Nagykovácsi rakoncátlan tűzcsapjai

Működik, ha az van odaírva

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2012. augusztus 5.

Riport

Nagykovácsi tűzcsapjai szükség esetén hol működnek, hol nem. Legutóbb márciusban mondtak csődöt. Pedig rendszeresen karbantartják őket. Papíron. Szürreális helyszíni riport.

"Erős szél volt, ráadásul az erdő felől Nagykovácsi felé fújt. Ott, a falu szélén még csak annyit láttam, hogy marha nagy füst gomolyog a horizonton, ugyanis előttünk egy lejtő kitakarta a tüzet. Azonnal értesítettük a tűzoltókat, és utólag azt kell, hogy mondjam, szerencsénk volt. A faluból ugyanis nem lehetett vagy csak jóval később lehetett volna észrevenni a tüzet" - eleveníti fel a március 28-i kora délutáni órákat Edit. Így se égett le kevés: a falutól három-négy kilométerre fekvő Kutya-hegyen és környékén 5 hektár terület vált a főképp az aljnövényzetben pusztító lángok martalékává. A tüzet feltehetően gondatlan kirándulók okozhatták - erre utal az erdészek által megtalált sátor, hálózsák és tűzrakó hely is.

 

Még rozsdál a tűzcsap az ablak előtt


Még rozsdál a tűzcsap az ablak előtt

 

Több helybeli forrásunk is elsőrangú oltási munkáról számolt be: a fővárosból majd fél tucat kocsival érkező tűzoltók és a szomszédos solymáriak is odaadóan dolgoztak. Gond csak a tűzcsapokkal volt: az erdőhöz legközelebb eső, faluszéli - föld alatti - csap nem működött, és a tűzoltók nem tudtak rácsatlakozni az ehhez legközelebbi - föld feletti - tűzcsapra sem, amelyet egyik oldalán teljesen benőtt egy aranyesőbokor, a másikon pedig egy kerítés betonfala szegélyezi. Csupán a negyedik próbálkozásra, egy beljebb eső utcában találtak a tűzoltók működő tűzcsapot. A délután fél háromkor indult oltási művelet éjfélig tartott. A kár nagysága tízmilliós. A helyi önkormányzatnál megerősítették: tudnak a tűzcsapok hibájáról, és elfogadhatatlannak tartják azt.

Nem először

Nem ez volt az első eset. 2007 májusában égett le a közel 7000 lakosú falu szélső részén fekvő Sebestyén-domb egyik sorháza. "Elektromos hiba történt, éjjel 11 óra lehetett. Én már az emeleten voltam, lefeküdni készültem. Egyszer csak megszólalt a riasztó, de már nem tudtam lemenni, mert a lépcsőn futott fel a füst. Lenn égett a lakás, így az erkélyre menekültem, ahonnan végül egy szál papucsban és pongyolában szedtek le a szomszédok. A házzal szemközti tűzcsapot azonban nem tudták használni a tűzoltók, mert nem fértek hozzá. Aztán elmentek a következő utcába, de az sem működött. Végül a harmadik vagy a negyedik tűzcsapra tudtak rácsatlakozni, ám mire visszaértek, szinte leégett a ház. A tető, a padló, az ablakok, az ajtó, a vezetékrendszer mind. Az irataim is, a festmények, a szőnyegek, az ékszerek mind odalettek, végül csak a falak maradtak meg. Mindent újra kellett építeni" - emlékezik vissza a szerencsésen megmenekült asszony, akinek a biztosító végül több mint 30 millió forintot térített meg a kárból, miután a tűzeset másnapján helyszínelő kárszakértő egyebek mellett rögzítette azt is, hogy a tűzcsap nem működött. Az egyik akkor jelen lévő helyi önkéntes szerint "valóban nem működött a házzal szemközti tűzcsap, mert elzárta valaki. Azzal, hogy egy másikat kerestünk, elment öt, de lehet, hogy tíz perc is. Ez sok. Azt hiszem, ha újabb tíz percet késünk, akkor a szomszédos lakás (sorházról van szó - N. G. M.) is lángra kap."

Egy 2006-os tűzesetnél szintén nem működtek a legközelebbi tűzcsapok. A szauna meghibásodásától kigyulladt épület egykori bérlője azonban megértésünket kérve nem kívánt az ügyről beszélni, mint mondta, nem szívesen idézi fel azt a napot, amikor közel háromnegyed órát kellett a fővárosi tűzoltókra várnia, miközben gyereket is kellett a tűzből mentenie - továbbá érdekeltségeire tekintettel nem szeretne a helyi önkormányzatnak kellemetlenségeket okozni nyilatkozatával. (A tűzcsapokat fenntartó cég ugyanis felerészben önkormányzati tulajdon, de erről később.) A működésképtelen tűzcsapokról szóló információnkat azonban megerősítette a férfi.

A korábbi, neve mellőzését kérő forrásunk mellett a helyi, több csatornán érkező évi 4-5 millió forintból gazdálkodó önkéntes brigád elnöke sem szépíti a valóságot: "Általános, hogy a tűzcsapokkal problémák vannak a faluban. Gyakran előfordul, hogy valamelyik nem működik, és akkor rohanunk a következőhöz." Honti Zoltán azonban, elfogadva az állapotokat, nem háborog. "Szoktam szólni a vízközműveseknek, ha gond van. A Kutya-hegyi tűz esetén a pár perces csúszás belefért. A 2007-es tűznél, a sorháznál, ha működik a tűzcsap, akkor szerintem nem ég le a tető. De akad példa az ellenkezőjére is: nemrég kigyulladt egy bokros rész, közel száz méteren égett a növényzet. Ez olyan nagyságú tűz volt, amit megoldottunk magunk, és nem kellett a fővárosiakat hívni. Akkor viszont működött a közeli tűzcsap, és percek alatt megfékeztük a tüzet. Így kéne ennek működnie mindig, a valóság azonban időigényesebb. Idegeskedünk is, ha belefutunk egy döglött csapba." Más arra hívja fel a figyelmet, hogy országos szintű jelenségről van szó: azaz máshol is csütörtököt mondanak a csapok tűz esetén, nemcsak itt. Noha az Országos Katasztrófavédelemnél elismerik, hogy máshol is akadtak ilyen jellegű problémák, az általánosítást egyelőre tényekkel nem lehet alátámasztani: nincs ugyanis központi tűzcsapadatbázis, amely összesítené - például - a hibákat.

 

Elhull a virág, eliramlik az élet...


Elhull a virág, eliramlik az élet...

 

Terepszemle

A lapunk birtokába került, legfrissebb - tavaly év végi - tűzcsap-ellenőrzési jegyzőkönyvvel a kezünkben kezdtünk el vizsgálódni a budai Hűvösvölgyből BKV-járattal is elérhető, egykor szénbányáknak otthont adó, a 2000-es évektől aztán egyre több kiköltöző fővárosit fogadó zsáktelepülésen. A törvényi előírás ugyanis évi két alkalommal kötelezi a fenntartó céget, ez esetben a Nagykovácsi Víziközmű (NVK) Kft.-t kontrollra: a papírok szerint november végén, december elején elvileg ellenőrizték a nyomást, a hozzáférhetőséget, a festést és a tűzcsap működését egyaránt.

Az említett Sebestyén-dombon a jegyzőkönyv szerint föld feletti tűzcsap található a Radnóti utca 11. szám előtt: itt azonban ilyennek híre-hamva sincs június 15-i látogatásunkkor. "Húsz éve élünk itt, de piros tűzcsap itt sohasem volt" - mondja a lány a címen található ingatlan kerítésének túloldaláról. Az egyik villanypózna tövében, fűvel benőve azonban található egy föld alatti: tűzoltó legyen a talpán, aki ezt megtalálja, ha már a tulajnak se tűnt fel. A Madách téren szintén csak a jegyzőkönyv szerint található tűzcsap, de azzal papíron műszakilag minden rendben van. Az "faluban - Nagykovácsi legrégebbi, központi negyedében - a Kolozsvár utcában összesen hét darab tűzcsapot ellenőriztek tavaly november 25-én - mi júniusban mindössze négyet találunk. Nem messze látunk a földbe teljesen besüllyedt csapot ("Hozzáférés: jó"), de besétálunk a Nagykovácsit határoló erdőbe is, itt is található egy tűzcsap: igaz, ez rozsdás, és aligha működőképes. (A papír szerint igen.) A Rét utcában szintén föld feletti tűzcsapot regisztráltak a jegyzőkönyvben: itt ilyen azonban nincs, van viszont egy frissen lebetonozott föld alatti, ami frissen talált kincs. "Június elsején ásták ki a gödröt, mert a csap be volt temetve, szerintem már évek óta, de higgye el, nem én csináltam" - magyarázza az asszony, akinek kerítésén ott lóg a tűzcsapra utaló apró jelzőtábla. Alighanem innen tudták a karbantartók is, hogy hol ássanak. A nő mobiltelefonján mutatja meg a június 4-i betonozás eredményét. Meglepő vagy sem: a betemetett, így nem észlelhető föld alatti tűzcsap hozzáférhetősége jó a jegyzőkönyv szerint, sőt még a nyomáspróbát is elvégezték rajta, és azzal sem volt hiba.

Egyébként nem ez az egyetlen eset, amikor a közelmúltban javítani próbáltak a fenntartók. Egy helyi civil portál fórumán a következőket olvassuk június 11-i dátummal: "A Szilva utca 21. előtti tűzcsap mellett az út széle fel lett túrva, aminek eredményeként megtalálták a tűzcsap elzáróját a jelenlegi utcaszint alatt fél méter mélyen. Ha égő ház esetén keresik, annak a háznak annyi." Erre a kommentre aztán két nap múlva jött a reakció: "Ugyanez a helyzet a Kolozsvár utca Kastély felőli végén. Június 1-jén túrták fel az utat, keresve a tűzcsapot ('éves ellenőrzés' - mondták, bár sok-sok éve itt nem ellenőriztek, hiszen akkor feltűnt volna, hogy mélyen a föld alatt van szerencsétlen tűzcsap). Meglett. Június 3-án, vasárnap kivonultak, hogy akkor most megcsinálják, rendbe teszik. Vmi nem stimmelt, pár órás munka után elmentek, azóta ott a gödör, amiben persze a sok eső miatt áll a víz." Helyben egyébként már nem csak szóbeszéd a tűzcsapok állapota: áprilisban egy néhány főből álló csapat körbejárta a falut, és közel 40 nem található vagy rosszul regisztrált egységet mért fel. Ez természetesen nem hivatalos állásfoglalás: azt már a jelenleg vizsgálódó Pest Megyei Katasztrófavédelem teszi majd meg. Információink szerint nemrég a megyeiek egy szúrópróbaszerű vizsgálat során több esetben találtak olyan tűzcsapokat, amelyeknek az éves felülvizsgálata csak 2010-ben történt meg. (A teljes körű vizsgálat jelenleg is zajlik. Nagykovácsiban ugyanis csaknem 300 darab tűzcsap található - N. G. M.) A törvényi szabályozás szerint ha a fenntartó elmulasztja a tűzcsapok ellenőrzését, bírsággal sújtható, súlyosabb esetben akár a tűzvédelmi szakvizsgát is visszavonhatják.

Örkény István megidézése

A felmerült problémákkal természetesen megkerestük az üzemeltető céget is. Az 51 százalékban a helyi önkormányzat, 49 százalékban a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) tulajdonában álló Nagykovácsi Víziközmű Kft. tavaly összesen 373 millió forint bevételből gazdálkodott. (Ez különböző lakossági befizetésekből, illetve állami támogatásból keletkezett.) A hat főt foglalkoztató cég alaptevékenysége a település víz-, illetve csatornaszolgáltatásának megoldása: vízellátás, szennyvízelvezetés, mérőcserék, vízbekötés. És a tűzcsapok karbantartása. "Pontos adat nem áll rendelkezésre az esetlegesen nem megfelelően működő tűzcsapokról" - reagált megkeresésünkre a cég műszaki igazgatója, mert mint mondta, a tavaszi felmérés "még tart" (júniusban is). Amikor a tűzcsapok állapotáról írásban érdeklődtünk a műszaki igazgatónál, azt a választ kaptuk Jánosi Tibortól, hogy "apróbb problémák, hiányosságok a felmérés során azonnal javításra kerülnek. 2 db tűzcsap gépkocsival megrongálásra került az elmúlt időszakban, és 2 db működő, de elfagyottról is tudunk. Cserékről már intézkedtünk."

A válasz szerintünk olyannyira nem vett tudomást a valóságról, hogy ezek után helyszíni találkozót kértünk a cég mellékállású ügyvezetőjétől (az FCSM főosztályvezetőjétől), Oszoly Tamástól, akit két munkatársa - a már idézett Jánosi, illetve egy karbantartó - kísért el a tűzcsapvizitre. A találkozó alatt hol ijedtnek, hol tanácstalannak tűnő csapat készségesen állt a rendelkezésünkre, és még akkor sem mutattak ellenszenvet, amikor - komolyan vehető válasz hiányában - harmadjára tettük fel ugyanazt a kérdést. (Igaz, mi se kaptuk fel a vizet, amikor nem egyszer és nem kétszer néztek nettó hülyének.) Egy példa: battyogunk a Besenyőtelek utcán, jelzem, én itt nem látok föld feletti tűzcsapot sehol. A karbantartó erre lesöpri a gazt egy föld alatti tűzcsap fedeléről. "Itt van!" A tető mocskos, kopott, rozsdás. "És ezt ki is lehet nyitni?" "Ki!" Akkor próbáljuk meg - ajánljuk a karbantartónak. Erre ő leguggol, és nem nyitja a tetőt, mert az mozdíthatatlanul rászorult a keretre. Én se tudom. "A tűzoltóknak van ehhez szerszámuk, ők ki tudják nyitni" - nyugtatnak. "De novemberben, amikor ellenőrizték, önök ki tudták nyitni, nem? Azt írták, jól működik, a nyomás príma." Tolom az orruk alá a jegyzőkönyvet. Nézik. "Igen, nekünk is van szerszámunk." "Itt?" "Nem, nem itt." "Messze?" "Messze." Rendben, megyünk tovább. Madách tér: nulla tűzcsap. "Igen, mert áthelyeztük a szomszédos utcába." "Mikor?" "Tavaly valamikor." "A novemberi ellenőrzés előtt?" "Nyilván." "Akkor a jegyzőkönyvben miért nem javítottak?" "Az újban fogjuk." "De miért nem javították?" "Fogjuk." "De azért ellenőrizték?" "Persze. Jól működik." "Csak lemaradt a leírás?" "Nekünk megvan jól." "Tehát ez a jegyzőkönyv nem a maguké?" "Ezt nem mondtam." "Akkor ezt nem értem." "Igen."

Beülünk a szolgálati Citroënbe, és átgurulunk Ófaluba. Közben megtudom, hogy a cég napi 24 órában áll rendelkezésre vízügyekben, a tűzoltókkal remek a kapcsolat, ahol tudnak, segítenek a falu bajain. Nem tagadják viszont, hogy néha nem működnek a tűzcsapok, de arról ők nem tehetnek. "Félévente ellenőrizzük őket. Ha közben történik velük valami, mondjuk, nekitolat valaki az egyiknek, érti, akkor mi mit csináljunk?"

Kossuth utca: a jegyzőkönyvben hét csap szerepel, mi csak négyet találunk. "A maradék három a téren van." "Nem, a tér az külön van jelölve." "Sok volt a házszámváltozás mostanában. Átírás, ilyenek." "De ez a Kossuth utca, nem?" "Ez." "Akkor nincs meg három csap." "Megvannak. A téren." "De nézze, az külön van jelölve!" "Akkor megvannak, nem?"

Még két közeli utcába (Séta és Park) megyünk el, összesen kilencet kellene találni (mindegyik jól működik), hat meg is van. Ebből kettő viszont felbontott aszfalt alatt, táblákkal körbekerítve, nehogy a lyukba hajtson a kocsi. Alighanem ráhúzták a tűzcsapra az utat, ki tudja, mikor. "Ezt mikor törték fel?" "Nemrég. Tavasszal." "De télen ellenőrizték?" "Igen." "És úgy nyomáspróbáztak, hogy a csapon volt tizenöt centi beton?" Erre már nem válaszolnak a szakértők, elkezdenek másról beszélni, vetítenek. Meg kell ismételni a kérdést. "Működik." "Biztos ebben?" "Teljesen. Ha írva van." Búcsúzáskor Oszoly Tamással négyszemközt váltunk még néhány szót. Miközben biztosítjuk az ügyvezetőt, hogy mi készséggel elhisszük ugyan, hogy nemcsak azt a csapot nyomáspróbázták le, amelyiket az előbb nem tudtunk felnyitni, hanem még azt is, amelyiken éppen vastag betonréteg pihent, de azt azért ismerje el kis kirándulásunk végeztével, hogy itt azért nem stimmel egy s más. "Utánajárok a dolognak, megígérem. A föld felettit elgépelni föld alattinak, ez azért komoly trehányság. Ezért fenékbe rúgás jár."

Mindez már csak azért is megnyugtató, mert Nagykovácsiban tényleg nem jó a tűzzel viccelni. 2010 decemberében tűz ütött ki a Zsíros-hegy egyik faházában, ahol berobbant több gázpalack is. A ház lakója égő testtel rohant ki a lángoló épületből, úgy vetette bele magát a hóba. A kiérkező mentők életveszélyes állapotban szállították kórházba a sérültet: később megállapították, hogy a légutak és a nyelőcsöve is megégett, illetve testfelületének 30 százalékát, főképp a felsőtestét érték a lángok. A fiatalember hat nap múlva halt bele sérüléseibe. A tűzcsapok ez esetben működtek.


Neked ajánljuk