A torinói ló

  • 2014. július 17.

Snoblesse

Tarr Béla elhozza a világvégét.
false

Három lelkes állat és emberi lény a teljes egymásrautaltságban: férfi, nő, ló. Apa és lánya, kocsis és lova. Derzsi János és Bók Erika (meg Ricsi, a ló) súlyos jelenlétet ad a gyakorlatilag szöveg nélküli szerepének, csak a pálinkáért érkező szomszéd (Kormos Mihály) ad elő egy hosszabb monológot, amit Derzsi némán végighallgat, s végül egy szóval kommentál: Marhaság! Alig beszélnek, mert nincs miről.

false

A torinói ló egy nagyon is lehetséges olvasata szerint metafizikai thriller. A hat nap a világ teremtésének hat napja – fordított időrendben. Az időről időre változó elemek között folyamatosan megjelennek olyan nyomravezetők, előreutalások – elhallgat a szúpercegés; a szomszéd apokaliptikus monológja; a ló megmakacsolja magát, nem indul el, és nem eszik, nem iszik többé –, amelyek legkésőbb a kiszáradt kút láttán gyanút ébresztenek.

Az idézetek Bori Erzsébet filmkritikájából valók: ide kattintva a teljes szöveg elérhető. A teljes filmért pedig a Maros moziig kell menni – nem nagy távolság ez egy minőségi világvégéért.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.