Laci elment - Bitó Lászlóra emlékezve

  • Antal Dániel
  • 2021.11.22 19:50

Sorköz

Egy hete hunyt el Bitó László orvoskutató, író. Gazdag tudományos életművét, írói és közéleti tevékenységét idézzük fel cikkünkkel.

 

Budapesti tisztviselő apa és operaénekes anya harmadik gyermekeként született Budapesten. Fővárosunk ostroma, majd a középosztálybeli család deportálása meghatározó élmény maradt későbbi írói munkássága során. Az 1956-os forradalom egyik vezetője a komlói bányában, ahol kényszermunkát végzett. Szovjet fogságba esett, de csodával határos módon megmenekült a kivégzés elől. Már az Egyesült Államokban, friss menekültként tanulmányi ösztöndíjat nyert el; így indult későbbi jelentős tudományos karrierje.

Tudományos munkássága szinte kizárólag a New York-i Columbia Egyetemhez kötődik, ahol a tudományos ranglétrát végigjárva végül professor emeritus lett. Orvoskutatóként a szem öregedését és változását kutatta, és jelentős eredményeket ért el a glaukóma kialakulása, megértése és kezelése terén.

Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében egyes esetekben szükségtelenné teszi a műtéti beavatkozást.

Tudósként 145 publikációja és 3 kötete jelent meg. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért számos rangos magyar és külföldi díjat kapott.

A megtorlástól tartva ’56-os magyarként sokáig nem járhatott haza, de a rendszerváltás után azonnal hazaköltözött Budapestre, ahol új, írói karrierbe kezdett. Önéletrajzi köteteiben, a Trianon-tetralógiában a revizionista Horthy-rendszer összeomlását, a háborút, az újjáépítést, a sztálinizmust és a forradalmat örökíti meg olyan módon, amely világossá teszi, hogy miért nem érezte otthon magát az ’56-os szervezetekben. Bitó a kitelepítést a keresztény-nemzeti kurzus alóli felszabadulásként élte meg, és emlékezett arra, hogy az 1956-os forradalom a demokratikus szocializmust, nem pedig a Horthy-rendszer restaurációját tűzte ki célul. A jobbra tolódott, és a magyar jobboldal által felhasznált ’56-os forradalmárokkal nem tudott közösséget vállalni. A forradalmi nemzedék néhány tagja állt hozzá csak közel – Göncz Árpád egykori köztársasági elnök az egyik legközelebbi barátja volt haláláig.

Hazafiként az általa felfedezett Xalatan gyártásába szerette volna minél nagyobb mértékben bevonni a magyar gyógyszeripart, de a rendszerváltás után tudományos pályáját már nem folytatta. Önéletrajzi ihletésű könyvei után készült el Izsák-trilógiája; ez a mű bibliai parafrázisok sorozata, melyek humanizmusa, ökumenikus nézőpontja és humora éles ellentétbe kerül a gyerekkorából ismert, elnyomó és átpolitizált polgári keresztény kultúrával. Különösen az első kötet, az Ábrahám és Izsák ért el jelentős sikert, orosz, német, francia, román és szlovák fordításban is megjelent.

 
Bitó László (1934–2021)

A kétezres években könyvek, drámák írása mellett aktív köz­életi szerepet is vállalt. Számos cikk, publicisztika szerzőjeként vett részt a rövid magyar demokrácia közéletében, majd a 2010-es ellenforradalmi kormányváltás után erejét, eszközeit, kapcsolatait a plurális magyar kultúra és a sajtószabadság fenntartásának szentelte – e lap fennmaradásának is elkötelezett híve volt. Feleségével, Oliviával közösen rendezett szalonjainak állandó vendégei voltak a különböző felekezetek képviselői, gondolkodói, filozófusok, a politikai-társasági élet kiemelkedő alakjai a baloldaltól a demokratikus jobboldalig. Oliviával számos nehéz sorsú magyar gyerek nevelését támogatták anyagilag és a tudományos életben szerzett kapcsolatrendszerük segítségével. Hosszú élete végén, betegen is reménykedett abban, hogy 1956 és 1989 után megérheti azt, hogy 2022-ben egy új demokratikus korszak köszönt Magyarországra.

Élete elmúlt két évtizedében sokat foglalkozott az életvégi kérdésekkel, az eutanázia és az eutélia, a jó halál és a jó élet gondolatával. A Boldogabb élet – jó halál, illetve a Polcz Alaine írónővel közös alkotása, a három átdolgozást megért Az utolsó mérföld ezt a kérdéskört járják végig.

(A cikk a Magyar Narancs 2021. november 18-i számában jelent meg.)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk