Interjú

„Könnyű célpontok”  

Hallgrímur Helgason író

Sorköz

Frissen megjelent regénye, a Házvezetési tanácsok bérgyilkosoknak történetében New Yorkból menekül egy horvát pasas Izlandra, ahol 300 ezer szőke között kell elbújnia az FBI elől… A 101 Reykjavík és A nő 1000 fokon szerzőjével az izlandi és a magyar írásjegyek hasonlóságáról, az Eurovízióról és a hagyományról beszélgettünk.

Magyar Narancs: Új könyvében az izlandi kultúra és életmód több oldalát is parodizálja. Vevők az izlandiak az öniróniára?

Hallgrímur Helgason: Mit sem szeretünk jobban, mint ha bírálnak minket. Folyton azon töprengünk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, szóval boldoggá tesz minket minden, ami segíthet az izlandiság lényegét megérteni.

MN: A katolikus vallással sem bánt kesztyűs kézzel.

HH: Könnyű célpontok mostanában, pedofil ügyeik és a melegek elleni állásfoglalásuk miatt, miközben biztosra veszem, hogy a legtöbb pápa meleg volt. Micsoda álszentség!

MN: Miért angolul írta a regényt?

HH: Ki akartam próbálni, hogy milyen angolul írni. De a kihívás kívülről érkezett. Az angol fordítómnak, aki különben ír, a 101 Reykjavík fordítása közepén kezdett elege lenni, és egyszer csak megkérdezte, hogy a következőt miért nem írom rögtön angolul. „Képes vagy rá!” – biztatott. A mostani regény alaphelyzete tökéletesen alkalmas volt ehhez a kísérlethez: Toxic, az elbeszélő ugyanis külföldi. Így ha hibáztam, rá lehetett kenni. Ő volt a tökéletes alibi.

MN: A skandináv noir már több mint egy évtizede hódít világszerte, és A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt óta az északi humor is felsorakozott mellé. Beszélhetünk egyfajta kettősségről?

HH: Ebben a regényben igyekeztem ötvözni a két zsánert. Bár esetemben nem beszélhetünk klasszikus noirról, ugyanis a könyv nem a rendőrségi nyomozást követi, hanem a bűnözőt. Mondhatjuk, hogy ez egy kifordított krimi. Ez ugyan az egyetlen regényem, amelyben stukker és gyilkosság van, de bizonyos értelemben fejlődésregényként is tekinthetünk rá, hiszen az agresszív Toxic a szemeink előtt válik gyilkosból nagyon jó házvezetővé.

MN: Milyen az izlandi humor?

HH: Sötét, mint a teleink, s hideg, mint a jég.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.