Anne Applebaum a könyvfesztiválon

  • 2014. április 15.

Snoblesse

Amerika legismertebb közép-európai tudósítója, a The Washington Post Pulitzer-díjas kolumnistája Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése 1944–1956 című könyvének bemutatójára érkezik a fesztiválra.
false

 

Fotó: James Kegley

Az újságíró nem csak a múltban mozog magabiztosan, az ukrán–orosz konfliktust is első kézből ismeri – erről is kérdeztük (a teljes szöveg itt) nemrég készült interjúnkban:

Magyar Narancs: Mennyiben változtathatta meg Putyin céljait a kijevi események eszkalációja?

Anne Applebaum: A fő cél a destabilizáció lett, de ahhoz nem lett volna szükség az invázióra. Putyin azonban komoly fenyegetést érzékelt a Kijevben eluralkodó új politikai nyelvezetben: a diskurzust, amely demokráciáról, átláthatóságról, antikorrupciós küzdelemről és sajtószabadságról szól, nem szívesen hallgatják Moszkvában. A 2004–2005-ös narancsos forradalom óta a Kreml különös figyelmet fordít arra, hogy irányítása alatt tartsa a sajtót, az ellenzéki csoportokat és a civil mozgalmakat. Lehet újságod Moszkvában, csak mindig figyelj oda, hogy ne olvassák túl sokan. Ami Kijevben történt, az pontosan az, amitől az orosz oligarchia a saját országán belül a leginkább tart.

Bár nem Putyin lesz a legfőbb téma, ám alighanem ő is szóba kerül azon a beszélgetésen, melyen Anna Applebaummal és Ungváry Krisztián történésszel Betlen János újságíró beszélget a Millenáris Park Osztovits Termében.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.