Életének 95. évében elhunyt Milan Kundera világhírű író, a Tréfa, A lét elviselhetetlen könnyűsége és a Nevetséges szerelmek írója. Halálhírét a Cseh Televízió is megerősítette.
Kundera regényeiben a hétköznapi élet egyszerű, gyakran szexualitástól fülledt tapasztalata és a magasztos gondolatvilág a politikai abszurditásokkal egyesült, a szovjet uralom alatt álló Csehszlovákia területeinek is krónikása volt.
Brnóban született 1929-ben értelmiségi családban, egy zongoraművész és egy muzikológus gyerekeként. Először zenetudományt, majd irodalmat és filmesztétikát tanult. 1948-ban sok értelmiségivel együtt csatlakozott a kommunista párthoz, mivel az vonzó alternatívának tűnt a náci megszállás után. Később úgy nyilatkozott, csak későn eszmélt rá a károkra, amit a sztálinista párt okozott, ahonnan végül a személyi kultusz tapasztalata miatt leszakadt.
Első regénye, a Tréfa 1967-ben jelent meg és rögtön botrányt okozott, hamar lekerült a könyvesboltok polcairól. A könyv középpontjában egy fiatal diák áll, aki falfirkájával gúnyt űz Trockijból, hogy imponáljon egy lánynak.
Kundera jelentős részt vállalt az 1968-as prágai tavasz idején, amelynek leverése után nem publikálhatott. Egy ideig jazztrombitásként dolgozott, és tanári munkáját is elveszítette. Az élet máshol van című könyve csehszlovákiai letiltása miatt Párizsban jelent meg először 1973-ban.
1975-ben feleségével, Vera Hrabankovával Franciaországba emigrált, a csehszlovák állam hamarosan megvonta az állampolgárságát, amit csak négy éve kapott vissza. Utolsó cseh nyelven írt műve az 1988-as Halhatatlanság, amelyben Goethe és Hemingway mennyben kötött barátságáról írt. Utolsó regénye pedig, immár francia nyelven a 2014-es A jelentéktelenség ünnepe.
1978-as A nevetés és felejtés könyvében abbéli félelmét írta meg, hogy a cseh kultúra felőrlődik a sztálinizmus szorongatásában. Számos művében megjelenik az európai kultúra nagyjainak öröksége, Nietzsche, Kafka, Robert Musil és Leos Janacek gondolatai és művei.
Kundera műveit gyakran az teszi maradandóvá, hogy a súlyos kérdésekhez is játékosan nyúl:
„Életreszóló ambícióm, hogy a legkomolyabb kérdéseket könnyed formában tegyem fel.
A frivol forma és a komoly téma rögtön lerántja a leplet a drámáinkról (azokról, amik az ágyban és a történelem nagyszínpadán egyaránt megtörténnek), és azok szörnyű jelentéktelenségéről. A lét elviselhetetlen könnyűségét tapasztaljuk” - mondta a Paris Reviewnak adott interjúban 1983-ban.
A következő évben jelent meg azonos címmel a legnagyobb sikere, A lét elviselhetetlen könnyűsége, amit több tucat nyelvre lefordítottak, 1988-ban pedig filmadaptációja is készült Daniel Day-Lewis főszereplésével. Központi hőse egy sebész, Tomas, aki a kommunista párt kritizálása miatt elveszti állását, fizikai munkás lesz, napjait pedig unatkozó háziasszonyok és más nők meghódításával tölti.
A regény nem az író vallomása; a regény azt vizsgálja, mi az emberi élet a csapdában, amellyé a világ vált
– olvasható az ars poeticának tekinthető mondat a könyvben. Kunderát gyakran bírálták amiatt, mert nőalakjait tárgyiasítja, és romantikus fénnyel övezi a régimódian férfias, ragadozó viselkedést.
Kundera maga is bevallotta, hogy a könyveinek a címei könnyen felcserélhetők, akár mindre ráírhatnánk, hogy „Tréfa” vagy „A nevetés és felejtés könyve”.
Hiába, hogy a vasfüggöny leomlása után már szabadon kaphatók a könyvei Csehországban is, azok állítólag csak néhány ezres példányszámban fogynak. Annál nagyobbra tartották viszont kortársai, John Updike és Philip Roth, pedig a Tréfa első angol nyelvű kiadása értelmetlen húzásokkal, megcsonkítva jelent meg.
A közelmúltban viszont megjelent egy új, regényes Kundera-életrajz Jan Novák publicista tollából (Kundera: Cesky zivot a doba), ami sikerkönyv lett, napokon belül eltűnt a könyvesboltokból, és hasonlóan gyorsan elfogyott az utánnyomása is. Jan Novák már bejelentette: azt tervezi, hogy megírja Kundera franciaországi éveinek a történetét is.
A brnói Morva Tartományi Könyvtár (MZK) önálló részlegeként pedig létrejött a Milan Kundera Könyvtár, amiben 44 nyelven megjelent több mint 3000 könyvét, a szerző személyes archívumának és levelezésének jelentős részét, valamint a világban kiadott művei fogadtatásának sajtóvisszhangját őrzik.
Sok cseh úgy látja, Kundera megfutamodott, amikor emigrált, 1993-tól pedig csak francia nyelven ír. 2008-ban a Respekt magazinban megjelent cikk szerint az író diákkorában kompromittálta társát, elárult egy nyugati ügynököt, aki 14 évet ült börtönben. Kundera tagadta a vádat, de mint egykori írásunkban fogalmaztunk, jó oka volt rá: „A mostani dokumentum tehát Kundera írói munkásságának legérzékenyebb pontját érinti, s lényegében megdönti az író által évtizedek alatt a világ elé tárt énképét. Ez hatalmas tét! Kundera egész íróságát érinti. A médiaszenzáció hamar lecseng, de a műveinek apologetikus értelmezése alól kihúzták a szőnyeget. Az író nyilvánvalóan ezért tagad. Ha elismerné botlását, egész munkássága más megvilágításba kerülne.”
Élete utolsó évtizedeiben Kundera kisebb műveket írt (köztük a Nemtudást) egyre kínosabban ügyelt a róla kialakult kép kontrolljára, visszavonta, átszerkesztette műveit, volt, hogy egy drámája magyarországi bemutatóját is letiltotta. Az újságírókat sem kedvelte: „Egy író, amikor egy újságíró idézi, már nem ura a saját szavainak. És ez persze elfogadhatatlan.”
Milan Kunderát gyakran emlegették az irodalmi Nobel-díj egyik jelöljeként, esélyeseként. Munkásságát 1985-ben Jeruzsálem-díjjal jutalmazták. 1987-ben Nelly Sachs-, 1994-ben Csehországban Jaroslav Seifert-, 2000-ben Herder-díjat, 2001-ben Paul Morand-díjat kapott. 2009-ben életműve elismeréséül a Francia Akadémia Simone és Cino del Duca Alapítványának díjával tüntették ki.
Negyven év távollét után, mialatt legfeljebb rövid és észrevétlen látogatásokat tett Csehországban, Kundera és felesége visszakapták állampolgárságukat. Andrej Babiš nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy találkozhatott az íróval, egy évvel később Petr Drulàk párizsi nagykövet pedig személyesen kézbesítette az állampolgári okmányt. Azt mondta, Kundera jókedvű volt, csak átvette a dokumentumot és annyit mondott, köszöni.
Milan Kundera magyarul megjelent művei:
Nevetséges szerelmek
Tréfa
A lét elviselhetetlen könnyűség
Búcsúkeringő
Az élet máshol van
A regény művészete
A nevetés és felejtés könyve
Halhatatlanság
Elárult testamentumok
Azonosság
Jakab és az ura
A függöny
