Ungváry Krisztián Trianonról és a kormányzati emlékezetpolitikáról

Sorköz

Trianonnal kapcsolatban ma sincs valódi diskurzus, a hivatalos emlékezetpolitika pedig leginkább az igénytelenségével tüntet - erről is beszélt nekünk Ungváry Krisztián történész

MN: Volt különbség a két béketárgyalási folyamat között? Egyoldalú diktátum volt már Trianon is, vagy ott még lehetett tárgyalni a győztesekkel?

UK: Szemben az 1947-es párizsi békével, ahol a magyar tárgyalók valamennyi javaslatát lesöpörték az asztalról, és a magyar felvetéseket érdemben nem is vitatták meg, Trianon még nyitottabb folyamat volt. A végeredményhez képest nagyobb román, szerb és cseh(szlovák) területi követeléseket kellett kezelni – például szóba jött egy korridor is a nyugati határnál, ami nem valósult meg, akárcsak a Tiszántúl teljes területének román bekebelezése. Folyamatos alkudozás után alakult ki a magyar szempontból így is rendkívül kedvezőtlen határvonal. Elsősorban a győztesek érdekeit vették figyelembe, de kis kérdésekben a magyar fél el tudott érni apró kompromisszumokat. A legnagyobb nyereség közismert módon a burgenlandi ügyből következett, ahol a népszavazás nyomán Sopronból végül nem lett gazdag osztrák város.  (…)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Trianon utótörténetének létezik egy többszörösen tragikus vetülete is: 1944-ben komoly magyar asszisztencia mellett deportálták a vidék és ezzel együtt az 1938 és 1941 között visszacsatolt területek zömmel magyar anyanyelvű zsidóságát. Utóbbi betetőzte a magyar népesség talajvesztését az 1945 után ismét idegen uralom alá került területeken.

UK: Ennek a katasztrófának az igazi nagyságrendje nem igazán ismert még a magyar történelemről aktívan tájékozódó magyar állampolgárok előtt sem. A zsidóellenes intézkedésekkel és deportálással maga a magyar állam vitte le 50 százalékra számos erdélyi városban a magyarság számarányát. Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben például a zsidóság aránya 20–25 százalék volt – az ő elhurcolásuk és zömük meggyilkolása után 1945-től már könnyen meg lehetett oldani, hogy többé ne legyen ott magyar többség, ne legyen magyar színház, hogy kevesebb magyar nyelvű újság jelenjen meg. Az erdélyi és felvidéki zsidóság messze túlnyomó többsége magyar anyanyelvű volt és magyar kultúrát fogyasztott. (…)

MN: Születtek már említésre méltó tudományos eredmények ezekben a múltfeldolgozásra rendeltetett műhelyekben – például a Trianon-kérdéskörben?

UK: Az egyszerű olvasóközönség szintjén nem egy tudományos monográfia lesz fogyasztható, hanem egy kellően lebutított, öt perc alatt befogadható szöveg. A probléma abban áll, hogy ezt elő lehetne úgy is állítani, hogy a tudományos eredményekből desztillálják le, és nem a Századvég által összeállított, a politikai preferenciákat maximálisan kihasználni kész megfontolásokból. Egyetlen dolog számít: a rövid távú szavazatmaximálás, Trianon emlékezete is ennek lesz alárendelve. (...)

A teljes interjú „Egyszer megfizették az árát”  címen elolvasható az e heti nyomtatott Magyar Narancsban.

Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.