Bod Tamás

Úri hazugságok

Az országgyűlési képviselők szereptévesztéséről

Publicisztika

Mi egy kormánypárti országgyűlési képviselő feladata? Vállalni egy térség képviseletét, megfogalmazni, egyúttal a közbeszéd tárgyává tenni annak problémáit, és megoldást találni, vagy legalábbis kísérletet tenni erre? 

Vagy pedig folyton csak arra gondolni, hogy újraválasszák, s ezért csak a jót mutatni, kizárólag a pozitívat kommunikálni, szalagot átvágni, falunapot megnyitni, töltöttkáposzta-fesztiválról posztolni a közösségi oldalakon, iskolai versenyeken okleveleket átadni, gazdanapon részt venni, fogathajtókat díjazni, továbbá ismételni az újabb és újabb kormányzati győzelmekről szóló – nemegyszer hazug – paneleket?

Normális körülmények között a válasz: mindkettő. A szereptévesztés akkor következik be, ha e kettős politikai kötelezettség nem együtt és egymás mellett érvényesül. Az pedig a valóság teljes eltorzítása, egy alternatív valóság megteremtése, ha egy fejletlen, leszakadó, drámaian fogyó népességű, szinte csak rossz mutatókkal rendelkező térség parlamenti képviselője teljesen elhallgatja a gondokat, ehelyett csak a saját és kormánya népszerűsítésére törekedve kizárólag arról ír, beszél, kommunikál, hogy választókerületében „minden előremegy”. Ez már a hazugságnak és az önérdeknek egészen kirívó foka. A valóság meghamisításával a képviselő mindenekelőtt a saját maga, egyébként jól fizetett politikai jövőjét akarja biztosítani.

Egy térség negatív folyamatait természetesen egy vagy két parlamenti ciklus alatt egy képviselő nem fordíthatja meg. De micsoda hazug ámítás, a térséggel és az itt élőkkel szembeni vétek, ha nem beszél semmilyen fórumon arról, hogy milyen gondokkal kell nap mint nap szembenézni! Ezekre a problémákra társadalomtudósok, területfejlesztési szakemberek és a kormányzati szervek segítségével, koordinálásával válaszokat, lehetséges megoldási javaslatok tucatját kellene kidolgozni, hogy legalább esély legyen a leszakadás ütemének mérséklésére, megállítására, megfordítására. Ebből viszont nem látni semmit.

Tragikus népességfogyás

A 2022-es népszámlálás adatai rémisztő képet festenek Békés megyéről. A legutóbbi cenzus óta eltelt tizenegy évben 13 százalékkal csökkent a térség már előtte is fogyó lakossága – vagyis kifejezetten alacsony bázishoz képest csökkent jelentősen az itt élők száma. Országos összevetésben a legnagyobb népességapadás Békés megyében volt. A rendszerváltás óta eltelt valamivel több mint harminc évben a Körös-völgyben élők száma 420 ezerről 315 ezerre csökkent. A különbség annyi, mint a Viharsarok három legnépesebb városának – Békéscsaba, Gyula, Orosháza – együttes lélekszáma. (Nem magyarázat erre, hogy a teljes magyar népesség lélekszáma is folyamatosan apad; Békésben a három évtized alatti fogyás mértéke 25 százalékos.) Ezekről a vészjósló számokról és tendenciákról a térség négy kormánypárti képviselője egyetlenegyszer nem beszél a nyilvánosság egyetlen fórumán sem. Holott a helybéli bajok súlyosságának ez az egyik alapja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.