Elhunyt Milan Kundera

  • narancs.hu
  • 2023. július 12.

Sorköz

A lét elviselhetetlen könnyűségének világhírű írója, aki cseh születésűként évtizedek óta Franciaországban élt, 94 éves volt.

Életének 95. évében elhunyt Milan Kundera világhírű író, a Tréfa, A lét elviselhetetlen könnyűsége és a Nevetséges szerelmek írója. Halálhírét a Cseh Televízió is megerősítette.

Kundera regényeiben a hétköznapi élet egyszerű, gyakran szexualitástól fülledt tapasztalata és a magasztos gondolatvilág a politikai abszurditásokkal egyesült, a szovjet uralom alatt álló Csehszlovákia területeinek is krónikása volt.

Brnóban született 1929-ben értelmiségi családban, egy zongoraművész és egy muzikológus gyerekeként. Először zenetudományt, majd irodalmat és filmesztétikát tanult. 1948-ban sok értelmiségivel együtt csatlakozott a kommunista párthoz, mivel az vonzó alternatívának tűnt a náci megszállás után. Később úgy nyilatkozott, csak későn eszmélt rá a károkra, amit a sztálinista párt okozott, ahonnan végül a személyi kultusz tapasztalata miatt leszakadt.

Első regénye, a Tréfa 1967-ben jelent meg és rögtön botrányt okozott, hamar lekerült a könyvesboltok polcairól. A könyv középpontjában egy fiatal diák áll, aki falfirkájával gúnyt űz Trockijból, hogy imponáljon egy lánynak.

Kundera jelentős részt vállalt az 1968-as prágai tavasz idején, amelynek leverése után nem publikálhatott. Egy ideig jazztrombitásként dolgozott, és tanári munkáját is elveszítette. Az élet máshol van című könyve csehszlovákiai letiltása miatt Párizsban jelent meg először 1973-ban.

1975-ben feleségével, Vera Hrabankovával Franciaországba emigrált, a csehszlovák állam hamarosan megvonta az állampolgárságát, amit csak négy éve kapott vissza. Utolsó cseh nyelven írt műve az 1988-as Halhatatlanság, amelyben Goethe és Hemingway mennyben kötött barátságáról írt. Utolsó regénye pedig, immár francia nyelven a 2014-es A jelentéktelenség ünnepe.

1978-as A nevetés és felejtés könyvében abbéli félelmét írta meg, hogy a cseh kultúra felőrlődik a sztálinizmus szorongatásában. Számos művében megjelenik az európai kultúra nagyjainak öröksége, Nietzsche, Kafka, Robert Musil és Leos Janacek gondolatai és művei.

Kundera műveit gyakran az teszi maradandóvá, hogy a súlyos kérdésekhez is játékosan nyúl: 

„Életreszóló ambícióm, hogy a legkomolyabb kérdéseket könnyed formában tegyem fel.

A frivol forma és a komoly téma rögtön lerántja a leplet a drámáinkról (azokról, amik az ágyban és a történelem nagyszínpadán egyaránt megtörténnek), és azok szörnyű jelentéktelenségéről. A lét elviselhetetlen könnyűségét tapasztaljuk” - mondta a Paris Reviewnak adott interjúban 1983-ban.

 
Milan Kundera
Fotó: Elisa Cabot / WIkimedia Commons

A következő évben jelent meg azonos címmel a legnagyobb sikere, A lét elviselhetetlen könnyűsége, amit több tucat nyelvre lefordítottak, 1988-ban pedig filmadaptációja is készült Daniel Day-Lewis főszereplésével. Központi hőse egy sebész, Tomas, aki a kommunista párt kritizálása miatt elveszti állását, fizikai munkás lesz, napjait pedig unatkozó háziasszonyok és más nők meghódításával tölti.

A regény nem az író vallomása; a regény azt vizsgálja, mi az emberi élet a csapdában, amellyé a világ vált

– olvasható az ars poeticának tekinthető mondat a könyvben. Kunderát gyakran bírálták amiatt, mert nőalakjait tárgyiasítja, és romantikus fénnyel övezi a régimódian férfias, ragadozó viselkedést.

Kundera maga is bevallotta, hogy a könyveinek a címei könnyen felcserélhetők, akár mindre ráírhatnánk, hogy „Tréfa” vagy „A nevetés és felejtés könyve”.

Hiába, hogy a vasfüggöny leomlása után már szabadon kaphatók a könyvei Csehországban is, azok állítólag csak néhány ezres példányszámban fogynak. Annál nagyobbra tartották viszont kortársai, John Updike és Philip Roth, pedig a Tréfa első angol nyelvű kiadása értelmetlen húzásokkal, megcsonkítva jelent meg.

A közelmúltban viszont megjelent egy új, regényes Kundera-életrajz Jan Novák publicista tollából (Kundera: Cesky zivot a doba), ami sikerkönyv lett, napokon belül eltűnt a könyvesboltokból, és hasonlóan gyorsan elfogyott az utánnyomása is. Jan Novák már bejelentette: azt tervezi, hogy megírja Kundera franciaországi éveinek a történetét is.

A brnói Morva Tartományi Könyvtár (MZK) önálló részlegeként pedig létrejött a Milan Kundera Könyvtár, amiben 44 nyelven megjelent több mint 3000 könyvét, a szerző személyes archívumának és levelezésének jelentős részét, valamint a világban kiadott művei fogadtatásának sajtóvisszhangját őrzik.

Sok cseh úgy látja, Kundera megfutamodott, amikor emigrált, 1993-tól pedig csak francia nyelven ír. 2008-ban a Respekt magazinban megjelent cikk szerint az író diákkorában kompromittálta társát, elárult egy nyugati ügynököt, aki 14 évet ült börtönben. Kundera tagadta a vádat, de mint egykori írásunkban fogalmaztunk, jó oka volt rá: „A mostani dokumentum tehát Kundera írói munkásságának legérzékenyebb pontját érinti, s lényegében megdönti az író által évtizedek alatt a világ elé tárt énképét. Ez hatalmas tét! Kundera egész íróságát érinti. A médiaszenzáció hamar lecseng, de a műveinek apologetikus értelmezése alól kihúzták a szőnyeget. Az író nyilvánvalóan ezért tagad. Ha elismerné botlását, egész munkássága más megvilágításba kerülne.”

Élete utolsó évtizedeiben Kundera kisebb műveket írt (köztük a Nemtudást) egyre kínosabban ügyelt a róla kialakult kép kontrolljára, visszavonta, átszerkesztette műveit, volt, hogy egy drámája magyarországi bemutatóját is letiltotta. Az újságírókat sem kedvelte: „Egy író, amikor egy újságíró idézi, már nem ura a saját szavainak. És ez persze elfogadhatatlan.”

Milan Kunderát gyakran emlegették az irodalmi Nobel-díj egyik jelöljeként, esélyeseként. Munkásságát 1985-ben Jeruzsálem-díjjal jutalmazták. 1987-ben Nelly Sachs-, 1994-ben Csehországban Jaroslav Seifert-, 2000-ben Herder-díjat, 2001-ben Paul Morand-díjat kapott. 2009-ben életműve elismeréséül a Francia Akadémia Simone és Cino del Duca Alapítványának díjával tüntették ki.

Negyven év távollét után, mialatt legfeljebb rövid és észrevétlen látogatásokat tett Csehországban, Kundera és felesége visszakapták állampolgárságukat. Andrej Babiš nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy találkozhatott az íróval, egy évvel később Petr Drulàk párizsi nagykövet pedig személyesen kézbesítette az állampolgári okmányt. Azt mondta, Kundera jókedvű volt, csak átvette a dokumentumot és annyit mondott, köszöni.

Milan Kundera magyarul megjelent művei: 

Nevetséges szerelmek

Tréfa

A lét elviselhetetlen könnyűség

Búcsúkeringő

Az élet máshol van

A regény művészete

A nevetés és felejtés könyve

Halhatatlanság

Lassúság

Elárult testamentumok

Azonosság

Nemtudás

Jakab és az ura

A függöny

A jelentéktelenség ünnepe

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.