Reptéri közlekedés: a taxi drága, a busz zsúfolt
200E_busz_BKV_-_Ferihegy.jpg

Reptéri közlekedés: a taxi drága, a busz zsúfolt

  • Király Dávid
  • 2018. május 18.

Liberális szemmel – Republikon

A gyakrabban járó 100E busz hosszútávon nem oldja meg a problémát. Luxus, hogy van egy metrónk, ami véget ér a reptér előtt néhány kilométerrel.

A BKK szerdán nyilvánosságra hozta a ferihegyi repülőtér kiszolgálásának fejlesztésével kapcsolatos társadalmi egyeztetés lezáró dokumentumát. Eszerint a jövőben több lesz a jegyautomata és egész éjjel jár majd a 200E busz, de a legfontosabbat Tarlós István már a múlt héten bejelentette: május 18-tól az eddigi 30 helyett 20 percenként jár a Deák teret a repülőtér 2-es termináljával összekötő 100E busz.

A Budapest belvárosát a reptérrel összekötő járatot a BKK 2017 nyarán indította, hogy átszállásmentes kapcsolatot hozzon létre a két végpont között, belátva, hogy Ferihegy, azaz a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közösségi közlekedése kívánnivalót hagy maga után (egyébként a közösségi közlekedés több része is, de az egy másik téma). Ez azonban ma is így van.

Tény, hogy a 100E busz előrelépés a korábbiakhoz képest, az M3-as metró – 200E busz kombó ugyanis lassú és kényelmetlen, a 6-7000 forintos taxi pedig drága: ma, a fapados légitársaságok korában nem elképzelhetetlen, hogy olcsóbb eljutni repülővel Budapestről Barcelonába, mint Ferihegyről betaxizni a Deákra. A 900 forintért (azaz nagyjából 3 euróért) igénybe vehető 100E busz a korábbiaknál nyilván vonzóbb alternatíva.

Ezt bizonyítja a járat népszerűsége is, de az is tény, hogy a 100E busz már a nyári csúcs előtt tömve jár, és a teli buszokon utasok lettek rosszul, azaz ez a járat a reptér közösségi közlekedésének problémáját nem oldotta meg. Félő azonban, hogy a járatok zsúfoltságára az sem lesz megoldás, hogy a vonalon az eddigi kettő helyett három busz indul óránként.

A taxinál lényegesen olcsóbb közösségi közlekedést nyilván elsősorban a fapados légitársaságok utasai veszik igénybe. A diszkont társaságok járatai a kora reggeli és a késő esti órákban tömegével indulnak és érkeznek, és nehéz elképzelni, hogy a közel egyidőben induló/érkező tucatnyi Wizzair és Ryanair repülő utasait óránként három busz el tudja majd szállítani. Így sokak számára továbbra is marad a drágább taxi.

„A BKK továbbra is folyamatosan nyomon követi a 100E járat forgalmának alakulását, így a jelenleg alkalmazott módon – hirtelen jelentkező utazási igény esetén – további rásegítő járatok beállításával segíti a repülőtér elérését” – ígéri a közlekedési központ, ez azonban csak tűzoltásra elegendő. A problémát a buszjárat további sűrítésével lehetne megoldani, ennek azonban komoly korlátai vannak.

Nyilvánvaló, hogy egy sűrűn közlekedő, csuklós buszokkal kiszolgált járatot nem lehet rászabadítani az eleve nagy forgalmú Deák térre, a Kiskörútra és az Üllői útra. De luxus is lenne a felszíni közúti közösségi közlekedést bővíteni egy olyan útszakaszon, amelynek jelentős része alatt metró fut. De luxus az is, hogy ez a metróvonal véget ér egy bevásárlóközpontnál, néhány kilométerre a repülőtértől.

Óriási hibát követ el a városvezetés, ha az M3-as metró most zajló átfogó felújítását nem használja ki a vonal ferihegyi (és persze káposztásmegyeri) meghosszabbítására, de ezt a hibát a városvezetés láthatóan simán elköveti. Egészen pontosan az a hiba, hogy a főváros igazán meg sem akarja győzni a kormányt a hosszabbítás fontosságáról, és ha a szakmai érvek nem is elegendők, legalább azt bedobhatnák, milyen sok orosz metrót vásárolhatnának (pardon: újíttathatnának fel) még.

A metró alternatívája lehet még a kormányzati körökben népszerűbb, megépülni mégsem akaró gyorsvasút, az azonban biztos, hogy buszjáratokkal a reptér gyors, megbízható és fenntartható közösségi közlekedését nemhogy hosszú-, de középtávon sem lehet biztosítani. Valódi megoldás csak a kötöttpályás közlekedés kiépítése lehet, amelyre – ez fontos – akkor is égető szükség van, ha Budapest soha nem rendez olimpiát.

Rövid távon kompromisszumot kell kötni, ami azt jelenti, hogy vagy a belvárosi utak tehermentesítésének igényét adjuk fel, vagy az átszállásmentességet. Mivel az első nem alternatíva, a reptérre, illetve az onnan közlekedőket arra kell orientálni, hogy amíg csak lehet, használják a metrót.

Annak érdekében, hogy ez ne a csapnivaló utakon, hosszú menetidővel közlekedő és sok helyen megálló 200E buszhoz legyen visszatérés, egy a Kőbánya-Kispest metróállomás és a reptér 2-es terminálja között a gyorsforgalmi úton járó, sűrűn közlekedő buszjáratot kellene indítani, amely a két végállomás között nem áll meg, és amely ugyanazzal a jeggyel vehető igénybe, mint a metró. Ez lehet akár a 100E buszra érvényes jegyhez hasonló jegytípus is.

Ez azonban csak rövid távon megoldás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma évről évre nő, a légikikötő fejlesztése, bővítése folyamatos. Budapest az egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpont a világon. Tehát hosszabb távon is arra kell készülni, hogy mind többen veszik majd igénybe a reptér és a belváros közötti közlekedési lehetőségeket. Ha Budapest nem akar a vendégei számára az első pillanatban pocsék képet mutatni magáról, a megnyugtató megoldás nem halogatható tovább.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”