Electronic Beats Festival Budapest

  • 2012. szeptember 6.

Snoblesse

Techno, bass music, new wave, elektropop, soul és kísérleti elektronika – magas színvonalú vegyes ízelítő mindabból, ami miatt érdemes szeretni korunk elektronikus tánczenéit.
Jamie Lidell


Jamie Lidell

Szívfájdalom nélkül leírhatjuk: a nemzetközi Electronic Beats Festival eddigi legerősebb szereposztásával tér vissza idén ősszel Budapestre. Kezdhetjük nyugodtan a hazai fellépőkkel, hiszen Berger Dalma vokalista és Sándor Dániel hangvarázsló zenekara, a Volkova Sisters goth/rock és shoegaze elemekkel bővített poszt new wave/cold wave zenei attrakciója elsőrangú és méltán kerül a neves külföldi fellépők mellé. Utóbbiak közül a Modeselektor duó nem először látogat hozzánk, így azután pontosan tudható, mennyi energia feszül a live actjeikben: az elektronikus tánczene basszuscentrikusabb oldalát felmutató, az IDM, techno, dubstep, elektro, bass music elemekből ellenállhatatlan koktélt kotyvasztó (idén többek között Thom Yorke-kal kollaboráló) két berlini alaposan megmozgatja majd a közönséget. Sokkal bensőségesebb, egyszerre a szívhez, az agyhoz és a lábhoz szóló produkcióval szolgál majd a New York-i Nicolas Jaar, a tavalyi év egyik nagy felfedezettje (lemezét mi is nagyon szerettük), akinek rendkívül szofisztikált, egyedi ízléssel formált, finoman eklektikus, diszkréten lüktető muzsikájához élőben is dukál az előadó vokálja. A kanadai Junior Boys, ami alapvetően Jeremy Greenspan és Matt Didemus duója, pedig egyenesen a színpadra termett – számtalan fesztiválfellépésük bizonyítja, hogy egy pillanat alatt tudják megragadni és azután megtartani a közönség figyelmét.  A már eddig is négy remek albumot (legutóbb éppen tavaly ezt) kiadó formáció elképesztő ötletességgel és eleganciával ötvözi a soul, az elektropop és néha a diszkó/funk hagyományt: zenéjük egyszerre finoman melankolikus és mesteri grúvoknak hála, táncra késztető.  A Mostly Robot ötös pedig a fesztivál félig-meddig titkolt meglepetése: a szó szerint élő fellépésein jelentős részben improvizációkból építkező elektronikus szupergrupp idén már elbűvölte a nagynevű Sónar fesztivál közönségét is.  Közülük tán a soul/funk hagyomány megújítójaként, és kreatív újraértelmezőjeként remek lemezeket kiadó, vokalista és hangmanipulátor Jamie Lidell a legismertebb, de az egyszerre borult és érzelmes, kissé experimentális jellegű popzenéket gyártó Tim Exile neve sem ismeretlen a zenerajongók előtt. Tömény élvezet hajnalig – csoda, hogy ennyi belefér egyetlen estébe és éjszakába.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.