Meghaltak, mégis túlélték

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. augusztus 4.

Sorköz

Arról, hogy mi és miért történt a világválság alatt, számtalan publikáció és könyv született már. Magyarországot ráadásul különösen erősen érintette a válság, emiatt a 2008 utáni években számos esetben került a világ vezető lapjainak címoldalára.

Ennek ellenére az itthoni válságtörténetnek még nem született komolyabb feldolgozása. Király Júlia memoárja az első könyv, amely megjelent a témában, és amelyben a szerző „legnehezebb, de legtanulságosabb” hat évét dolgozza fel. Ebben az időszakban Király a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke (Simor András elnöklete alatt és a másik alelnök, Karvalits Ferenc mellett) és a Monetáris Tanács tagja volt, így tényleg frontvonalban készült tudósítást tart kezében az olvasó.

A könyv a válság előzményeinek leírásával indít, kiderül például, hogy az itthoni szakemberek (köztük maga a szerző) a devizahitelezés kockázataira már 2004–2006-tól kezdve folyamatosan figyelmeztették a bankokat és a döntéshozókat, de a kormány politikai, a pénzintézeti kör pedig anyagi okokból maradt tétlen. Az ország eladósodottsága 2001-től kezdett drámaian növekedni, a 2006-os megszorítások azután tovább nehezítették a helyzetet, ám a sok baljós előjel ellenére senki nem látta előre, mi fog következni. Hiába voltak meg a darabok, a „puzzle nem állt össze” sem itthon, sem külföldön.

Hosszú konjunktúrát élünk (Király Júlia, a jegybank alelnökjelöltje)

A márciusban megválasztott Karvalits Ferenc mellé várhatóan csak egy új alelnök kerül, aki viszont a Monetáris Tanács tagja lesz. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Király Júliát, a Nemzeti Bankárképző Központ vezérigazgatóját, a nyugdíjreformért felelős kerekasztal elnökét jelölte, aki részt vett több bank privatizációjában is.

Király szinte percről percre követi, hogyan alakult ki a válság; önkritikusan számol be arról, mit láttak, illetve mit nem az előjelekből, és mi volt az, amit láttak ugyan, de nem tulajdonítottak neki jelentőséget. A Lehman Brothers összeomlásának következményei mindenkit megleptek, és hogy milyen hatásai lesznek például Magyarországra, arra aligha számított bárki is. Amikor aztán 2008. október 9-én, pár héttel a Lehman csődje után lefagyott a teljes pénzügyi rendszer Magyarországon, látótávolságon belülre került az államcsőd.

A kiszámíthatatlan emberi viselkedés

Az MNB-re hárult a feladat, hogy megpróbálja elkerülni a legrosszabbat. Ezt a feszültségekkel teli időszakot már-már egy krimi izgalmasságával írja le Király Júlia, bepillantást nyerünk a jegybank belső viszonyaiba, „rendkívüli mindennapjaiba”, hogy miként kellett egymásnak ellentmondó tendenciák alapján olyan döntéseket hozni, amelyek következményei milliók életére voltak közvetlen hatással. A válságtörténet leírása olvasmányos, valószínűleg közgazdászdiploma nélkül is tökéletesen érthetők az összefüggések. A gazdasági események sorozatát lazán kapcsolódó személyes történetek színesítik.

false

Király visszaemlékezése hangsúlyozottan szubjektív, de ez nem is lehet másként. Hiszen – miként az a könyvből is világosan kiderül – a közgazdaságtannak van ugyan tudományos eszköztára, vannak jól számszerűsíthető összefüggései, de adatokkal csak a múltból rendelkezik, miközben a jelenben kell döntést hozni a jövőben bekövetkező folyamatokra. Ráadásul a cseppet sem racionális, kiszámíthatatlan emberi viselkedést modellezi. Nagyon fontos tehát az intuíciók szerepe, főleg válság idején. Ahogyan ugyanis azt Király is részletesen elmagyarázza, a válság radikálisan átalakította a gazdasági gondolkodást, a turbulenciák idején az addig bevált módszerek és összefüggések egyszerűen nem működtek többé.

A reálgazdasági válság ugyanakkor nincs részletesen kibontva, ahogy a 2008 körüli politikai válságról sem tesz említést a szerző – pedig a gyenge kormány nagyban növelte az országgal szembeni bizalmatlanságot. Nem derül ki az sem, milyen stabilizáló intézkedéseket hozott a Bajnai-kormány, csak annyi, hogy azokat visszavonva a 2010 után felálló Orbán-kormány „U-fordulatot tett”. A könyvből viszont megtudjuk, hogy az Orbán-kormány (gazdaság)politikája miként vetette vissza a lassan beinduló növekedést, és térítette el a magyar növekedési pályát a többi V4-es országétól. Az intézményi autonómiák megszüntetése, a magántulajdon elleni támadások nyomán pedig „semmivé lett a magyar demokratikus piacgazdaság”.

Az élet más területeire érvényes és fontos tanulság, hogy általában mennyire meghatározó a korszellem, miközben ezt a jelenben szinte lehetetlen észrevenni. Valami, ami ma már teljesen egyértelműnek tűnik, pár évvel ezelőtt egyáltalán nem volt az, sőt. A túlzott eladósodást például komoly szakemberek sem tartották kockázatosnak, a jövedelemigazolás nélküli, a vásárolt ingatlan értékét meghaladó méretű devizahitelezést egy országos hírű színésznő hirdette egy nagy nemzetközi bank reklámjában a legnézettebb tévéhíradó előtt – a 2000-es évek második felében mindez teljesen elfogadottnak számított: mindenkit magával ragadott a „piaci szédület”.

Maga a válságtörténet csak a könyv első felét teszi ki, a második kétszáz oldal gyakorlatilag egy leegyszerűsített és matek nélküli pénzügytankönyv. Lehet párhuzamosan olvasni a könyv két felét (a válságtörténet egy-egy pontján hátralapozva egy-egy jelenség jobb megértéséhez), de az átlagolvasót valószínűleg ilyen mélységben nem érdeklik a pénzügyek – akit meg igen, az úgyis ezt tanulja, tanulta az egyetemen. Ugyanakkor fájóan hiányzik a kötet végéről egy név- és tárgymutató – elfért volna a némileg indokolatlan önéletrajzi kislexikon helyén.

Park Könyvkiadó, 2019, 430 oldal, 5490 Ft

(A könyvismertető eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2019. június 27-i számában jelent meg.)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.