Harisnyás Pippi

  • 2017. február 28.

Snoblesse

Világhírű mesehős szófogadatlankodik a Magyar Színházban.
false

Szeplős, copfos, hatalmas cipőt és felemás harisnyát hord… Igen, ő Harisnyás Pippi, Astrid Lindgren leghíresebb teremtménye (a második leghíresebb, Juharfalvi Emil mellett). Nincs olyan bolt Stockholmban, ahol ne találnánk legalább egy pippis képeslapot, és nincs olyan ország, ahol ne ismernék a megzabolázhatatlan copfkirálynő kalandjait. A Magyar Színházban komoly színházi erők szövetkeztek Pippi kalandjainak életre keltésére. A mesejátékot Novák Eszter rendezte, vele nem olyan rég beszélgettünk is:

„A gyerekek és a kamaszok nagyon fogékonyak. Hiába éri őket rettentő sok hatás a médiában és máshol, az az élő élmény, amit a színházban kapnak, mindig nagyobb. Ha rossz ízlésű, közepes dolgokat látnak, még akkor is. Egyébként ilyen téren, azt hiszem, itthon semmivel nem rosszabb a helyzet, mint más országokban: ugyanilyen arányban születnek rossz előadások, mint nálunk. Ezt én úgy 70-80 százalékra tenném.”

A teljes interjú itt olvasható, Novák Eszter Harisnyás Pippije pedig a Magyar Színházban látható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.