Vaknyugat a Vidoron

  • 2013. augusztus 26.

Snoblesse

Ezúttal a Vidor Fesztiválon látható Martin McDonagh darabja.
false

Hogy miként fest egy Martin McDonagh-darab a londoni West Enden, nem is akárkivel, hanem Harry Potterrel a főszerepben? Tudósítónknak A kripli felújításához volt szerencséje Daniel Radcliffe főszereplésével – ha ide kattint, mindent megtudhat az előadásról. Miként a mellékelt ábra is mutatja, Martin McDonagh-nál ma nehezen találni felkapottabb kortárs színpadi szerzőt, és ez esetben a hype teljességgel indokolt – még egy olyan kevésbé fajsúlyos darabban is, mint amilyennek a 2010-ben bemutatott A Behanding in Spokane bizonyult, akadt három-négy igen jó geg (és akadt egy Christopher Walken, aki elvitte a hátán az egész Broadway-előadást). A manapság inkább filmrendezőként (Erőszakik, A hét pszichopata és a Si-cu) aktív és tarantinóul igen jól beszélő művész a kilencvenes évek második felében indította színpadi munkásságát olyan nálunk is játszott darabokkal, mint az említett A kripli, a Leenane szépe, a Koponya Connemarában vagy az 1997-es Vaknyugat (leánykori nevén The Lonesome West). Gothár Péter egyszer már megrendezte a Vaknyugatot, de nemrég (közel nyolc évvel a pesti színházbeli bemutató után) újból színpadra állította Coleman és Valene, az Isten háta mögött békétlenül éldegélő és egymás nagybani izélgetésére felesküdött ír testvérpár történetét. Szereplők: Rétfalvi Tamás, Ficza István, Mészáros Piroska és Alföldi Róbert.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.