Van még lejjebb: egyre elkeserítőbb a Viharsarok gazdasági mélyrepülése

Publicisztika

Korábbi elképesztően rossz társadalmi, gazdasági eredményei ellenére továbbra sem állt meg a lejtőn, hanem még mélyebbre csúszik Békés megye. A helyzet tragikus.

A legnagyobb árbevételű Magyarországon működő cégeket évről évre sorrendbe állítja a HVG, amely Top 500 címmel ezúttal is közzétette ezt a fontos összeállítását. Nem csupán táblázatba foglalta a legnagyobb cégeket, hanem bőséges szövegmagyarázattal egészítette ki mindezt, majd ágazatonként és térségenként is csoportosította a félezer céget. Egyszerre gyorsfénykép ez, egyben továbbgondolásra érdemes adatok tárháza. Egyik nagy vesztese ismét Békés megye lett. Az év elején azt írtuk, nagyon szomorú az a kép, ami e lista nyomán kibontakozik a Körösök szabdalta délkeleti térségről. Ám akkor úgy volt a legutolsók között a Viharsarok, hogy négy itt működő cég még be tudta verekedni magát az 500 legnagyobb árbevételű honi cég közé magát. Hol vagyunk ma ettől?

Akkor ez a négy cég a Linamar Zrt., a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., a Guardian Orosháza Zrt. és a Hirschmann Car Communication Kft. volt, s összesített árbevételük 175 milliárd forintot tett ki. Azonban a tavaly gazdasági eredményei alapján kiesett erről a listáról a Guardian Orosháza Kft. és a Hirschmann Car Communication Kft. Az orosházi síküveggyárral az elmúlt időszakban több cikkben foglalkoztunk annak kapcsán, hogy tavaly augusztus végén Békés megye harmadik legnagyobb árbevételű cége bejelentette, az európai energiaválság és a keresleti oldalon tapasztalható zavarok miatt lehűtik az orosházi Guardian FLOAT üvegkemencét, az újraindítás pedig előreláthatóan legjobb esetben az idén tavasszal történhet meg. Végül a kemence újraindítása elmaradt és a cég – értetlenséget kiváltva – az elmúlt év őszén nem is jelentkezett arra a Gyármentő programra, amelyet a magyar kormány hirdetett meg, s ennek révén több száz milliárd forint forrást adott a nehéz gazdasági helyzetbe került cégeknek. Többen azt sem zárják ki, hogy az e programtól való, feltehetően tudatos távolmaradás egyben jelezheti, hogy a tulajdonos már nem gondolkodhat az itteni termelés újraindításában.

Merőben más történet a Békéscsabán működő Hirschmann Car Communication Kft. kicsúszása az 500-as listáról. A cég a tavalyi nagyobb mértékű infláció ellenére 2021-hez képest 5 milliárd forinttal kevesebb, 31 milliárdos árbevételt ért el 2022-ben, ám a Top 500-ba való bekerüléséhez legalább 43,5 milliárd forintos éves árbevétel szükséges. Ahogy már korábban is jeleztük, önmagában és kizárólag nem, vagy nem feltétlenül jelezné a bajokat, hogy kevés térségbeli cég szerepel ebben az országos összevetésben, ha a kis- és középvállalati szektor sok innovatív, jelentősebb fejlesztést végrehajtó, kellő likviditással és árbevétellel rendelkező cége mindezt ellensúlyozni tudná. Ám erről szó sincs. Békésben ez a szektor is gyenge lábakon áll. Az pedig önmagában elgondolkodtató, hogy a 2021-es rossz adat után, amikor csak négy viharsarki cég szerepelt ezen a listán, elég volt szűk egy év, hogy a számuk megfeleződjön. A két rostán fennmaradt cég együttes árbevétele pedig még szerényebb részt hasít ki az 500-as lista összesített, több tízezer milliárdos eredményéből. A maga 159 milliárd forintjával szinte láthatatlan.

A legjobban, a közepesen és a nagyon rosszul teljesítő térségek megoszlása az utóbbi években semmit nem változott. Békés megye, Zalával, Tolnával és Nógráddal együtt a sorban leghátul található. Elképesztő, hogy a Dél-Alföld másik két megyéje, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád, valamint a Békés megyével határos Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye listán mérhető összeteljesítménye fényévekkel van a Viharsarok előtt. Nem csak azért, mert ezekből a térségekből sokkal több cég található a legnagyobbak között, hanem azért is, mert ezek összárbevétele 12-19-szeresen haladja meg a két Békés megyei cégét, ami elképesztő különbség. Vagyis nagyon kis területi egységen belül nagyon nagy különbségek vannak!

Ha mindehhez hozzáadjuk a tavalyi népszámlálás lesújtó adatait, akkor válik igazán tragikussá a kép a Körös-völgy számára. A nyár elején megírtuk, hogy a térség a legutóbbi cenzus óta egyébként is hosszú évtizedek óta fogyó, így eleve alacsonyabb bázisú népességének 13 százalékát elveszítette a 2011-es összeírás óta. Ez országos összevetésben a legdrámaibb csökkenés. Mindez azt jelenti, hogy sokkal kevesebben születnek itt, mint ahányan meghalnak, és sokkal többen költöznek el innen, mint ahányan érkeznek ide.

Mindebben szerepet játszik, hogy Békésben a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek és kevés a munkahely, itt a legkisebb a diplomások aránya, nagyon kevés újonnan épített ingatlan készül el évről évre, magas az iskolából kimaradó tanulók száma, az országos átlaghoz képest magas munkanélküliség, a térségben élők korfája vészesen elöregedő társadalmat mutat. Kisvárosok zuhannak a mélybe, falvak néptelenednek el, az adott község szinte semmiféle munkát nem tud kínálni az ott élőknek, a most általános vagy középiskolába járóknak pedig semmi más lehetőségük nincs, minthogy amilyen gyorsan tudják, elhúzzák a csíkot a megélhetést nem nyújtó szülőhelyükről. Sokatmondó adat, hogy a rendszerváltás óta 105 ezerrel csökkent Békés megye népessége, ami egyenlő három legnépesebb város – Békéscsaba, Gyula és Orosháza – összlakosságával!

Mindezekről semmilyen nyilvános fórumon nem beszél a térség négy fideszes országgyűlési képviselője: Dankó Béla, Erdős Norbert, Herczeg Tamás és Kovács József. Dankó friss Facebook-bejegyzéseiben egy disznótorról és egy lőtéri gyakorlatról számol be, már a kormányzati propaganda üzenetei mellett; Erdős budapesti focimeccsekre jár és táblázatokat közöl, hogy a választókerülethez tartozó települések megalázóan kis összegű alamizsnákat kapnak a kormánytól, amit a hűbéresként tartott polgármesterek alázatosan megköszönnek. Herczeg mindig éppen tárgyal vagy nyilatkozik, míg Kovács József fullba nyomja a központi propagandát. A térségi valósággal nem, csak saját újjáválasztásukkal törődve, majdnem azt írtam, politizálnak. Ám ez sokkal inkább egyéni érdekeiket mindenek elé helyező propagandatevékenység.

„Mert növeli, ki elfödi a bajt” – írta Illyés Gyula méltán híres Bartók című versében. Az idézet kissé elcsépelt, de jobbat és találóbbat nem tudok, hogy a békési térség temérdek gondját és problémáját a NER-csinovnyikok hozzáállásával jellemezzem. Egyszersmind látszik, hogy az önérdek vezérelte magatartással miképpen siklanak el a fontos lényegi és dolgok fölött és mellett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.