Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

rés a présen - "Perifériára szoruló stílusok" - Pál András színész

  • .
  • 2010. július 29.

Snoblesse

rés a présen: Pécsi színész voltál, átszerződtél. Hova és miért? Pál András: A Kaposvári Egyetem első színészosztályában végeztem, onnan vitt Balikó Tamás Pécsre, ahol négy évet töltöttem.
A következő évadtól a megújuló Pesti Magyar Színházban játszom.

rap: A KeresztHuzat formációt kikkel és mióta csinálod?

PA: A társulatot két éve alapítottuk Szabó Verával, hogy a profi színházon kívül együtt dolgozhassunk a különféle művészeti ágakban jeleskedő, hasonló gondolkodású barátainkkal. Eddig jellemzően olyan, perifériára szoruló stílusokkal játszottunk a magyar szépirodalom körül, mint a pódiumművészet (Örkény: Egypercesek, Semmi újság) vagy a bohózat (Mohácsi István: Francia rúdugrás), és most készül az élő rádiójátékunk (Szép Ernő: Isten madárkái).

rap: Az Ördögkatlanon tavaly is szerepeltetek Örkény-egypercesekkel. Idén mivel tértek vissza?

PA: Az említett rádiójátékkal: Szabó Verával, Lass Beával a KoMa társulattól, Takács Gézával a Kaposvári Csiky Gergely Színházból, Puskás Péterrel, a Magyar Színház zenei vezetőjével, valamint állandó dramaturgunkkal, Miklós Melániával.

rap: A buszszínház ötlete hogyan jött? Máshol is látható lesz ez?

PA: Ha jól emlékszem, Kiss Mónié, a fesztivál egyik szervezőjéé az ötlet, és Göttinger Pál lesz a koordinátora. Ha jól sikerül, biztos lesz folytatása.

rap: Miben játszol még az idén?

PA: Õsszel a Kár, hogy kurvában kezdek Koltai M. Gábor rendezésében a Magyar Színházban, ahol a Liliomban továbbra is látható leszek Ficsúr szerepében. Szeptember 22-én pedig a Thália Színházban az Elveszett levélben, amit tavaly mutattunk be Pécsett, Mohácsi János rendezésében.

Előző cikk a rovatban rés a présen - "Saját kőbányánkban" - Lois Viktor szobrász, zenész
Következő cikk a rovatban "A tökéletlenség lehetősége" - Kiss Tibor zenész, képzőművész

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.