Véreskezűek a Vígben

  • 2015. október 26.

Snoblesse

Caesart ezúttal a körúton gyilkolják le.
false

 

Fotó: Dömölky Dániel

Tompa Andrea megírta kritikáját (a teljes szöveg itt) Alföldi Róbert Julius Caesar-rendezéséről:
„A legjobb jelenetet a második felvonásra tartogatják: egy mediatizált világban vagyunk, sok kis tévéképernyő előtt ül a nép, az is férfinép furcsa módon, mintha a nők megszűntek volna lenni. Előbb Brutus, majd Antonius magyarázza el, miért kellett Caesart megölni. Ez a nép nincs közvetlen kapcsolatban vezetőivel, sörrel a kezében beszólogat a politikának, fortyog, röhög egymás közt, többre nem képes; ebben eléggé magunkra ismerhetünk. A vezetők meg elemi erővel győzködnek, a maguk szent demagógiájával a szinte kikapcsolhatatlan tévéből. »Nem Caesart szerettem kevésbé, hanem Rómát jobban«, mondja Brutus a gyönyörű mondatot, hogy miért is ölt.”

És végül, de nem utolsósorban néhány szó a Caesart alakító Hegedűs D.-ről:

„A Caesart joviálisan alakító Hegedűs D. Géza – aki egyik szerepét szinte a másikba ölti, mint örök vezető, hisz ő a polgármester A revizorban – flegmán vezeti ezt a világot, de erővel; ő igen jó.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.