Sokan rámentek – Földmaffia az agrárhivatalban

  • Matkovich Ilona
  • 2013. november 26.

Riport

Idén bejegyzett, mezőgazdasági tevékenységet nem végző cégek, illetve magánszemélyek igényeltek uniós támogatást olyan földekre, amelyeken sem növénytermesztést, sem állattartást nem folytattak. A szálak Sárvárra, Kalocsára, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz vezetnek. Utóbbi egyik vezetője és három bűntársa október 10-étől előzetes letartóztatásban várja a nyomozás eredményét.

Október 16-án újságírók előtt indította el Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az idei, 340 milliárd forintnyi, egységes területalapú uniós támogatás első felének a kifizetését. Az összeg második részét jövő januárban utalják át a gazdáknak. Idén 187 ezer gazdálkodó igényelt területalapú támogatást, a termőföldet használók hektáronként 69 ezer forintot kaphatnak. Nem mindenki örülhet azonban a kifizetés megkezdésének: azok a tisztességes földhasználók, akiknek pechükre ugyanabban a blokkban van a földjük, amelynek egyes - művelésen kívüli - részeire a csalók a fiktív igényléseket leadták, a vizsgálat lezárásáig nem kapják meg a nekik járó támogatást. A kifizetés visszatartása több ezer gazdát érint.

false

 

Fotó: MTI

Előbb megszondázták

A földalapú támogatás igényléséért a földhasználóknak minden év május 15-éig kell jelentkezniük a földhivatalnál, majd egy hónapjuk van rá, hogy elektronikus úton igényeljék a földjük után járó öszszeget a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH). A csalássorozat résztvevői úgy követték el a visszaéléseket, hogy gazdasági társaságokat hoztak létre, és ezek nevében nyújtottak be valótlan kérelmet az MVH-hoz azokra a területekre, amelyeket más nem igényelt. Az önbevallásra épülő rendszert - már csak a méretei miatt is - alig tudja kontrollálni az MVH, évente az igénylések öt-tíz százalékát ellenőrzik szúrópróbaszerűen. A trükk lényege az volt, hogy a csalók a beadási határidő után adták be az igényüket, mert így már látták, hogy mely területek maradtak szabadon (azaz nem igényeltek utánuk területalapú támogatást), és mert a határidőn túl leadott kérelmeket a hivatal nem vonja ellenőrzés alá.

2008-ban már volt egy hasonló próbálkozás, amikor egy Bács-Kiskun megyei falugazdász gyűjtött adatokat arról, mely területekre nem tartott igényt egyetlen gazda sem, de az ügynek végül nem lett folytatása - mondta lapunknak Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Tavaly ismét akadt próbálkozó, aki "megszondázta" a rendszert - sikerrel. A sárvári Baromfi Piac Kft. anélkül vett föl több mint húszmillió forint támogatást, hogy egyetlen hektáron is gazdálkodott volna. A kft. egyik tulajdonosa, Szép Ákos valószínűleg ezen felbuzdulva adott be idén júniusban újból fiktív igénylést. De nem csak ő, Gőgös Zoltán információi szerint rajta kívül még másik 47 cég és 31 magánszemély kapott kedvet a könnyű jövedelemszerzéshez. Egy-két kivételtől eltekintve egyikük sem folytat mezőgazdasági tevékenységet, és mindnyájan a hivatalos beadási határidő lejárta után nyújtották be az igénylésüket. Augusztusban azonban a Baromfi Piac Kft. viszszavonta a támogatási kérelmet, és vele együtt más cégek is viszszatáncoltak. "Ekkor mehetett híre annak, hogy az MVH-nál valakik kutakodnak a gyanús ügyek után - véli Gőgös Zoltán, aki szerint biztosra vehető, hogy a fiktív igényléseket nem lehetett lebonyolítani MVH-s magas szintű kapcsolatok nélkül. - Az igénylőknek egészen pontosan tudniuk kellett, hogy mely területek nem lettek kiosztva." Az agrárpolitikus úgy számol, hogy a közel nyolcvan cég és magánszemély mintegy 15-16 ezer hektárra egymilliárd forintot meghaladó földalapú támogatást vett volna fel jogtalanul, de mivel a csalássorozat nem sikerült, költségvetési csalás kísérletéért kell felelniük a törvény előtt. Gőgös Zoltán kérdésünkre három érdekcsoportot említett, a birtokában lévő anyagot hamarosan átadja az ügyészségnek.

Megbízottak

A szocialista politikus már korábban megnevezte azt a három személyt - Szép Ákos, Menyhért László és Pető Ildikó -, akik a nyomozó hatóság látókörébe került cégek és magánszemélyek megbízásából intézték az uniós támogatások igénylését. A csalássorozat fő szervezőjének tartott, jelenleg előzetesben lévő Szép Ákos, a sárvári Baromfi Piac Kft. egyik tulajdonosa 27 cégnek több mint hatezer hektár után igényelt földalapú támogatást úgy, hogy a cégek nem folytattak mezőgazdasági tevékenységet. Ilyen a Vasi Elektro-Ép Kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa Baranyai József sárvári önkormányzati képviselő. Helyi forrásunktól úgy tudjuk, hogy a fideszes politikus fiának vállalkozása, a Baranyai Elektro-Top Kft. révén is érintett az ügyben (e cégből a képviselő apa tavaly szállt ki). Baranyaiék összesen 233 hektárra igényeltek mintegy 17 millió forint támogatást. Információink szerint Baranyai József a történtek után felfüggesztette párttagságát a Fideszben, de képviselőként tovább politizál a sárvári testületben. Baranyai József egyébként Szolnok megyében, fia pedig Pest megyében, Szép Ákos Borsod, Heves és Komárom megyében fekvő földterületre igényelt támogatást. Sárvári kapcsolatunk any-nyit mond a Szép családról, hogy "köztiszteletben álló családról van szó. Szép Ákos édesapja 1998-2002 között a Bábolna Rt.-t irányította, ahol a beosztottja volt Palkovics Péter, az MVH jelenlegi elnöke és Drajkó Miklós, az MVH elnökhelyettese". Utóbbi egyébként szintén előzetesben ül.

"A másik érdekcsoportban meglepően sok a budapesti cég" - mondja Gőgös Zoltán, aki kiderítette, hogy a 22 cég által megbízott M és L Import Kft. tulajdonosa a kalocsai Menyhért László, aki saját részére is igényelt támogatást. A cég székhelye Budapesten van, a Podmaniczky utca 57. alatt, amelynek kapuján meglepetésünkre több száz cégnevet találtunk. Az egyik lakó elmondása szerint ide csak a leveleket hozzák a társaságoknak. Menyhért Lászlóról annyit sikerült megtudnunk, hogy Kalocsán él idős, nyugdíjas édesanyjával - állítólag az édesanya nyugdíjából.

A Gőgös Zoltán által megnevezett harmadik érdekcsoportról mindössze annyi információhoz jutottunk, hogy harminc magánszemély Pető Ildikót bízta meg földalapú támogatások igénylésével.

Kusza idősíkok

Múlt keddi sajtótájékoztatóján Budai Gyula, az agrártárca államtitkára bemutatott egy levelet, amely szerint a minisztérium már februártól rendelkezett olyan információkkal, hogy bűnözői körök bűncselekmény útján kívánnak EU-támogatásokhoz jutni. Megkérdeztük a Vidékfejlesztési Minisztériumot, milyen intézkedéseket tettek azért, hogy csak a jogos igényléseket fizessék ki októberben, de kérdéseinkre mindeddig nem kaptunk választ. A pénzükre egyelőre hiába váró gazdák, akiknek földje egy blokkban van a fiktív igénylést benyújtókéval, nem értik: ha a minisztérium tudott a jogtalan igénylésekről, akkor miért csak a támogatások október 15-i kifizetése előtt egy héttel, október 8-án tett feljelentést. Ezzel több ezer tisztességes termelő támogatását sodorták veszélybe, mivel ők most a vizsgálat lezárultáig nem kapják meg a pénz első részét. Budai Gyula az általános elégedetlenségre válaszolva múlt keddi sajtótájékoztatóján bejelentette: november 30-áig mindenki hozzájut az uniós földalapú támogatás előlegéhez.

De haladjunk sorban. Az Alkotmányvédelmi Hivatal október 8-án feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen a jogosulatlanul igényelt földalapú uniós támogatások miatt. Gőgös Zoltán szerint azért csak ekkor, mert ő másnap kívánta az MVH-nál lévő "maffiaszerű" visszaéléseket a nyilvánosság elé tárni. Budai Gyula erre úgy reagált, hogy "azért október 8-án tettek feljelentést, mert akkorra került az egész ügy felderítettsége olyan állapotba, hogy megtehették a feljelentést". Továbbá, "ha az ügy nem lett volna megfelelően előkészítve, akkor nem tudtak volna két nap múlva őrizetbe venni négy embert". A vidékfejlesztési államtitkár több fórumon is elmondta, hogy nem érte kár a magyar államot, hiszen sikerült megelőzni a jogosulatlan kifizetéseket.

"A nagyobb bajt valóban sikerült megakadályozni, de így is jogtalanul fizettek ki tavaly 20 millió forintot a sárvári cégnek" - jegyezte meg Gőgös Zoltán, aki kérdésünkre elmondta: úgy jutott információk birtokába, hogy az MVH egyik névtelenséget kérő munkatársa jelezte neki gyanúját. Azért fordult éppen hozzá, mert nem tudta, hogy az MVH magas beosztásban lévő munkatársai közül kik lehetnek érintettek a csalásban. "Az illetőnek az tűnt fel, hogy a vitatott támogatáskérelmek kizárólag olyan földrészletekre vonatkoztak, amelyekre tavaly senki nem nyújtott be támogatási igényt" - mondja a politikus, aki biztos benne, hogy "valakinek bele kellett nyúlnia a rendszerbe, másképp nem lehetett volna hozzáférni a parlagon heverő földek adataihoz, és csak belső ember tudta befolyásolni az ellenőrzési rendszert".

Az MVH korábban közleményben tudatta, hogy tavaly október és idén április között öt vezető beosztású tisztségviselő távozott a hivataltól. Az agrarszektor.hu október elején azt írta, hogy "feltételezhetően nem volt közük a korábban távozott MVH-s vezetőknek a területalapú támogatások visszaélésével kapcsolatos mostani botrányhoz". Az MVH szűkszavúan fogalmaz: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a vezetőváltás oka nem minősül közérdekből nyilvános adatnak, ezért a kiadása személyiségi jogot sértene.

Az október 8-ai feljelentést követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatali visszaélés és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete miatt indított nyomozást. Az eddigi négy gyanúsítottat a Fővárosi Főügyészség indítványára a Pesti Központi Kerületi Bírósága szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt előzetes letartóztatásba helyezte.

A mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának múlt keddi ülésén a kormánypárti képviselők javaslatára nem vették napirendre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál folyó, a területalapú támogatásokkal való visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat témáját. A bizottságban többségben lévő kormánypárti képviselők azzal indokolták döntésüket, hogy az ügyben jogi eljárás folyik.

Figyelmébe ajánljuk