"Ez egy lefutott történet. Nézzék meg, mik mennek a cseh és román bajnokságban, és ahogy hallom, a belgáknál is áll a bál!" Ennyi jutott az eszébe Gerhard Mayer-Vorfeldernek, a német futballszövetség elnökének a múlt hét végén hazája legnagyobb bundabotrányáról. Ez egyrészt jól mutatja, hogy - Lothar ide vagy oda - a magyar bajnokságot már nem tartják számon Európában. Másrészt megnyugtató, hogy a sportfunkcionáriusok terén még tartjuk a tempót a Nyugattal. Vorfelder úr azonban nagyot téved, ha úgy gondolja, ezt a botrányt fél lábbal is ki lehet bekkelni, aztán majd jön a 2006-os világbajnokság, és minden újra szép lesz, meg jó.
Kevés dologra büszke Németország, de mûködõ intézményi struktúrájában és demokráciájában nagyon hisz. "Lehettünk gonoszok egykoron, de most mi vagyunk a fairness világbajnokai" - így foglalható össze önértékelésük.
Erre kiderül,
hogy Kohl kancellár feketepénzekkel némította el riválisait, a parlamenti képviselõk másodállásban bankoknak adnak tanácsot, miközben a neonácik Drezdában már bejutottak a tartományi parlamentbe.
A futball volt az egyetlen, amit eddig nem kellett újraértékelniük a németeknek, de a hamburgi HSV elnöke szerint most már a foci is eljutott egy "banánköztársaság" színvonalára. Bernd Hoffmann tudja, mirõl beszél. Csapata azért kapott ki az SC Paderborn harmadosztályú játékosaitól, mert Ante S. hétezer euróban fogadott az eredményre.
A tavaly augusztusban lejátszott kupameccsen a legfelsõbb osztályban szereplõ Hamburg már két góllal vezetett, amikor a Paderborn feltámadt, és három góllal fordított. Már akkor felfigyeltek rá az illetékesek, hogy a meccs bírája, Robert Hoyzer a személyét ért állítólagos sértegetésért leküldte a pályáról a hamburgi Mpenzát, és két erõsen vitatható tizenegyest ítélt a Padebornnak. De Volker Roth, a profi meccsek vezetésére feljogosított 44 német játékvezetõ ellenõre a találkozó után "helyénvalónak" találta a bírói ítéleteket, az ügy hamar lecsengett.
Hoyzer tovább bíráskodhatott, csak a német fogadóirodák lettek kicsit óvatosabbak. A Paderborn gyõzelmével ugyanis 80 ezer eurót kaszált Ante S., aki rögtön hét különbözõ szelvényen is eltalálta a 6,5-szeres szorzóval jutalmazott végeredményt. A 28 éves berlini férfinak még nagyobb profitot termelt egy másik Hoyzer-meccs, a Braunschweig-St. Pauli. Összesen kétszázezer eurót vett fel Ante S. a hazaiak gyõzelme után, pedig a meccsen a Braunschweig csak három gólt rúgott, míg a St. Pauli négyet. Még szerencse, hogy Hoyzer két hamburgi találatot érvénytelennek látott.
Miután berlini bírótársai megvádolták, Hoyzer két hete részletes vallomást tett. Ezek szerint összesen nyolc mérkõzést befolyásolt tudatosan, amiért 67 ezer eurót és egy plazmatévét kapott megbízóitól, a Berlinben kávézót üzemeltetõ testvérektõl, Ante és Milan S.-tõl. (Ezen a ponton a magunk részérõl nem vesszük át a német sajtó megjelölését, mely állandóan "horvátnak" mondja a bundabotrány felbujtóit, hiszen mindketten Németországban születtek és nõttek fel, szemben Miroslav Klose válogatott csatárral. A brémai játékost azonban nem szokták lengyelnek nevezni.)
Hoyzer bevallotta ügyvédjének, hogy két meccsen is hiába próbált megbízatásának megfelelni. A Saarbrücken már félidõben két góllal vezetett az Unterhaching ellen, mire Ante S. a szünetben egy SMS-sel jelezte a bírónak: ötvenezer euróra emeli a honoráriumot, ha a bajorok még fordítani tudnak. Nem tudtak. Hoyzer azonban nagy õszinteségében arra is odafigyelt, hogy néhány bírótársát és pár focistát is belekeverjen a botrányba.
Az ügy kirobbanása után rögtön elterjedt a hír, hogy Dárdai Pál csapatából három játékos is érintett lehet a bundabotrányban. A gyanút újra egy szokatlanul nagy profitot hozó fogadás jelentette. Egy, a nyilvánosság számára ismeretlen férfi kétezer eurót tett fel arra, hogy a Braunschweig elveri a két osztállyal feljebb játszó Herthát. A nyolcvanadik percben a berliniek egyik játékosa szerezte a gyõztes találatot - a Braunschweig számára. A négy perccel korábban becserélt Alexander Madlung egy szabadrúgás után saját kapujába fejelt. A meccs után azt mondta: csak haza akarta adni a labdát.
Az öngól hatvanezer eurót ért
a szerencsés férfinak, akit azóta Berlin minden fogadóirodájából kitiltottak. Most akkor Madlung eladta a meccset, vagy csak hibázott egy nagyot? Ahogy az ilyen botrányoknál lenni szokott, hirtelen minden gyanússá vált. Az össze-esküvésekre egyébként is fogékony Klaus Toppmöller szerint a 2001/02-es idényben akkori csapata, a Leverkusen is tudatos manipuláció áldozata lett. A bajnokság utolsó meccsének utolsó percében Jansen bíró kezezést látott a gyógyszergyáriaknál, és a tizenegyes segítségével az akkor még elsõ osztályú St. Pauli egyenlíteni tudott. Az így elbukott két ponttal a Bundesligát nem a Leverkusen, hanem a Dortmund nyerte.
Jansen bíró számára a problémát az jelenti, hogy a kiszivárgott Hoyzer-vallomásban az õ neve is szerepel. A Schalke nagy hatalmú elnöke a múlt hét végén azt találta mondani, hogy Jansenre csak rá kell nézni, az a furcsa, hogy korábban nem jöttek rá a csalásaira. Assauer úr azóta bocsánatot kért, mert egyelõre nem tudni, mennyire tekinthetõ hitelesnek a mindössze 25 éves Hoyzer vallomása. Lehet, hogy csak magával akar rántani néhány ellenlábast, márpedig aki 90 perc alatt bírói szarvashibát keres, az talál is. A német szövetségnél már a videós bíráskodás bevezetésén gondolkodnak.
A sportfogadással foglalkozó állami Oddset vállalat hamarabb reagált. Már a múlt augusztusi Paderborn-gyõzelem után alacsonyabb szorzókat állapítottak meg minden Hoyzer által vezetett meccsre. A szövetség azonban akkoriban nem foglalkozott a vállalat faxban megküldött figyelmeztetésével.
Németországban 1,2 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak a fogadóirodák, ebbõl 481 millió jut az Oddsetre. A föderális államszerkezet miatt ezt a céget is tartományokra osztották. A bajor leányvállalat 2001-ben fekete hetet zárt. Az olasz bajnokság zárófordulójában az élbolyban álló, de pozícióján már változtatni nem tudó három csapat három kiesõvel találkozott. A Lecce-Lazio, Reggina-AC Milan és Verona-Perugia meccsek mind az esélytelenek 2-1-es gyõzelmével zárultak. A feltûnõ az volt, hogy az összecsapásokat kötésben, nagy összeggel próbálták minden országban megjátszani. A nemzetközi fogadóirodák idõben törölték a programból a meccseket, a bajorok elaludtak, és buktak 10 millió eurót. "Egy nemzetközi fogadószindikátus az osztrák határ túloldaláról fosztotta ki a kasszát" - állította a cég vezetõje. A német fogadóirodák szerint a legnagyobb veszélyt
a távol-keleti maffia
jelenti. Az illegális ázsiai fogadóknál például végeredménynek számít a pillanatnyi állás, ha egy meccs a második félidõben szakad félbe. Gyanús, hogy az 1997/98-as évadban az angol elsõ osztály három mérkõzését is a 45. perc után le kellett fújni a reflektorok hibája miatt. Egy osztrák iroda állítása szerint malajziai üzletemberek keresték fel 1998-ban cégüket, hogy egymillió dollárt tegyenek fel egy világbajnoki meccsre. Az Intertops nem élt a lehetõséggel.
A fogadóirodáknak komoly gondot jelent, hogy már bármilyen eseményre lehet fogadni. Ha nincs jobb lehetõség, a magyar Tippmixen még a finn másodosztályra is lehet tippelni. A cégeknek együtt kell mûködniük, hogy kiszûrjék a távoli manipulációk lehetõségét. A legegyszerûbb mód, ha egyáltalán nem is vesznek programba gyanús meccseket. Állítólag albán és grúz csapatok UEFA-találkozóitól jobb eltekinteni, és néhány kelet-európai bajnokság híre sem túl fényes.
Salzburgban mûködik egy cég, mely betradar.com néven vállalja a világ legtöbb sportfogadással foglalkozó cégének az állandó megfigyelését. Húszezer tételt követ a rendszer minden második percben. Az egész úgy mûködik, mint egy biztosító. A specialisták rögzítik a beérkezõ téteket, az oddsok változását, és ha veszélyt észlelnek, SMS-ben és e-mailen figyelmeztetik az ügyfeleket (a Szerencsejáték Rt. nem tartozik közéjük).
A német irodák szerint a legveszélyesebb idõszak a fogadás zárása elõtti fél óra. Ilyenkor próbálják meg a nagy játékosok megrakni tétjeiket, hogy ne maradjon idõ a reakcióra. A nemzetközi együttmûködésen kívül két módszerük maradt a cégeknek a manipulációk megakadályozására. A németek megkezdték a nagyobb összeggel játszó fogadók regisztrálását, hogy elemezhessék szokásaikat. Másrészt kevesebb távoli bajnokságot vesznek fel kínálatukba. Ehelyett arra lehet fogadni, hogy a Bundesliga-meccseken melyik csapat jut hamarabb bedobáshoz. Ezt pedig elég nehéz megtérülõen befolyásolni.
Gergely Márton
Tippmix
A Szerencsejáték Rt. számára 8-10 milliárd forint árbevételt termel a sportfogadás. A lottóval és totóval szemben a Tippmixen nem a beérkezõ pénzek egy bizonyos százalékát fizetik ki a gyõzteseknek, tehát elvileg lehet hét, amikor a cég bukik. Úgynevezett oddsmesterek döntik el elõre, milyen szorzóval adnak mondjuk egy Fradi-gyõzelmet Liverpoolban. A kilenc mester a nyilvánosság elõl elzárva, névtelenül dolgozik - biztos, ami biztos. Az esélyek latolgatásán kívül figyelembe veszik más nemzetközi fogadóirodák oddsait is, de menet közben is korrigálhatják döntésüket. Például ha Szûcs és Lipcsei megsérül, akkor a Fradi gyõzelmére tovább nõ a szorzó. De az odds megváltoztatása mellett dönthetnek a fogadóirodákból beérkezõ információk alapján. Egy belsõ rendszer ugyanis folyamatosan figyeli, mekkora összegeket raknak bizonyos meccsekre, és korrigálja az oddsokat, kicsit úgy, mint a tõzsdén is. A rendszer képes kiszûrni azt is, ha nagy tétet raknak ugyanarra a kombinációra különbözõ irodákban. Vészhelyzetben akár a teljes sporteseményt is törölhetik a kínálatból. Tavaly három meccset annulláltak, mert feltûnõen magas összegeket raktak kötésben ugyanarra a három eseményre - mondta Somorai László, a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója. Mint késõbb kiderült, a fogadók nem találták el a helyes eredményt. Ha a részvénytársaság elõvigyázatosságból nem törli a tételeket, akkor csak nyert volna.
Somorai a magyar rendszert megbízhatónak tartja. Százezer forintnál többet nem lehet feltenni, és a várható nyeremény összege nem múlhatja felül a négyszázezret. A limit miatt a játékosok ismeretlenek maradnak, a Szerencsejáték Rt. nem figyel meg egyetlen nagy fogadót sem. A kommunikációs igazgató szerint a magyar Tippmix legfõbb problémája a szlovák konkurencia, ahol liberalizálták a piacot, ráadásul a nyeremény nem adóköteles. A Szerencsejáték Rt. a manipulációk kizárására magyar meccseket csak kötésben enged megfogadni, vagyis legalább másik két találkozót helyesen kell megtippelni. A szlovákok ilyennel nem problémáznak. Somorai is hallott azokról a pletykákról, hogy magyar focisták átjárnak a határon fogadni önmagukra, de hangsúlyozza: a magyar rendszerben eddig nem találtak hibát.
2004-ben a labdarúgó Európa-bajnokság hozta a legtöbb pénzt. A Szerencsejáték Rt. nagyot kaszált a görögök váratlan menetelésével, de az oddsmesterek már nem hittek a hellászi tornagyõzelemben, így tavaly éppen az Eb-döntõn bukta a legnagyobbat a cég.
