Európán kívüli nőknek lehet most a legnagyobb esélye megnyerni az irodalmi Nobel-díjat

  • narancs.hu
  • 2024. október 8.

Sorköz

Többen úgy vélik, hogy Can Hszüe kínai író fog Nobel-díjban részesülni, de Krasznahorkai Lászlót is esélyesnek tartják. 

Csütörtökön fogják bejelenteni az irodalmi Nobel-díj 2024-es nyertesét. Szakértők és fogadóirodák szerint a kínai Can Hszüe az egyik legesélyesebb a díj elnyerésére. Az írónőnek még nem jelent meg hivatalos magyar fordításban egy kötete sem, azonban már kétszer jelölték a Booker-díjra a Love in the New Millennium című regénye, és I Live in the Slums című novelláskötete miatt.

Fogadóirodák Kransznahorkai Lászlót is az esélyes Nobel-díjasok közé helyezik, van olyan iroda, ahol megelőz olyan alkotókat is, mint Haruki Murakami, Margaret Atwood, Karl Ove Knausgård.

Mivel az utóbbi időben sokan támadták a Svéd Akadémiát, hogy az irodalmi Nobel-díj odaítélésekor nagyon Európa-centrikus, és ezen kívül a 116-szor kiadott díjat csak 17-szer kapta nő. Így vannak, akik ezzel magyarázzák, hogy most valószínűleg Európán kívül alkotó írónőnek ítélhetik ezt oda.

Az irodalmi Nobel-díj az eszmei és anyagi viszonylatban is a legértékesebb irodalmi díj jelenleg, ezért is lenne szükséges, hogy képviselje az egész világot, ne csak Európát.

Bjorn Wiman, a svéd Dagens Nyheter újság kulturális szerkesztője szerint a díj zsűrije sokat fáradozik azon, „hogy találjanak egy olyan írót, aki a nagy értelmiségi osztályt lehúzott nadrággal találja meg". Ezzel azt akarta kifejezni, hogy nem riadnak vissza új, radikális hangoktól, mint ahogy ezt tették 2021-ben is, amikor a zanzibári születésű brit írót, Abdulrazak Gurnah-t választották nyertesnek, aki a száműzetésről, gyarmatosításról és rasszizmusról írt. Vagy amikor 2016-ban az amerikai folk rock ikonja, Bob Dylan kapta a díjat.

Bár Wiman személyes választása a brit, indiai származású író, Salman Rushdie lenne, aki a szólásszabadság szimbóluma lett alkotása, és emiatt az őt ért támadások miatt, úgy gondolja, hogy „egy Európán kívüli nyelvi zónából származó nő lesz” a nyertes. Ezt azzal magyarázta, hogy ha Salman Rushdie kapná a díjat, akkor azzal vádolják meg újra az Akadémiát, hogy „egy másik középkorú férfit tiszteltek” megint.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.