Laci elment - Bitó Lászlóra emlékezve

  • Antal Dániel
  • 2021. november 22.

Sorköz

Egy hete hunyt el Bitó László orvoskutató, író. Gazdag tudományos életművét, írói és közéleti tevékenységét idézzük fel cikkünkkel.

 

Budapesti tisztviselő apa és operaénekes anya harmadik gyermekeként született Budapesten. Fővárosunk ostroma, majd a középosztálybeli család deportálása meghatározó élmény maradt későbbi írói munkássága során. Az 1956-os forradalom egyik vezetője a komlói bányában, ahol kényszermunkát végzett. Szovjet fogságba esett, de csodával határos módon megmenekült a kivégzés elől. Már az Egyesült Államokban, friss menekültként tanulmányi ösztöndíjat nyert el; így indult későbbi jelentős tudományos karrierje.

Tudományos munkássága szinte kizárólag a New York-i Columbia Egyetemhez kötődik, ahol a tudományos ranglétrát végigjárva végül professor emeritus lett. Orvoskutatóként a szem öregedését és változását kutatta, és jelentős eredményeket ért el a glaukóma kialakulása, megértése és kezelése terén.

Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében egyes esetekben szükségtelenné teszi a műtéti beavatkozást.

Tudósként 145 publikációja és 3 kötete jelent meg. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért számos rangos magyar és külföldi díjat kapott.

A megtorlástól tartva ’56-os magyarként sokáig nem járhatott haza, de a rendszerváltás után azonnal hazaköltözött Budapestre, ahol új, írói karrierbe kezdett. Önéletrajzi köteteiben, a Trianon-tetralógiában a revizionista Horthy-rendszer összeomlását, a háborút, az újjáépítést, a sztálinizmust és a forradalmat örökíti meg olyan módon, amely világossá teszi, hogy miért nem érezte otthon magát az ’56-os szervezetekben. Bitó a kitelepítést a keresztény-nemzeti kurzus alóli felszabadulásként élte meg, és emlékezett arra, hogy az 1956-os forradalom a demokratikus szocializmust, nem pedig a Horthy-rendszer restaurációját tűzte ki célul. A jobbra tolódott, és a magyar jobboldal által felhasznált ’56-os forradalmárokkal nem tudott közösséget vállalni. A forradalmi nemzedék néhány tagja állt hozzá csak közel – Göncz Árpád egykori köztársasági elnök az egyik legközelebbi barátja volt haláláig.

Hazafiként az általa felfedezett Xalatan gyártásába szerette volna minél nagyobb mértékben bevonni a magyar gyógyszeripart, de a rendszerváltás után tudományos pályáját már nem folytatta. Önéletrajzi ihletésű könyvei után készült el Izsák-trilógiája; ez a mű bibliai parafrázisok sorozata, melyek humanizmusa, ökumenikus nézőpontja és humora éles ellentétbe kerül a gyerekkorából ismert, elnyomó és átpolitizált polgári keresztény kultúrával. Különösen az első kötet, az Ábrahám és Izsák ért el jelentős sikert, orosz, német, francia, román és szlovák fordításban is megjelent.

 
Bitó László (1934–2021)

A kétezres években könyvek, drámák írása mellett aktív köz­életi szerepet is vállalt. Számos cikk, publicisztika szerzőjeként vett részt a rövid magyar demokrácia közéletében, majd a 2010-es ellenforradalmi kormányváltás után erejét, eszközeit, kapcsolatait a plurális magyar kultúra és a sajtószabadság fenntartásának szentelte – e lap fennmaradásának is elkötelezett híve volt. Feleségével, Oliviával közösen rendezett szalonjainak állandó vendégei voltak a különböző felekezetek képviselői, gondolkodói, filozófusok, a politikai-társasági élet kiemelkedő alakjai a baloldaltól a demokratikus jobboldalig. Oliviával számos nehéz sorsú magyar gyerek nevelését támogatták anyagilag és a tudományos életben szerzett kapcsolatrendszerük segítségével. Hosszú élete végén, betegen is reménykedett abban, hogy 1956 és 1989 után megérheti azt, hogy 2022-ben egy új demokratikus korszak köszönt Magyarországra.

Élete elmúlt két évtizedében sokat foglalkozott az életvégi kérdésekkel, az eutanázia és az eutélia, a jó halál és a jó élet gondolatával. A Boldogabb élet – jó halál, illetve a Polcz Alaine írónővel közös alkotása, a három átdolgozást megért Az utolsó mérföld ezt a kérdéskört járják végig.

(A cikk a Magyar Narancs 2021. november 18-i számában jelent meg.)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.