Bendegúz mondja - Mészáros László fotográfus

  • rés a présen
  • 2016. október 3.

Snoblesse

Art Market Budapest: október 13. és 16. között a Millenárison

rés a présen: Mit kell tudnunk az Art Market Budapestről?

Mészáros László: Már negyedik éve a kortárs művészeti szcéna legnagyobb és legszervezettebb itthoni megmutatkozási lehetősége, s idén október 13. és 16. között lesz látogatható a Millenáris Parkban. Minden évben rengeteg hazai és külföldi kereskedelmi galéria vesz részt rajta, érdemes egy egész napot szánni a bejárására. Idén lesz második éve, hogy kiállítok itt. Tavaly Asztaltársaság című hat négyzetméteres óriási képemmel voltam jelen, ami az alkoholizmus, az éjszakai élet megnyilvánulási formáit mutatja be allegóriákon, szimbólumokon keresztül; idén a TOBE Gallery és a Random képvisel.

false

 

Fotó: Mészáros László

rap: Milyen művekkel veszel részt most?

ML: Puskás Bea és Tomas Opitz, vagyis a TOBE Gallery nyár elején állította ki Modulus című sorozatomat, aminek most három darabját az Art Marketen is bemutatják. A Modulus ritmust, ritmikusságot jelent, ami egy szelektív hulladékgyűjtőben a szemétről készített absztrakt képeimen véletlenszerűen megjelenő ritmusra, lendületre utal. Valójában ezekben a képekben nem a konkrét téma, hanem a kompozíció vibrálása, a valóságban rejlő absztrahálási lehetőség a fontos. A Mucsy Szilvia vezette Random alkotócsoport tagjaként az Isten teremtményei című sorozatomból egy fotográfiát állítok ki. Ez a sorozat nem hétköznapi értelemben vett állatportrékból áll, azokat a vonásokat helyezem előtérbe, amelyeket én látok ezekben az élőlényekben.

rap: Hány műfajban dolgozol?

ML: Rendelésre főleg reklámfotókat készítek, ezen belül tárgy vagy étel-italfotót, autófotózástól egészen a többszereplős reklámfotóig mindent csinálok közel harminc éve. A művészi képeken pedig megélem a fantáziám szabadságát. Ezek a képek egyre őszintébben vallanak rólam és a világról alkotott nézeteimről. Jelenleg az Isten teremtményei mellett a Nexus című portrésorozaton dolgozom, amit a környezetemben felfedezett izgalmas emberekről készítek. Ezek a klasszikus festészet alapjaira épülő képek, melyeken a szereplők belső világát szimbólumrendszereken keresztül fejezem ki.

rap: A testvéreid is képzőművészettel foglalkoznak.

ML: Nővérem, Ági festőművész, az öcsém Gábor, mondhatni, reneszánsz ember, akiben megvan a gyakorlatiasság és látásában a művészi érzékenység. A felmenőink közül senki sem volt művész, nem tudjuk, hogy gurulhattak az almák ilyen messze a fájuktól.

rap: Hol és mikor láthatók a műveid még?

ML: Ami biztos, hogy 2017. januárjában nyílik majd kiállításom a Fest;tisztít Galériában, ahol a Nexus sorozatot szeretném bemutatni. A Random alkotó közösséggel több csoportos kiállításunk is lesz itthon és külföldön, de ezek még alakulnak.

rap: Kinek a portréján látnád magad szívesen viszont?

ML: Pályázatot hirdetnék a portrém elkészítésére, és amelyik fotós munkája nem tetszik, azt irgalmatlanul felpofoznám, ahogy Bendegúz mondja az Indul a bakterházban.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.