Made in China

  • 2013. február 13.

Snoblesse

Egy köztünk élő kínai nő monológja.

 


A Kino ugyan nincs többé, így a mozi előcsarnokába se költözhetett vissza a Made in China című előadás, noha a dokudráma és a kortárs opera e kis helyen is elférő, sajátos egyvelegének itt volt a premierje néhány évvel ezelőtt. Igaz, a régi Krétakör sincs már, melynek égisze alatt az előadás futott, de a Made in China szerencsésen túlélte a társulat sajnálatos felbomlását: a Budapestre érkezett kínai nő monológját (melyet Nyári Pál riportja ihletett) Láng Annamária ezúttal a Jurányi Inkubátorházban adja elő Koltai Kata és Bodrogi Éva közreműködésével. „Ez egy nagyon erős női történet. Túl azon, hogy emlékeztet Brecht egy-két darabjára, főleg A szecsuáni jólélekre, leginkább ennek a nőnek az őszintesége döbbentett meg, hogy ilyen nyíltan beszél magáról és a megpróbáltatásairól. És az, hogy ő most itt él valahol közöttünk, Budapesten. Megfogott a történet egzotikuma is – ahogy számomra minden kínai piac vagy kínai büfé egzotikus hely” – nyilatkozta lapunknak (a teljes interjú itt) Láng Annamária a darab bemutatásakor.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.