Átok – az utolsó részek

  • 2012. november 21.

Snoblesse

Luca elrabolva, Kata túszul ejtve – végéhez közeledik az Átok.


„Látszik a meló a sorozaton, nem egy életszerűnek hangzó párbeszéd és nem egy filmszerű képsor emeli Katát, Lucát, Marcit a nagy magyar sorozatátlag fölé. Ha egyszer elkészülne a 8 évszak (1987) remake-je, azt is Mátyássy Áronnak kéne rendeznie: az Utolsó idők művészi komorsága anno még kissé keresettnek tűnhetett, de itt, a családsorozatok levegőjén mintha megtalálta volna természetes közegét.” Elismerő sorainkat még a második évad végén vetettük papírra (a teljes kritika itt), de azóta is sok víz lefolyt Kata és Luca háza táján – ami rendjén is van, hiszen Átok-ügyben immár a harmadik évad vége felé tartunk; épp most fog kiderülni, mi történik, miután Gyula elraboltatta Lucát, és Katát is túszul ejtette. A túszok helyzetéről a Corvin mozi rendhagyó vetítésén szerezhet tudomást minden érdeklődő; műsoron a sorozat utolsó előtti és utolsó része és ott lesz a vetítésen Mátyássy Áron rendező, valamint a szereplők színe-java is.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.