Vajon ki kaparinthatja meg az értékes siófoki "hajózási szigetet"?

Az április 3-i országgyűlési választás tétje Siófokon az is, hogy bekebelezi-e a NER a Balaton egyik utolsóként megmaradt szabad és beépíthető területét, a BAHART tulajdonában álló értékes hajózási szigetet és/vagy a mellette lévő halászati telket. 

A siófoki személykikötő mólójával szemben terül el egy sziget, amelyre idegeneknek évtizedek óta tilos a bemenet, csak a túlpartról nézheti a nagyközönség a Nemzeti Színház üdülőjeként ismert épületet is.  Panoráma a yachtkikötőre és Füred felé. Jó hely, szép hely, és kihasználatlan – de igény volna rá.

Már 2014-ben elterjedt a hír, hogy a NER kaszinót és vigalmi negyedet szeretne létesíteni a szigeten. Akkor a választások előtt többen látták felbukkanni Andy Vajnát is a környéken, amint népes öltönyös társasággal „bejárást” tartott a Horgony utcában és a sziget környékén, majd egy közeli bárból szemlélte a terepet. Ezt a pletykát erősítette, hogy Orbán Viktor is nyilatkozott a témában.

A Siófoki Hírek a hely említése nélkül azt írta: „A városvezetés és a miniszterelnök között folyt beszélgetésen felmerült mindemellett a kaszinó építés kérdése is, amely fontos turisztikai előnyt jelentene Siófoknak. Erre a kormányfő azt mondta, hogy a szabályozásban ugyan nem szerepel siófoki kaszinó, de hajlandóak megvizsgálni és megfontolni az építés lehetőségét, mint ahogy azt is, hogy olyan pályázatok kerüljenek kiírásra, amelyek a támogatás mértékét tekintve alkalmasak lehetnek a városban meglévő, nagyobb szállodák felújítására is.” 

Az akkori terveket végül az húzta keresztül, hogy a 20 éve regnáló, a kaszinóépítés tervét Orbánnak előterjesztő fideszes Balázs Árpád polgármestert 2014 októberében leváltották, az új polgármester a független Lengyel Róbert lett. A képviselő-testület fideszes többségű maradt ugyan, ám a polgármestert olyan nagy többséggel választották meg, hogy a sziget elhappolása politikailag nagyon kényes művelet lett volna.

A sziget feletti rendelkezés megszerzése korábban is Balázs Árpád terve lehetett, aki ki is mondta, nem szeretne még egyszer olyan jelenetnek részese lenni, hogy „egy alkalommal a balatoni szezonnyitón az éppen homokfúvással foglalkozó dolgozók beterítették az ünneplő közönséget, kulcsátadásos minisztertől polgármesterig”. 2016-ban az akkori cégvezető, Kollár József is azt mondta: „Hosszú távon aligha tartható, hogy közvetlenül a Balaton medre mellett fessük a hajókat.” 

Balázs Árpád leváltása után a siófoki Fidesz előbb a BAHART igazgatótanácsába delegálta a bukott polgármestert, míg a posztját a felügyelőbizottságban Lengyel Róbert új polgármester helyett a Pénzügyi- és Tulajdonosi Bizottság elnöke vette át, annak ellenére, hogy minden más részvényes települést a polgármestere képviselte.  

 

Középen a "hajózási sziget"

 

A következő lépés az volt, hogy az állam visszaállamosította a balatoni hajózást, ami még 2008-ban került a tóparti önkormányzatok 100 százalékos tulajdonába azzal, hogy 2019-ig kötelezően tőkeemelést kell végrehajtani. A BAHART részvényeit az önkormányzatok csak egymás között adhatták-vehették, Siófok így lett 44 százalékos tulajdonos. Amennyiben az önkormányzatok fizetni tudtak volna, nem kerül sor a visszaállamosításra, azonban végül nem sokkal a 2019 októberi önkormányzati választások előtt, augusztus 27-én rendkívüli közgyűlésen döntöttek arról, hogy az állam 6,6 milliárd forinttal megemeli a társaság 4 milliárd forintos tőkéjét, ami által valamivel több mint 75 százalékos, meghatározó tulajdoni hányadot szerez. Az állami tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt., Siófok pedig szintén kisebbségi tulajdonos lett, a cég ügyeibe gyakorlatilag nincs beleszólása.  

Az új, állami többségi tulajdonosi felállásban a BAHART már 2020 áprilisában benyújtotta az úgynevezett „reorganizációs tervet,” ami

többek között a cég tulajdonában álló ingatlanok eladását, és a 11 vitorláskikötő bérbeadását is tartalmazta.

Az ingatlanok közül a Hotel Mólót már eladták, és Siófok nem tudott élni elővásárlási jogával.

A vitorláskikötők bérbeadására 2020 szeptemberében kiírt pályázatot a BAHART – feltehetőleg a nagy tulajdonosi és civil felháborodás hatására – 2021 januárjában visszavonta. Sokan aggályosnak tartották ugyanis, hogy épp a legjövedelmezőbb üzletágat adták volna bérbe, Siófok pedig fontolgatta azt is, hogy amennyiben a nyertes pályázó által fizetendő bérleti díj azonos vagy alacsonyabb lenne, mint a BAHART által addig fizetett, akkor hűtlen kezelésért feljelentést tesz a cég vezetése ellen. A tizenegy kikötőre egyben lehetett volna pályázni, a nyertes 15 évre kapta volna meg az üzemeltetést.

Bár Witzmann Mihály, a térség jelenlegi, fideszes országgyűlési képviselője magának tulajdonítja a pályázat 2021. januári visszavonását, a térség listáról bejutott jobbikos országgyűlési képviselője, most az egyesült ellenzék jelöltje, Potocskáné Körösi Anita már 2020. november 24-én kezdeményezte ezt az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. 

A képviselőnő azt mondta: „Az október 20-án lezárult, a tizenegy vitorláskikötő tizenöt éves üzemeltetési jogára kiírt pályázatra nem érkezett ajánlat. Én azt szeretném megtudni, hogy ennek a kiírásakor készült-e szakértői vélemény, hatástanulmány arra vonatkozóan, amikor meghatározták, hogy gyakorlatilag mennyi ennek a projektcsomagnak a kikiáltási ára. Ez azért is fontos, mert egészen elképesztő hírek terjengenek, hogy esetleg ez a vagyonértékesítés körül kialakult helyzet is közrejátszhat abban, hogy Kollár vezérigazgató úr végül közös megegyezéssel távozott a Bahartnak az éléről." Érdemi válasz viszont nem érkezett.

Időközben elindult a Sió-zsilip átépítése, amelynek során az eddig üzemi területként

a nagyközönség elől elzárt sziget-telekre uniós forrásból épül bejáró.

Ezzel elhárul az akadály a szigeti északi, szabad részén az építkezések elől, mivel eddig azért sem volt kiadható semmiféle építési engedély, mert nem volt a teleknek közúti csatlakozása. Vagyis a leendő telektulajdonos vállalkozásnak vagy magánszemélynek állami pénzen építenek utat. 

Sokan találgatják Siófokon, hogy kinek jó ez. Ahhoz, hogy a kaszinó és a vigalmi negyed megvalósulhasson a szigeten, már csak az kell, hogy a BAHART hajójavítója kiköltözzön. Erre pedig konkrét terv is van a máig érvényes reorganizációs tervben:

„Áttekintve a rendelkezésre álló lehetőségeket, alapvetően két lehetőség kínálkozik: A jelenlegi telephely átfogó felújítása, vagy pedig új telephely létesítése a BAHART tulajdonában lévő, ú.n. Halászati-telken.” Mint írják, mindkét megoldásra vázlatos koncepció készült, amelyek nagyságrendileg hasonló beruházási forrást igényelnek, de mindkettő esetén valamit eladnának:

• Új helyszínre való költözés esetén döntés szükséges arról, hogy a felszabaduló cca. 20.000 m2-es „Hajózási-szigetet” a BAHART saját hatáskörben hasznosítja, vagy értékesíti,
• a jelenlegi telephely megtartása és felújítása esetén pedig a "Halászati-telek" értékesítendő.

Veigl Gábor jelenlegi vezérigazgatót kérdeztük, született-e már döntés új helyszínre költözésről, és amennyiben igen, a szigetet a BAHART saját hatáskörben tervezi-e hasznosítani vagy értékesíti, esetleg a jelenlegi telephelyet újítják fel és a halászati telket értékesítik. Amennyiben bármelyik területet értékesítenék, mikor várható a pályázat kiírása? Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy 

„az Ön által említett ingatlanok értékesítése jelenleg nincs napirenden.”

Ez azonban a formális logika szerint nem jelenti azt, hogy a jövőben nem is kerül napirendre, csak azt, hogy a válaszadás pillanatában nincs ilyen kész előterjesztés. 

A hajózási sziget nagyobb, több milliárdos, de hatalmas jövedelmet generálni képes tétel. Kérdeztük Witzmann Mihály országgyűlési képviselőt is, egyetért-e azzal, hogy a BAHART a hajózási szigetet vagy a halászati telket eladja, de nem válaszolt. Ellenben számos fideszes politikussal fényképezkedett már a zsilipen, legutóbb Szentkirályi Alexandrával. 

Úgy tűnik tehát, hogy előbb-utóbb szabad lesz az út a Balaton ékkövének számító sziget „hasznosítására” is, a környékbeliek pedig ismét gyakran látnak csoportosan járkáló, jegyzetelgető, fotózgató öltönyös embereket. Egyesek Tiborcz Istvánt is látni vélték egy kisebb szemléző társaságban, így elképzelhető, hogy nem alaptalan a siófokiak aggálya, miszerint megint valami NER-üzlet készülne a hátuk mögött.