A néptánc nyelvezetével találkozott először - Gera Anita táncos

  • rés a présen
  • 2016. május 27.

Snoblesse

A Menetfény c. előadás a Tánc Fesztiválján látható május 27-én.

rés a présen: Gratulálunk az idei Fülöp Viktor-ösztöndíjadhoz! Mivel jár ez a díj?

Gera Anita: Ha jól tudom, ez egy ’98-ban alapított állami ösztöndíj, amelyet fiatal, a táncművészet bármely ágában dolgozó táncosoknak, alkotóművészeknek, a tánctudomány és táncpedagógia területén tevékenykedőknek ítélnek oda. A tánctudományi kategóriában pályáztam egy­éves kutatási programmal, ti. két éve a szakdolgozatomban azzal foglalkoztam, hogyan lehet az élsport sportélettani eredményeit, tapasztalatait alkalmazni, adaptálni a hivatásos táncosok kondicionálása során. Ezt a tudományos munkát folytatom az ösztöndíj felhasználásával.

rap: Szereted a díjakat?

false

GA: Mint tudjuk, a díjakat nem kapják, hanem adják… de egy díj értéke azon múlik, hogy kik adják és kik kapták meg már korábban. Az elmúlt években sikeresnek mondhatom magam, 2013-ban a Magyar Táncművészek Szövetségétől „az évad legjobb táncosnője” díjat, 2014-ben Junior Prima díjat kaptam. Épp a napokban volt a Lábán Rudolf-díjak átadása a Trafóban, amelyre a 2015-ben bemutatott Deja Vu című TranzDanz-darabot is nominálták, s játszom benne. Erre is nagyon büszke vagyok, mert az elmúlt évek során általam is nagyra becsült művészek részesültek a független kritikusok e díjában. Sajnos mára a díjnak csak eszmei értéke van, mert az alapítók nem tudják anyagiakkal támogatni a díjazott alkotókat.

rap: Egy néptáncos miért kezd kortárs tánccal foglalkozni?

GA: Inkább olyan táncosnak tartom magam, aki a néptánc nyelvezetével találkozott először. Szerencsémre találkoztam más táncnyelvekkel, fogalmazás- és gondolkodásmódokkal, amiket örömmel fogadtam. Szerintem egy táncosnak katasztrófa, ha a karrierje során nem él meg csúcspontokat. Az én csúcspontom és nagy történetem az Állami Népi Együttes Labirintus időszaka volt, persze ehhez kellett Kovács Gerzson Péter, a rendező, aki meghívott a Bankett című TranzDanz-darabra is. Ez 10 éve történt, azóta, a szórakoztatás tiszta forrásához visszatért államiban már nem táncolok, viszont az egyik állandó résztvevője vagyok a TranzDanz produkcióinak.

rap: Milyen darabokban vagy benne most?

GA: Jelenleg a már említett, Lábán-nominált Deja Vuben és az idén januárban készített Menetfényben játszom. Van egy saját szólóm, amit Pozsonyban fogok előadni június 1-jén, ahol a partnerem a kiváló dobos, Porteleki Áron lesz. Októberben elkészítettem első önálló, egész estés darabomat X, Y, Z címmel, ami a generációk viszonyáról és valósnak vélt virtuális valóságokról szól.

rap: Mely előadásokat láthatjuk ezek közül még az évadban?

GA: Legközelebb egészen Veszprémig kell utaz­nia annak, aki a Menetfényre kíváncsi, a Tánc Fesztiválján május 27-én, este 9.30-kor lépünk fel, a Latinovits Játékszínben. Augusztusban az Ördögkatlan Fesztivál egyik díszvendége KGP lesz, így TranzDanz is lesz, a Deja Vut és a Menetfényt adjuk elő, mindkettőt kétszer.

rap: Mivel foglalkozol még?

GA: Néptáncot tanítok a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában és jógafoglalkozásokat vezetek több helyszínen – az elsőben a jövő táncosait képezzük, s jól tudom hasznosítani a hivatásos pályán szerzett tapasztalataimat, az utóbbiban a mindennapok mozgásszegény életformájában megfáradt testeket hozzuk jobb formába. Idén a Ladjánszki Márta vezette L1 Egyesület rezidense vagyok, így a szervezet szerteágazó, különböző művészeti ágakat összekötő nemzetközi kapcsolatrendszerének is a részévé váltam.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.