Barlangászat: Mágikus utazás

  • - bodoky -
  • 2000. július 27.

Sport

A barlang szakrális hely, Gaia mágikus altemploma téren és időn kívül. A sokfelé ágazó, szűk járatok labirintusában hamar elveszítjük tájékozódó képességünket, a tökéletes csend és sötétség kikapcsolja a biológiai órát, társainktól néhány lépéssel lemaradva pedig olyan egyedül maradunk, amennyire a magasban talán csak a nyolcezer méteres álomhatár felett lehet.
A barlang szakrális hely, Gaia mágikus altemploma téren és időn kívül. A sokfelé ágazó, szűk járatok labirintusában hamar elveszítjük tájékozódó képességünket, a tökéletes csend és sötétség kikapcsolja a biológiai órát, társainktól néhány lépéssel lemaradva pedig olyan egyedül maradunk, amennyire a magasban talán csak a nyolcezer méteres álomhatár felett lehet.

Ezért az élményért nem kell megkockáztatnunk a pehely hálózsákba temetést a Csomolungma gleccserein (ami nem rossz halál egyébként, de sokba kerül), elég egy sziklaüregen át leereszkedni valamelyik hegy gyomrába, ott néhány órán keresztül csúszni-mászni az előttünk haladó gumicsizmája után, elálldogálni a forró termálvíz által dizájnolt termekben, és kicsit csendben maradni.

Adrenalinsokk helyett

először valamiféle csendes áhítat lesz úrrá a csapaton, aztán buta viccek jönnek halálfélelem ellen, az átmászások-átkúszások sikeres leküzdése után pedig órákig tartó eufória - feltéve, hogy visszafelé is sikerül. A Mátyás-hegyi barlangban az Outward Bound jóvoltából abszolvált alaptúránkon ez nem mindenkinek jött össze elsőre, egy korpulens kezdő egy ponton annyira beszorult, hogy ingyenes gáztűzhelyjavítást helyezett kilátásba egyébként profi barlangász fotós kollégámnak, ha még egyszer az életben meglátja a napot. Lehet, hogy igaza van az excsajomnak, és tényleg egy szadista vadállat vagyok, mert erről rögtön az jutott eszembe, hogy még a Narancs pénzügyi gondjait is pillanatok alatt megoldaná, ha hetente egyszer kövér, gazdag médiavásárlókat szorítanánk meg valahol a föld alatt, használt elemekkel a sisaklámpákban, és még lent, barlangi áron aláíratnánk velük a megrendeléseket.

A barlangászat

abban különbözik a sziklamászástól,

hogy míg a sziklán kapaszkodva tisztán látjuk a felülről mindig rémisztő mélység minden apró részletét, a barlangban akkor is csak a következő néhány fogásig érzékeljük a teret, ha éppen egy harmincméteres hasadék fölött balettozunk, Jackie Chant megszégyenítő pózokban. A barlangban mégis sokkal kevesebb a baleset - ahogy a szigorú tekintetű, ám szép combú túravezető lány fogalmazott, a barlangokat kulcsra lehet zárni, míg a sziklákat sajnos nem, ezért odakint sokkal több a felkészületlen próbálkozó. A turisták számára kibetonozott részeken túl csak a Magyar Természetbarát Szövetség Barlang Bizottsága előtt vizsgázott oktatók kíséretében merészkedhetünk, ami nagyon jó nekünk - aki nem hiszi, töltsön el öt percet a csoporttól hallótávolságon kívül, kikapcsolt fejlámpával valamelyik teremben, és gondolkodjon el azon, hogy jutna ki egyedül. A barlangászok éppen ezért csak pontos visszatérési időpont megadása ellenében kapnak kulcsot a bejáratokhoz, és ha a jelzett időpontban nem szolgáltatják vissza, rájuk küldik a nonstop ügyeleti rendszerben működő barlangi mentőszolgálatot.

A barlangászathoz szükséges

alapfelszerelés

mindössze egy overall, egy gumicsizma és egy elemlámpával ellátott sisak - az alapok elsajátítása után viszont újabb kiadásokra kényszerülünk, ha a minden valamirevaló barlangban nélkülözhetetlen kötéltechnikákat is el akarjuk sajátítani. A sokféle beülő, kantár, kötél, csigák, karbidlámpa és egyéb célszerszámok ára még a tanfolyamnál is borsosabb, cserében viszont úgy közlekedünk majd a mélységek felett, mint az úristen szelleme. Nagyobb barlangokban nem ritka a 18-24 órás túra sem, sőt kellő mennyiségű ruha, ivóvíz, élelem és fény (karbid és elemek) betárazásával több napot is eltölthetünk odalent. A barlangban garantáltan nem szólalnak meg a mobiltelefonok, a felszínnel való kommunikáció esélye elég csekély - ez mondjuk egy lábtörés esetén kellemetlen is lehet, de egyébként garantált kikapcsolódást biztosít, hacsak a cég nem küld utánunk egy barlangi futárt. Hazánk barlanggal és barlangásszal bőségesen ellátott terület, Erdélyben is igen népszerű helyek vannak, tőlünk nyugatabbra pedig az Alpok jégbarlangjai - ha pedig már mindet meguntuk, jöhetnek a víz alatti barlangok, amelyek két, önmagában sem veszélytelen sport kombinációjával látogathatók.

- bodoky -

Magyarország 100 méternél mélyebb barlangjai

István-lápai-barlangBükk253 m
Vecsembükki-zsombolyAlsó-hegy236 m
Alba Regia-barlangBakony200 m
Jáspis-barlangBükk190 m
Fekete-barlangBükk174 m
Naszályi víznyelő barlangNaszályi-rög171 m
Diabáz-barlangBükk161 m
Szepesi-Láner-barlangrendszerBükk158 m
Szabó--Pallagi-zsomboly (Baglyok)Alsó-hegy151 m
Pénz-pataki víznyelő barlangBükk140 m
Csengő-zsombolyBakony134 m
Meteor-barlangAlsó-hegy131 m
Bolhási-Jávorkúti-barlangrendszerBükk125 m
Jubileum-zsombolyBakony121 m
Dorogi 1. sz. kavernaGerecse120 m
Hajnóczy-barlangBükk117 m
Kopaszgaly-oldali 2. sz. vnybg.Alsó-hegy116 m
Baradla-Domica-barlangrendszerAggteleki-karszt116 m
Keselő-hegyi-barlangGerecse115 m
Kis-kőháti-zsombolyBükk114 m
Csodabogyós-barlangKeszthelyi-hegység112 m
Borókás-tebri 2. sz. vnybg.Bükk110 m
Mátyás-hegyi-barlangBudai-hegység108 m
Háromkürtő-zsombolyBakony105 m
Pál-völgyi-barlangBudai-hegység104 m
József-hegyi-barlangBudai-hegység103 m
Borókás-tebri 4. sz. vnybg.Bükk102 m
Almási-zsombolyAlsó-hegy100 m

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.