Nem tudhatom – Radnóti és korunk

  • 2017. január 18.

Snoblesse

Mácsai, Fullajtár plusz 2 Dés és 1 Lukács a Radnóti-esten.

Jó kezekben a Radnóti-est, hiszen Ferencz Győző, Radnóti Miklós legalaposabb ismerője, kritikai életrajzának szerzője segédkezett a műsor összeállításában, a színpadon pedig Mácsai Pál, Fullajtár Andrea, Dés László, Dés András és Lukács Miklós idézi meg a hetven éve meggyilkolt költő szellemét.

false

Ferencz Győző 2009-ben jelentette meg Radnóti Miklós életét és költészetét bemutató monográfiáját, mi pedig azonmód interjút készítettünk a szerzővel. Ebből idézünk most egy tanulságos részletet.

Magyar Narancs: Radnóti 1949 utáni kanonizációja politikai értelemben véve rendkívül nehéz volt. Egy katolizáló zsidó költő, akit meggyilkoltak, és aki ráadásul nem zsidónak, hanem magyarnak tekintette magát, és magyar költőként is halt meg. A könyvből egyértelműen kiderül az is, hogy valóban magyarok ölték meg.

Ferencz Győző: Azt, hogy magyarok ölték meg, régóta tudni. Kőszegi Ábel könyvéből már kiderült, sőt Tolnai Gábor tanulmányából is. Az abdai gyilkosságokat egy altiszt és két keretlegény követte el, és jelen volt két német katona, a közeli kocsmában elszállásolt németek szakácsa, az egyik a helyszínt biztosította. Kőszegi könyve 1972-ben, Tolnai tanulmánya 1969-ben jelent meg. Azért említem fordított sorrendben, mert Tolnai először nem vette jó néven, hogy Kőszegi Ábel – Dienes András korábbi kutatásai nyomán – azt állította, Radnótit magyarok ölték meg. De aztán maga is kutatásokba kezdett, és azokat, noha Kőszegi is készen volt könyvével, előbb publikálta. Mindketten megszólaltattak bori túlélőket, abdai lakosokat, keretlegényeket. Én nem folytattam új kutatásokat, mert már nincs kit megkérdezni. De van itt még valami: az első híradások 1946-ban magyar nyilas gyilkosokról beszéltek, sőt a költő özvegyének naplója leírja, hogy a holttest azonosítása után ő, Tolnai Gábor, Ortutay Gyula és Baróti Dezső találkoztak az abdai gátőrrel, aki látta a munkaszolgálatosokat szállító szekeret, amelyet az ő elbeszélése szerint is magyar katonák kísértek. De ezt több mint két évtizeden át tudatos feledés övezte, általában homályban maradt, kik ölték meg, gyakran pedig azt lehetett olvasni, németek. Kényelmetlen volt szembenézni a tényekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.