Nem tudhatom – Radnóti és korunk

  • 2017. január 18.

Snoblesse

Mácsai, Fullajtár plusz 2 Dés és 1 Lukács a Radnóti-esten.

Jó kezekben a Radnóti-est, hiszen Ferencz Győző, Radnóti Miklós legalaposabb ismerője, kritikai életrajzának szerzője segédkezett a műsor összeállításában, a színpadon pedig Mácsai Pál, Fullajtár Andrea, Dés László, Dés András és Lukács Miklós idézi meg a hetven éve meggyilkolt költő szellemét.

false

Ferencz Győző 2009-ben jelentette meg Radnóti Miklós életét és költészetét bemutató monográfiáját, mi pedig azonmód interjút készítettünk a szerzővel. Ebből idézünk most egy tanulságos részletet.

Magyar Narancs: Radnóti 1949 utáni kanonizációja politikai értelemben véve rendkívül nehéz volt. Egy katolizáló zsidó költő, akit meggyilkoltak, és aki ráadásul nem zsidónak, hanem magyarnak tekintette magát, és magyar költőként is halt meg. A könyvből egyértelműen kiderül az is, hogy valóban magyarok ölték meg.

Ferencz Győző: Azt, hogy magyarok ölték meg, régóta tudni. Kőszegi Ábel könyvéből már kiderült, sőt Tolnai Gábor tanulmányából is. Az abdai gyilkosságokat egy altiszt és két keretlegény követte el, és jelen volt két német katona, a közeli kocsmában elszállásolt németek szakácsa, az egyik a helyszínt biztosította. Kőszegi könyve 1972-ben, Tolnai tanulmánya 1969-ben jelent meg. Azért említem fordított sorrendben, mert Tolnai először nem vette jó néven, hogy Kőszegi Ábel – Dienes András korábbi kutatásai nyomán – azt állította, Radnótit magyarok ölték meg. De aztán maga is kutatásokba kezdett, és azokat, noha Kőszegi is készen volt könyvével, előbb publikálta. Mindketten megszólaltattak bori túlélőket, abdai lakosokat, keretlegényeket. Én nem folytattam új kutatásokat, mert már nincs kit megkérdezni. De van itt még valami: az első híradások 1946-ban magyar nyilas gyilkosokról beszéltek, sőt a költő özvegyének naplója leírja, hogy a holttest azonosítása után ő, Tolnai Gábor, Ortutay Gyula és Baróti Dezső találkoztak az abdai gátőrrel, aki látta a munkaszolgálatosokat szállító szekeret, amelyet az ő elbeszélése szerint is magyar katonák kísértek. De ezt több mint két évtizeden át tudatos feledés övezte, általában homályban maradt, kik ölték meg, gyakran pedig azt lehetett olvasni, németek. Kényelmetlen volt szembenézni a tényekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.