadási iroda mind arra ösztönöz, a sportfogadáson sokkal többet tudnának a mi fiaink keresni. Gerrard a Liverpoolból miért tud annyit keresni, hogy neki nem is kell bundáznia? Ha bundáznánk, a sportfogadási irodák miatt bundáznánk; még jó, hogy nem bundázunk.
Továbbá azért sem bundázunk, mert ahhoz, hogy bundázzunk, vagyis direkt elveszítsünk meccset, direkt nyerni is tudni kéne. Tisztázzuk csak, mi is a bunda? Ha egy játékos eladja a meccset, nemde? Kimegy például a Bayern München a pályára, és kikap az Unterkatzendorfftól, potyagóllal - ez bunda, a vak is látja. De ha a Honvéd kap ki az Unterkatzendorfftól? Az mitől bunda? Tavaly is kikaptak, jövőre is ki fognak (pedig akkorra már az okkal megdicsért MLSZ teljesen felszámolja a korrupciót). És az se zavarja meg a tisztánlátásodat, drága főtitkárunk, hogy a nemzeti bajnokságban akadnak néha fura eredmények. Furák, mert gyanúsnak nem mondanánk őket, hiszen mi abban a gyanús, ha Immobiliare Oroszlány megszórja a Multiplex Zalalövőt? Zalalövő az, nem Góllövő. S ha az első gól éppen hetven méterről esik, taccsból vagy ollózva, azon sem kell csodálkozni - mi vezetjük a nemzetek futballrangsorát? Nem mi vezetjük, sőt nem vagyunk sehol, mert a játékosaink néha hibáznak.
Az egésznek az a lényege, hogy felmértük a fizikai, a lelki és úgy az erkölcsi, mint az emberi és morális meg más képességeinket (a kölni és a felcsooti football akadémiák korszerű tesztjeivel), és azok oly alacsonynak bizonyultak, hogy rögtön tudtuk, sokat lehet keresni rajtuk. A bolt beindult, az üzlet virágzik. Senki nem tud versenyezni az ajánlatainkkal, olcsók vagyunk és hitelesek. Ki tud úgy kikapni, mint mi? Kinek hinnék el rajtunk kívül, hogy megérdemelten kapott tíz perc alatt hatot a Dervisi Bahcsiszerájtól? Tán a Barcelonának?
