A legnagyobb árbevételű Magyarországon működő cégeket évről évre sorrendbe állítja a HVG, amely Top 500 címmel ezúttal is közzétette ezt a fontos összeállítását. Nem csupán táblázatba foglalta a legnagyobb cégeket, hanem bőséges szövegmagyarázattal egészítette ki mindezt, majd ágazatonként és térségenként is csoportosította a félezer céget. Egyszerre gyorsfénykép ez, egyben továbbgondolásra érdemes adatok tárháza. Egyik nagy vesztese ismét Békés megye lett. Az év elején azt írtuk, nagyon szomorú az a kép, ami e lista nyomán kibontakozik a Körösök szabdalta délkeleti térségről. Ám akkor úgy volt a legutolsók között a Viharsarok, hogy négy itt működő cég még be tudta verekedni magát az 500 legnagyobb árbevételű honi cég közé magát. Hol vagyunk ma ettől?
Akkor ez a négy cég a Linamar Zrt., a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., a Guardian Orosháza Zrt. és a Hirschmann Car Communication Kft. volt, s összesített árbevételük 175 milliárd forintot tett ki. Azonban a tavaly gazdasági eredményei alapján kiesett erről a listáról a Guardian Orosháza Kft. és a Hirschmann Car Communication Kft. Az orosházi síküveggyárral az elmúlt időszakban több cikkben foglalkoztunk annak kapcsán, hogy tavaly augusztus végén Békés megye harmadik legnagyobb árbevételű cége bejelentette, az európai energiaválság és a keresleti oldalon tapasztalható zavarok miatt lehűtik az orosházi Guardian FLOAT üvegkemencét, az újraindítás pedig előreláthatóan legjobb esetben az idén tavasszal történhet meg. Végül a kemence újraindítása elmaradt és a cég – értetlenséget kiváltva – az elmúlt év őszén nem is jelentkezett arra a Gyármentő programra, amelyet a magyar kormány hirdetett meg, s ennek révén több száz milliárd forint forrást adott a nehéz gazdasági helyzetbe került cégeknek. Többen azt sem zárják ki, hogy az e programtól való, feltehetően tudatos távolmaradás egyben jelezheti, hogy a tulajdonos már nem gondolkodhat az itteni termelés újraindításában.
Merőben más történet a Békéscsabán működő Hirschmann Car Communication Kft. kicsúszása az 500-as listáról. A cég a tavalyi nagyobb mértékű infláció ellenére 2021-hez képest 5 milliárd forinttal kevesebb, 31 milliárdos árbevételt ért el 2022-ben, ám a Top 500-ba való bekerüléséhez legalább 43,5 milliárd forintos éves árbevétel szükséges. Ahogy már korábban is jeleztük, önmagában és kizárólag nem, vagy nem feltétlenül jelezné a bajokat, hogy kevés térségbeli cég szerepel ebben az országos összevetésben, ha a kis- és középvállalati szektor sok innovatív, jelentősebb fejlesztést végrehajtó, kellő likviditással és árbevétellel rendelkező cége mindezt ellensúlyozni tudná. Ám erről szó sincs. Békésben ez a szektor is gyenge lábakon áll. Az pedig önmagában elgondolkodtató, hogy a 2021-es rossz adat után, amikor csak négy viharsarki cég szerepelt ezen a listán, elég volt szűk egy év, hogy a számuk megfeleződjön. A két rostán fennmaradt cég együttes árbevétele pedig még szerényebb részt hasít ki az 500-as lista összesített, több tízezer milliárdos eredményéből. A maga 159 milliárd forintjával szinte láthatatlan.
A legjobban, a közepesen és a nagyon rosszul teljesítő térségek megoszlása az utóbbi években semmit nem változott. Békés megye, Zalával, Tolnával és Nógráddal együtt a sorban leghátul található. Elképesztő, hogy a Dél-Alföld másik két megyéje, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád, valamint a Békés megyével határos Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye listán mérhető összeteljesítménye fényévekkel van a Viharsarok előtt. Nem csak azért, mert ezekből a térségekből sokkal több cég található a legnagyobbak között, hanem azért is, mert ezek összárbevétele 12-19-szeresen haladja meg a két Békés megyei cégét, ami elképesztő különbség. Vagyis nagyon kis területi egységen belül nagyon nagy különbségek vannak!
Ha mindehhez hozzáadjuk a tavalyi népszámlálás lesújtó adatait, akkor válik igazán tragikussá a kép a Körös-völgy számára. A nyár elején megírtuk, hogy a térség a legutóbbi cenzus óta egyébként is hosszú évtizedek óta fogyó, így eleve alacsonyabb bázisú népességének 13 százalékát elveszítette a 2011-es összeírás óta. Ez országos összevetésben a legdrámaibb csökkenés. Mindez azt jelenti, hogy sokkal kevesebben születnek itt, mint ahányan meghalnak, és sokkal többen költöznek el innen, mint ahányan érkeznek ide.
Mindebben szerepet játszik, hogy Békésben a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek és kevés a munkahely, itt a legkisebb a diplomások aránya, nagyon kevés újonnan épített ingatlan készül el évről évre, magas az iskolából kimaradó tanulók száma, az országos átlaghoz képest magas munkanélküliség, a térségben élők korfája vészesen elöregedő társadalmat mutat. Kisvárosok zuhannak a mélybe, falvak néptelenednek el, az adott község szinte semmiféle munkát nem tud kínálni az ott élőknek, a most általános vagy középiskolába járóknak pedig semmi más lehetőségük nincs, minthogy amilyen gyorsan tudják, elhúzzák a csíkot a megélhetést nem nyújtó szülőhelyükről. Sokatmondó adat, hogy a rendszerváltás óta 105 ezerrel csökkent Békés megye népessége, ami egyenlő három legnépesebb város – Békéscsaba, Gyula és Orosháza – összlakosságával!
Mindezekről semmilyen nyilvános fórumon nem beszél a térség négy fideszes országgyűlési képviselője: Dankó Béla, Erdős Norbert, Herczeg Tamás és Kovács József. Dankó friss Facebook-bejegyzéseiben egy disznótorról és egy lőtéri gyakorlatról számol be, már a kormányzati propaganda üzenetei mellett; Erdős budapesti focimeccsekre jár és táblázatokat közöl, hogy a választókerülethez tartozó települések megalázóan kis összegű alamizsnákat kapnak a kormánytól, amit a hűbéresként tartott polgármesterek alázatosan megköszönnek. Herczeg mindig éppen tárgyal vagy nyilatkozik, míg Kovács József fullba nyomja a központi propagandát. A térségi valósággal nem, csak saját újjáválasztásukkal törődve, majdnem azt írtam, politizálnak. Ám ez sokkal inkább egyéni érdekeiket mindenek elé helyező propagandatevékenység.
„Mert növeli, ki elfödi a bajt” – írta Illyés Gyula méltán híres Bartók című versében. Az idézet kissé elcsépelt, de jobbat és találóbbat nem tudok, hogy a békési térség temérdek gondját és problémáját a NER-csinovnyikok hozzáállásával jellemezzem. Egyszersmind látszik, hogy az önérdek vezérelte magatartással miképpen siklanak el a fontos lényegi és dolgok fölött és mellett.
