Vagy pedig folyton csak arra gondolni, hogy újraválasszák, s ezért csak a jót mutatni, kizárólag a pozitívat kommunikálni, szalagot átvágni, falunapot megnyitni, töltöttkáposzta-fesztiválról posztolni a közösségi oldalakon, iskolai versenyeken okleveleket átadni, gazdanapon részt venni, fogathajtókat díjazni, továbbá ismételni az újabb és újabb kormányzati győzelmekről szóló – nemegyszer hazug – paneleket?
Normális körülmények között a válasz: mindkettő. A szereptévesztés akkor következik be, ha e kettős politikai kötelezettség nem együtt és egymás mellett érvényesül. Az pedig a valóság teljes eltorzítása, egy alternatív valóság megteremtése, ha egy fejletlen, leszakadó, drámaian fogyó népességű, szinte csak rossz mutatókkal rendelkező térség parlamenti képviselője teljesen elhallgatja a gondokat, ehelyett csak a saját és kormánya népszerűsítésére törekedve kizárólag arról ír, beszél, kommunikál, hogy választókerületében „minden előremegy”. Ez már a hazugságnak és az önérdeknek egészen kirívó foka. A valóság meghamisításával a képviselő mindenekelőtt a saját maga, egyébként jól fizetett politikai jövőjét akarja biztosítani.
Egy térség negatív folyamatait természetesen egy vagy két parlamenti ciklus alatt egy képviselő nem fordíthatja meg. De micsoda hazug ámítás, a térséggel és az itt élőkkel szembeni vétek, ha nem beszél semmilyen fórumon arról, hogy milyen gondokkal kell nap mint nap szembenézni! Ezekre a problémákra társadalomtudósok, területfejlesztési szakemberek és a kormányzati szervek segítségével, koordinálásával válaszokat, lehetséges megoldási javaslatok tucatját kellene kidolgozni, hogy legalább esély legyen a leszakadás ütemének mérséklésére, megállítására, megfordítására. Ebből viszont nem látni semmit.
Tragikus népességfogyás
A 2022-es népszámlálás adatai rémisztő képet festenek Békés megyéről. A legutóbbi cenzus óta eltelt tizenegy évben 13 százalékkal csökkent a térség már előtte is fogyó lakossága – vagyis kifejezetten alacsony bázishoz képest csökkent jelentősen az itt élők száma. Országos összevetésben a legnagyobb népességapadás Békés megyében volt. A rendszerváltás óta eltelt valamivel több mint harminc évben a Körös-völgyben élők száma 420 ezerről 315 ezerre csökkent. A különbség annyi, mint a Viharsarok három legnépesebb városának – Békéscsaba, Gyula, Orosháza – együttes lélekszáma. (Nem magyarázat erre, hogy a teljes magyar népesség lélekszáma is folyamatosan apad; Békésben a három évtized alatti fogyás mértéke 25 százalékos.) Ezekről a vészjósló számokról és tendenciákról a térség négy kormánypárti képviselője egyetlenegyszer nem beszél a nyilvánosság egyetlen fórumán sem. Holott a helybéli bajok súlyosságának ez az egyik alapja.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
