Keats, Larkin és Heaney versei is áldozatul estek a brit érettségireformnak

  • narancs.hu
  • 2022. június 23.

Sorköz

Hat klasszikus költő versei helyett a színes bőrűek, fogyatékkal élők és LMBTQ-emberek élete is helyet kapott a tananyagban. Az oktatási miniszter szerint a bizottság döntése kulturális vandalizmus. 

Nagy-Britanniában Nadhim Zahawi oktatási miniszter a Twitteren tiltakozott amiatt, hogy az érettségi tananyag összeállítására hivatott bizottság megreformálta az antológiát, amelyből az irodalmat tanítják, és törölte belőle Wilfred Owen, John Keats, Philip Larkin, Thomas Hardy, Seamus Heaney és Siegfried Sassoon verseit.

A klasszikus költők helyét a listán kevésbé ismert, fiatal szerzők foglalták el: Ilja Kaminszkij,  Louise Bennett Coverley, Caleb Femi, Reymond Antrobus, Warsan Shire, Theresa Lola – írja a Daily Mail.

A bizottság a mostanáig hatályos tananyag 45 verséből 30-at tartott meg, és 15 újat emelt be. Az újakat úgy válogatták, hogy a színesbőrű fiatalok, a fogyatékkal élők és az LMBTQ-emberek hangja is megjelenjen általuk. A szerzők között akad brit-szomáliai, brit-guyanai és ukrán származású.

A miniszter szerint azonban ez a szelektálás kulturális vandalizmus, és beszélni fog a bizottsággal a döntésről. A bizottság, ahogy a Daily Mail írásából kiderül, megüzente, hogy megfontolt döntést hozott.

Zahawi is kitart az álláspontja mellett. Szerinte Owen és Larkin a legnagyobb brit költők közé tartozik, műveiket meg kell ismertetni a fiatalokkal. A miniszter azt is mondta, tinédzser korában, amikor tökéletesítenie kellett angolnyelv-tudását,  Larkin versei segítettek, sok mindent megtanítottak neki új hazájáról.

A Thomas Hardy Társaság nevében Tracy Hayes úgy fogalmazott, szomorúan hallotta Hardy és Owen verseinek eltávolítását. Owen katonaként írt arról, versei alapján a történelmet is jobban megértik a diákok. Az ő költészete az LMBTQ-emberek hangján is szól, hiszen szexuális irányultsága a maga korában még büntetendő volt – érvelt Tracy Hayes.

A Philip Larkin Társaság elnöke, Graham Chesters kiábrándítónak tartja az érettségibizottság ítéletét, sajnálja, hogy a fiataloknak nem kell foglalkozniuk Nagy-Britannia legnagyobb múlt századi lírikusának életművével. „Larkin költészete azonban így is fönnmarad. Ez hál' Istennek nem egy ilyen bizottság szeszélyén múlik” – mondta Graham Chesters.

Leadkép: Seamus Heaney

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.