A tematikus lapszámot bemutató, felolvasással egybekötött kerekasztal-beszélgetés sokakat csábított a Kis Présházba, pillanatok alatt megtelt az aprócska Bartók Béla úti kávézó, ahova akkor se fért volna be több szék, ha egyáltalán maradt volna még a teraszon.
Ilyen egy teltházas irodalmi est, amelynek tétje ráadásul nemcsak a művek, hanem a kontextusukat megmutató tudományos kutatások felmutatása volt.
A lapszám tanulmányrovatának vendégszerkesztőjeként Horváth Györgyi irodalomtudós a középgenerációs női szerzőket helyezte fókuszba. A Prae legfrissebb számában így olyan kortárs női szerzők (például Terék Anna vagy Bódis Krisztina) munkásságáról olvashatunk, akik már egy alaposabban vizsgálható és tágabb kontextusban is értelmezhető életművel rendelkeznek. (A folyóiratban emellett persze pályakezdő, fiatal női szerzők verseivel és novelláival is találkozhatunk.)
39,39
A beszélgetés nyitásaként, a lapszám tanulmányrovatának vendégszerkesztőjeként Horváth Györgyi irodalomtudós ismertette annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet „díj-monitoring projektnek” neveztek el. A SZÍN-nel (Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma) közreműködve idén januárban indított adatgyűjtés lényege, hogy feltárják a nagy kiadóknál megjelenő női szerzőségű könyvek, illetve a női írók sorsának alakulását, a kiadóknál megjelenő női szerzőségű könyvek és az irodalmi díjakat elnyerő női szerzők arányát, továbbá az irodalmi ösztöndíjjal támogatott nők számát, miközben vizsgálták a díjak, ösztöndíjak kiosztásáról döntő kuratóriumok összetételét is.
A kutatás alapján 2021-ben a húsz legfontosabb szépirodalmi díjjal elismert szerző 39,39 százaléka volt nő, vagy női szerzőségű könyv, ha a kötetre adták a díjat. Ez egy kiugróan magas szám, abban a tekintetben biztosan, hogy a korábbi kutatások szerint a nagy kiadóknál megjelent női szerzőségű könyvek számaránya jó ideje 25-29 százalék között mozgott.
Horváth Györgyi ez alapján úgy véli,
2021 egy „kompenzációs év” volt, amivel a szakma az eddig méltánytalanul nem díjazott női szerzők elismerését igyekezett „kipipálni”.
Az irodalmi ösztöndíjak elnyerésének tekintetében hasonló megoszlás tapasztalható a férfi és a női szerzők százalékos arányában. Ezzel szemben a díjakról és ösztöndíjakról döntő kuratóriumokat meglehetősen nehéz volt vizsgálni, hiszen azok összetétele sok esetben nem nyilvános. Az adatok alapján az irodalmi díjak kuratóriumainak 43,75 százalékánál nem lehet tudni, kik hozzák a döntéseket. Horváth Györgyi szerint ezzel igen súlyosan sérül a transzparencia elve.
Női irodalom?
A kutatás eredményeinek ismertetése után, a lapszám központi témáját Horváth Györgyihez csatlakozva Földes Györgyi és Seres Lili Hanna vitatta meg. A bemutatott lapszámhoz hasonlóan arra a kérdésre keresték a választ, mit is értünk valójában női irodalom alatt, egyáltalán helyénvaló és működőképes-e ez a fajta megnevezés és kategorizáció. Nézőpontjuk szerint egyáltalán nem az. Földes Györgyi irodalomtörténész a kérdéssel kapcsolatban kiemelte: az elmúlt bő száz év magyar irodalomtörténet-írásában ugyanúgy hiányos megközelítésekhez vezetett, ha egy mű értelmezésénél nem használták fel a tényt, hogy a szerző nő, mint amikor a prózapoétikai jellegzetességeket háttérbe szorítva csak a szerző női mivolta került a figyelem középpontjába. Földes hozzátette: „Egy női író az egyszerre író és nő”, aki éppen ezért nem tud elvonatkoztatni a szövegeiben nőiségének sajátosságaitól, miközben íróként egészen más szempontokat is képes mozgósítani.
Seres Lili Hanna költő, az ELTE doktorandusza a női irodalom fogalmának használatával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a női szerzőség definíciójához kellene ragaszkodni, ehelyett a nőkről szóló, bizonyos női tematikákat érintő irodalomba férfi szerzőket is be lehet vonni. Kiemelte, hogy épp a definíció problematikussága miatt volt nagy szükség a folyóirat tematikus számának megjelenésére, és fontosak, hogy legyenek a témával kapcsolatos beszélgetések.
A kortárs női irodalom mibenlétét körüljáró lapszám, valamint a bemutatóhoz és a témához kapcsolódó beszélgetés a SZÍN együttműködésével valósult meg.
Hidas Judit és Mécs Anna, a SZÍN vezetői kiemelték: bár a fórum jelenlegi formájában megszűnik, a lapszám, ez az esemény és Horváth Györgyi kutatása is fontos eredménye annak a munkának, amit a SZÍN az elmúlt két évben próbált tenni az irodalmi életben a női szerzőkért.
A lapszámbemutató zárásaként Péntek Orsolya, Kállay Eszter és Nagy Márta Júlia olvastak fel a Prae lapjain publikált szövegeikből.
