Ha az elmúlt időkben - leszámítva a szmogriadó önökre esedékes napját - autójukba ültek és közlekedtek, az út szélén különös dologra lehettek figyelmesek. A padkán lerobbant csotrogány, matrica a hátsó szélvédőn: "öreg vagyok, de legalább ki vagyok fizetve". A motorháza füstölt, csak az egyik fényszórója világított, s amíg tudott menni, köhögött nagyon az emelkedőkön. A lerobbant pára mellett egy vízibivaly bőréből készült aktatáskát szorongató férfi állt, magában beszélt, és hadonászott.
Elhaladtak a jelenség mellett üzembiztos Suzukijukkal, és nem tudták mire vélni a helyzetet.
Segítünk értelmezni.
Veres Jánost, Magyaroszág pénzügyminiszterét látták, amint mobiltelefonján a legközelebbi buszmegálló holléte felől érdeklődik a BKV közönségszolgálatánál. Mert szerencsétlen pénzügyminiszterünk egy több mint 300 ezer kilométert futott ipari hulladékot tudhatott magáénak mint szolgálati gépkocsit. Mindezt tőle tudjuk, a Blikknek mondta egy sajtótájékoztatón. A tárcájánál ugyan korábban azt mondták, hogy azért kellett az új, full extrás Audi a főnöknek, mert az autóvásárlást már nyáron, jóval a pénzügyi válság kirobbanása előtt elindították, ám sajnos hazudtak, lévén a szerződést október 10-én, tehát a válság kitörése után írták alá.
A miniszterelnök a válság észlelése után önmérsékletre kérte a kormányát, például abban a tekintetben is, hogy ha módjuk van rá, ne most vegyenek luxusautókat maguknak - efelől voltaképpen nyugodtan is alhatott, hisz a minisztériumi autók beszerzése központosítva van, csak a miniszterelnöki hivatalon keresztül lehetséges. Meg egyéb kétségkívül kreatív módokon.
Képzeljük egy pillanatra magunk elé Veres János arcát, amikor kitalálja, hogy ő mégis szeretne magának egy dögös Audit: "megvan, megvetetem a VPOP-val", azoknak nem kell a központi beszerzés útvesztőiben tévelyegni. Lehet, hogy még a homlokára is ütött, hogy "van itt gógyi". Meg is lett a szép új autó, de olyan szép volt, hogy a pénzügyminiszter menten lebukott vele.
Természetesen ő, mint maga mondotta, most is a hatályos magyar törvények szerint járt el, melyek nyilván kimondják, ha szarban van az ország, vegyen új Audit a pénzügyminiszter, s a sötétben bujkáló ellenség így meg lesz tévesztve, azt hiszi, nálunk még most is kolbászból fonják a színesfémhulladékot.
Még azt is mondta Veres János, hogy az ügyes VPOP a piaci ár kétharmadáért szerezte a verdát, így még a hülyének is megéri. Vetessen kocsit ön is a VPOP-val!
Hogy azt mondják erre önök, hogy a pofájuk leszakad? Miért? Hát azt is mondhatta volna Veres János, hogy az Audi elbocsátás elé néző magyar dolgozóin akart így, a maga szerény eszközeivel segíteni. Akkor sem szakadt volna le az ég. Hisz nem szakadt le akkor sem, amikor a hat és fél százalékosnak mondott hiányból másnapra tizenegy százalékos lett. Jól is néznénk ki, ha valahányszor leszakadna, ha Veres János gurítani méltóztatik egyet.
De hát mit számít rongyos tizennégy milliócska, amikor ekkora a baj. Nos, megítélésünk szerint az Audira fordított összeg szolgálhatná mégis a haza javát. Ha Veres János fogná magát, beleülne a helyes kis Audijába, és elhúzna vele a balfenéken, de úgy, hogy vissza se jönne. Akkor megérné az a tizennégy misi.
