Bartók Imre nyerte el a 2020-as Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

  • 2020. december 3.

Sorköz

A hatezer eurós pénzjutalommal járó elismerést a Majmom, Vergilius című kötetével érdemelte ki a szerző.

Csütörtökön, zártkörű ünnepség keretében tartották meg az idei Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj eredményhirdetését – számolt be róla a Litera.hu. Amint azt korábban megírtuk, idén is tíz kötet került fel az elmúlt év megjelenései közül a kortárs magyar irodalom fiatal alkotóinak megsegítésére 2013-ban létrehozott irodalmi ösztöndíj jelöltjeinek listájára.

Ez a tíz kötet esélyes az idei Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjra

Az idén nyolcadik alkalommal adják át a kortárs ma­gyar irodalom fiatal alkotóinak megsegítésére 2013-ban létrehozott irodalmi ösztöndíjat - írta meg szerdán a Litera. A Horváth Péter Ösztöndíj A Fiatal Magyar Irodalomért (Péter Horváth Stipendium für die junge ungarische Literatur) célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publi­káló, az adott évben új kötetet megjelentető, 35 évesnél nem idősebb szer­zők támoga­tá­sa, számukra egy évnyi nyu­godt munkakörül­mények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű né­metor­szági meg­jelentetésének elősegítése.

A jelentős pénzösszeggel járó irodalmi ösztöndíjat dr. Horváth Péter professzor, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners csoport alapítója, a ma­gyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hun­garica díjjal és a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett mecénása, támogatója hozta létre. A mindenkori díjazott  a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egyhónapos stuttgarti, valamint a Literarisches Colloquium Berlin (LCB) által felajánlott, külön ösztöndíjjal járó – ugyancsak egyhónapos – berlini alkotói tartózkodásra, továbbá a stuttgarti Magyar Intézetben történő bemutatkozásra is.

A gyakorlat szerint a kuratórium – Keresztury Tibor író, kritikus, szerkesztő, Parti Nagy Lajos költő, író és Szilasi László író, irodalomtörténész, egyetemi tanár – először a kiadók javaslatai alapján összeállított egy Top10-es listát, amelyet a Litera.hu két héttel a díjátadás előtt nyilvánosságra hozott. Közülük választotta ki a kuratórium a három – a díjátadásra meghívott, s ott felolvasó – jelöltet, Bartók Imrét  (Majmom, Vergilius; Műút-könyvek)Kemenes Henriettét (Odú; FISZ) és Korpa Tamást (A lombhullásról egy júliusi tölggyel; Kalligram).

Az idei díjazott, az 1985-ben született Bartók Imre könyvéről laudációjában többek között azt mondta Szilasi László: „Bartók Imre Majmom, Vergilius című prózaverse ott kezdődik, ahol Hermann Broch Vergilius halála című regénye véget ér – Bartók ott folytatja, ott kezdi el, ahol az előző rapszodosz abbahagyta: ez a hüpolépszisz alaphelyzete. Jan Assmann szerint »a hüpolépszisz alapelve az, hogy az igazságot még megközelíteni is csak akkor lehet, ha az ember búcsút vesz attól a rögeszmétől, hogy valaha is elölről kezdheti, ha felismeri, hogy egy már zajló diskurzusba született bele«. Bartók műve ennek a felismerésnek a tökéletes lenyomata.”

Az ösztöndíjat első alkalommal, 2013-ban Krusovszky Dénes, 2014-ben Mán-Várhegyi Réka, 2015-ben Áfra János, 2016-ban Bencsik Orsolya, 2017-ben Závada Péter, 2018-ban Simon Márton, 2019-ben pedig Harag Anita nyerte el.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.