Két magyar könyv is bekerült 2020 legjobb világirodalmi megjelenései közé

  • narancs.hu
  • 2020. december 17.

Sorköz

Selyem Zsuzsa és Földényi F. László is rajta van a World Literature Today listáján

„Az idei évben is összeszedte a legfontosabb megjelenéseket a World Literature Today. A 75 legmeghatározóbb fordításban megjelent kötet közt két magyar szerző nevét is megtaláljuk: Selyem Zsuzsa Moszkvában esik és Földényi F. László Dosztojevszkij Szibériában Hegelt olvassa, és sírva fakad című könyve is bekerült a legjobbak közé.” – írta meg csütörtökön a Könyves Magazin.

A neves amerikai folyóirat, amelyik épp a 90. évfolyamánál jár idén, az angol nyelven Amerikában megjelent külföldi szépirodalmi művek közül válogatott. A két magyar szerző olyan írókkal került egy listára, mint többek között Maryse Condé, Jenny Erpenbeck, Elena Ferrante, Daniel Kehlmann vagy Samanta Schweblin.

A listát összeállító szerkesztők is kiemelik, hogy ez egy rendhagyó év volt a könyvkiadás szempontjából is. A világjárvány eltörölte a könyvvásárokat és könyvbemutatókat, az évre könyves szempontból a gazdagság és a körülményekhez való igazodás volt a jellemző, az irodalom tere pedig áttevődött a virtualitásba, azaz a digitális szférába.

Selyem Zsuzsa Moszkvában esik című regényét Mihálycsa Erika fordította, és a Contra Mundum Press jelentette meg. Földényi F. László Dosztojevszkij Szibériában Hegelt olvassa, és sírva fakad című esszékötetének Ottilie Mulzet volt a fordítója és a Yale University Press adta ki.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.