A harag napja

  • 2017. január 24.

Snoblesse

A fekete ruhás nővér találkozása Schilling Árpáddal.
false

A fekete ruhás nővér kiállása ihlette a Krétakör új előadását, A harag napját, s bár Schilling Árpád szerint ők semmit sem használtak fel a bátor ápolónő életéből, aki a nagy nyilvánosság előtt kíméletlen őszinteséggel mert beszélni a kórházakban uralkodó szakmaiatlan és embertelen állapotokról, most őt idézzük, Sándor Máriát:

Magyar Narancs: Februárban nyilatkozott először a Házon kívül című tévéműsorban az egészségügyi dolgozók megalázó munkakörülményei­ről, a ki nem fizetett túlórákról. Nem tartott retorziótól?

Sándor Mária: Az első pillanattól, amikor a nyilvánosság előtt megszólaltam, gondoltam erre, hiszen olyan dolgokat hoztam felszínre, amelyekről tudtam: nem biztos, hogy a vezető rétegeknek tetszik.

MN: Milyen vezető rétegekre gondol?

SM: Én nem a mindenkori magyar kormányt hibáztatom az egészségügy jelenlegi helyzetéért, hanem azokat a szakszervezeti és kamarai vezetőinket, akik évtizedeken át a mindenkori magyar kormányt kiszolgálták. Most ott tartunk, hogy a törvény megengedi, hogy hat hónapig ne fizessék ki az ápolónők túlórapénzét.

A teljes interjú itt olvasható, a Krétakör üzenete meg itt:

false

„Ez az ember inspirálja előadásunkat, de semmit nem használunk fel az ő valós történetéből. Az előadás a végtelenségig kiszolgáltatott ember tragikomédiája. A nővér családjában három generáció jellegzetes vonásai tűnnek fel. Egy korábbi rendszerben szocializálódott, vallásos anya, egy öregasszony, aki mindig mindent jobban tud lányánál, soha be nem látva, hogy megszerzett tapasztalatai a mai világban már nem érvényesek. Egy gátlástalan, túlélőszemléletét hirdető tinédzser, az ápolónő lánya, aki szerint már semmi sem számít, nem szabad hinni senkiben és semmiben. A főhős felőrlődik.”

A harag napja forgatókönyvét Zabezsinszkij Éva és Schilling Árpád írta, a színpadon közreműködik többek között Sárosdi Lilla, Láng Annamária és Rába Roland.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.