A néptánc nyelvezetével találkozott először - Gera Anita táncos

  • rés a présen
  • 2016. május 27.

Snoblesse

A Menetfény c. előadás a Tánc Fesztiválján látható május 27-én.

rés a présen: Gratulálunk az idei Fülöp Viktor-ösztöndíjadhoz! Mivel jár ez a díj?

Gera Anita: Ha jól tudom, ez egy ’98-ban alapított állami ösztöndíj, amelyet fiatal, a táncművészet bármely ágában dolgozó táncosoknak, alkotóművészeknek, a tánctudomány és táncpedagógia területén tevékenykedőknek ítélnek oda. A tánctudományi kategóriában pályáztam egy­éves kutatási programmal, ti. két éve a szakdolgozatomban azzal foglalkoztam, hogyan lehet az élsport sportélettani eredményeit, tapasztalatait alkalmazni, adaptálni a hivatásos táncosok kondicionálása során. Ezt a tudományos munkát folytatom az ösztöndíj felhasználásával.

rap: Szereted a díjakat?

false

GA: Mint tudjuk, a díjakat nem kapják, hanem adják… de egy díj értéke azon múlik, hogy kik adják és kik kapták meg már korábban. Az elmúlt években sikeresnek mondhatom magam, 2013-ban a Magyar Táncművészek Szövetségétől „az évad legjobb táncosnője” díjat, 2014-ben Junior Prima díjat kaptam. Épp a napokban volt a Lábán Rudolf-díjak átadása a Trafóban, amelyre a 2015-ben bemutatott Deja Vu című TranzDanz-darabot is nominálták, s játszom benne. Erre is nagyon büszke vagyok, mert az elmúlt évek során általam is nagyra becsült művészek részesültek a független kritikusok e díjában. Sajnos mára a díjnak csak eszmei értéke van, mert az alapítók nem tudják anyagiakkal támogatni a díjazott alkotókat.

rap: Egy néptáncos miért kezd kortárs tánccal foglalkozni?

GA: Inkább olyan táncosnak tartom magam, aki a néptánc nyelvezetével találkozott először. Szerencsémre találkoztam más táncnyelvekkel, fogalmazás- és gondolkodásmódokkal, amiket örömmel fogadtam. Szerintem egy táncosnak katasztrófa, ha a karrierje során nem él meg csúcspontokat. Az én csúcspontom és nagy történetem az Állami Népi Együttes Labirintus időszaka volt, persze ehhez kellett Kovács Gerzson Péter, a rendező, aki meghívott a Bankett című TranzDanz-darabra is. Ez 10 éve történt, azóta, a szórakoztatás tiszta forrásához visszatért államiban már nem táncolok, viszont az egyik állandó résztvevője vagyok a TranzDanz produkcióinak.

rap: Milyen darabokban vagy benne most?

GA: Jelenleg a már említett, Lábán-nominált Deja Vuben és az idén januárban készített Menetfényben játszom. Van egy saját szólóm, amit Pozsonyban fogok előadni június 1-jén, ahol a partnerem a kiváló dobos, Porteleki Áron lesz. Októberben elkészítettem első önálló, egész estés darabomat X, Y, Z címmel, ami a generációk viszonyáról és valósnak vélt virtuális valóságokról szól.

rap: Mely előadásokat láthatjuk ezek közül még az évadban?

GA: Legközelebb egészen Veszprémig kell utaz­nia annak, aki a Menetfényre kíváncsi, a Tánc Fesztiválján május 27-én, este 9.30-kor lépünk fel, a Latinovits Játékszínben. Augusztusban az Ördögkatlan Fesztivál egyik díszvendége KGP lesz, így TranzDanz is lesz, a Deja Vut és a Menetfényt adjuk elő, mindkettőt kétszer.

rap: Mivel foglalkozol még?

GA: Néptáncot tanítok a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában és jógafoglalkozásokat vezetek több helyszínen – az elsőben a jövő táncosait képezzük, s jól tudom hasznosítani a hivatásos pályán szerzett tapasztalataimat, az utóbbiban a mindennapok mozgásszegény életformájában megfáradt testeket hozzuk jobb formába. Idén a Ladjánszki Márta vezette L1 Egyesület rezidense vagyok, így a szervezet szerteágazó, különböző művészeti ágakat összekötő nemzetközi kapcsolatrendszerének is a részévé váltam.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.