A gyereklapok helyzete Magyarországon

Káosz az alsó polcokon

Sorköz

Az elmúlt években a könyvpiac egyik legdinamikusabb szegmense a gyerekkönyvkiadás volt, és ez igaz mind a kínálati bőségre, mind a minőségre. Más a helyzet a gyerekmagazinok esetében.

Azt gondolhatnánk, hogy bizonyára a gyereklapok, gyerekmagazinok területét is magával húzta a könyvkiadás dinamikája. Ám ha az újságosnál végignézzük a jellemzően az alsóbb polcokon helyet kapó kínálatot, egészen más benyomásunk lehet, mint egy könyvesboltban. Kaotikus összevisszaságban állnak egymás mellett a nemzetközi játékmárkák újságnak látszó marketingkiadványai, a régi időket idéző színezők és rejtvényújságok, a képregények és külföldről licencelt magazinok, matricásfüzetek, közéjük bedugva pedig egy-egy igényesebb gyereklap vagy gyerekirodalmi magazin kósza példánya árválkodik. Az árképzés meglepő összhangot mutat: a 800–1200 forintos sávban helyezkedik el a saját illusztrációs és tartalmi anyagokkal dolgozó minőségi újság éppúgy, mint a kifestő vagy a fentebb említett, csomagolt ajándékkal operáló reklámkiadvány is. Arra a kérdésre, hogy a könyvkiadáshoz hasonlóan miért nem tisztult le ez a színtér is, egyértelmű válaszai a hozzáértőknek sincsenek. A szocializmusból átöröklött szűkebb lapkínálat 90-es évekbeli felhígulása, a presztízslapok megszűnése vagy radikális átalakulása, a szegmens gyors kommercializálódása és a végiggondolt kulturális támogatási rendszer hiánya mind hozzájárulhatott a mai kaotikus összképhez.

Tappancs mindent visz

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.