Egy nyolcsoros, eddig ismeretlen József Attila-vers bukkant fel

  • narancs.hu
  • 2021.02.11 21:35

Sorköz

A kéziratra az Antikvárium.hu online árverésén lehet majd február 18-tól licitálni.

Egy négy lapból álló notesztöredéken bukkant fel egy eddig nem ismert, a költő kézírásával írt József Attila-vers – számolt be róla szerdán a Telex. Az Edit című, nyolcsoros vers szoros kapcsolatot mutat a Számvetés című versével – áll a cikkben – és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint ez József Attila első Edit-verse. A lapok egy nagyobb, eddig szintén ismeretlen verses notesz részei lehettek, 1945-ben a költő egy zsidó barátjától kobozták el őket. Legutóbb tizenhét éve bukkantak addig ismeretlen József Attila-versre.

A kéziratos vers a következőképpen szól:

Ezért üldögélek
a világban.

Minden pillanat
édes, kellemes

Ezért a szivemen
már nem
sötét dolgok ülnek
Kedvesem mosolygok.

 
Fotó: Antikvárium.hu
 

 

„Bár elméletben soha nem teljes egy életmű, hiszen pár éve Janus Pannoniustól is került elő új szöveg, József Attilát korán, az ötvenes években kezdték kutatni, irodalomtörténetileg és muzeológiailag feldolgozni. Márpedig akkor még irodalmi kapcsolathálózatának legtöbb tagja élt, így könnyebben eljuthattak múzeumokba a költőtől kapott kéziratok” – fogalmaz Bíró-Balogh azzal kapcsolatban, hogy miért jelentős dolog egy ismeretlen József Attila-szöveg felbukkanása. Az irodalomtörténész korábban Radnóti, Kosztolányi Ádám és Kosztolányi Dezső, vagy legutóbb épp Radnóti Miklós féltestvére, Erdélyi Ágnes kéziratait rendezte sajtó alá.

A most felbukkant vers megszólítottja minden kétséget kizárólag Gyömrői Edit, József Attila analitikusa, akit 1934 végén ismert meg a költő, és aki számos versének ihletője lett ezután – többek között az egyik legismertebb költeménye, a Nagyon fáj is Gyömrőihez köthető.

Az igazi irodalomtörténeti szenzációt nem is csak a vers előkerülésének ténye, hanem a felbukkanásának körülménye jelenti – áll a cikkben. A kézirat egy hivatalos okmánnyal, egy lefoglalási jegyzőkönyvvel együtt került elő: eredeti tulajdonosa a zsidó származású, bár kikeresztelkedett Barta István volt, aki József Attila jó barátjának számított, a költő több kéziratot is adott neki. A jegyzőkönyv szerint Bartát 1945 júliusában állították elő, és elkobozták tőle „József Attila Szép remények verses noteszét 1935”. Csakhogy „Szép remények című verses noteszét nem ismerjük József Attilának, az eddigi szakirodalomban még csak utalás sincs rá” – áll Bíró-Balogh a kézirathoz írt tanulmányában. Az irodalomtörténész szerint „egyelőre azt sem tudni, hogy ez a négy lap miképpen került külön a notesz másik, nagyobb darabjától” és az is elképzelhető, hogy a kézirategyüttes többi része is még lappang valahol.

Bíró-Balogh Tamással korábban mi is készítettünk interjút, és abban is szóba került József Attila, mégpedig Kosztolányi Ádám sokáig épp a költő alakjához méltatlannak tartott, és ezért cenzurázott visszaemlékezése kapcsán.

 

 

 

 

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.