A torinói ló

  • 2014. július 17.

Snoblesse

Tarr Béla elhozza a világvégét.
false

Három lelkes állat és emberi lény a teljes egymásrautaltságban: férfi, nő, ló. Apa és lánya, kocsis és lova. Derzsi János és Bók Erika (meg Ricsi, a ló) súlyos jelenlétet ad a gyakorlatilag szöveg nélküli szerepének, csak a pálinkáért érkező szomszéd (Kormos Mihály) ad elő egy hosszabb monológot, amit Derzsi némán végighallgat, s végül egy szóval kommentál: Marhaság! Alig beszélnek, mert nincs miről.

false

A torinói ló egy nagyon is lehetséges olvasata szerint metafizikai thriller. A hat nap a világ teremtésének hat napja – fordított időrendben. Az időről időre változó elemek között folyamatosan megjelennek olyan nyomravezetők, előreutalások – elhallgat a szúpercegés; a szomszéd apokaliptikus monológja; a ló megmakacsolja magát, nem indul el, és nem eszik, nem iszik többé –, amelyek legkésőbb a kiszáradt kút láttán gyanút ébresztenek.

Az idézetek Bori Erzsébet filmkritikájából valók: ide kattintva a teljes szöveg elérhető. A teljes filmért pedig a Maros moziig kell menni – nem nagy távolság ez egy minőségi világvégéért.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.