Bod Tamás

Úri hazugságok

Az országgyűlési képviselők szereptévesztéséről

Publicisztika

Mi egy kormánypárti országgyűlési képviselő feladata? Vállalni egy térség képviseletét, megfogalmazni, egyúttal a közbeszéd tárgyává tenni annak problémáit, és megoldást találni, vagy legalábbis kísérletet tenni erre? 

Vagy pedig folyton csak arra gondolni, hogy újraválasszák, s ezért csak a jót mutatni, kizárólag a pozitívat kommunikálni, szalagot átvágni, falunapot megnyitni, töltöttkáposzta-fesztiválról posztolni a közösségi oldalakon, iskolai versenyeken okleveleket átadni, gazdanapon részt venni, fogathajtókat díjazni, továbbá ismételni az újabb és újabb kormányzati győzelmekről szóló – nemegyszer hazug – paneleket?

Normális körülmények között a válasz: mindkettő. A szereptévesztés akkor következik be, ha e kettős politikai kötelezettség nem együtt és egymás mellett érvényesül. Az pedig a valóság teljes eltorzítása, egy alternatív valóság megteremtése, ha egy fejletlen, leszakadó, drámaian fogyó népességű, szinte csak rossz mutatókkal rendelkező térség parlamenti képviselője teljesen elhallgatja a gondokat, ehelyett csak a saját és kormánya népszerűsítésére törekedve kizárólag arról ír, beszél, kommunikál, hogy választókerületében „minden előremegy”. Ez már a hazugságnak és az önérdeknek egészen kirívó foka. A valóság meghamisításával a képviselő mindenekelőtt a saját maga, egyébként jól fizetett politikai jövőjét akarja biztosítani.

Egy térség negatív folyamatait természetesen egy vagy két parlamenti ciklus alatt egy képviselő nem fordíthatja meg. De micsoda hazug ámítás, a térséggel és az itt élőkkel szembeni vétek, ha nem beszél semmilyen fórumon arról, hogy milyen gondokkal kell nap mint nap szembenézni! Ezekre a problémákra társadalomtudósok, területfejlesztési szakemberek és a kormányzati szervek segítségével, koordinálásával válaszokat, lehetséges megoldási javaslatok tucatját kellene kidolgozni, hogy legalább esély legyen a leszakadás ütemének mérséklésére, megállítására, megfordítására. Ebből viszont nem látni semmit.

Tragikus népességfogyás

A 2022-es népszámlálás adatai rémisztő képet festenek Békés megyéről. A legutóbbi cenzus óta eltelt tizenegy évben 13 százalékkal csökkent a térség már előtte is fogyó lakossága – vagyis kifejezetten alacsony bázishoz képest csökkent jelentősen az itt élők száma. Országos összevetésben a legnagyobb népességapadás Békés megyében volt. A rendszerváltás óta eltelt valamivel több mint harminc évben a Körös-völgyben élők száma 420 ezerről 315 ezerre csökkent. A különbség annyi, mint a Viharsarok három legnépesebb városának – Békéscsaba, Gyula, Orosháza – együttes lélekszáma. (Nem magyarázat erre, hogy a teljes magyar népesség lélekszáma is folyamatosan apad; Békésben a három évtized alatti fogyás mértéke 25 százalékos.) Ezekről a vészjósló számokról és tendenciákról a térség négy kormánypárti képviselője egyetlenegyszer nem beszél a nyilvánosság egyetlen fórumán sem. Holott a helybéli bajok súlyosságának ez az egyik alapja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.