Esterházy Márton: A magyar fociban nincs követelmény, szakmai válság van

  • narancs.hu
  • 2019. február 11.

Sport

Beszélt a 3 milliós fizetésekről, Mezeyről, taoról, szerinte ezzel a válogatott garnitúrával nincs reális esélyünk az Eb-részvételre.

Az Élet és Irodalomnak adott interjút Esterházy Márton, és tett pár érdekes kijelentést, amit érdemes megfontolni. Íme pár részlet a beszélgetésből.

A válogatottról

„Drukkolok nagyon, de mondjuk ki, ezzel a válogatott garnitúrával nincs reális esélyünk az Eb-részvételre. Hozzáteszem, világbajnokira sincs, és ha 64-re emelnék a létszámot, akkor se biztos, hogy lenne.”

Az akadémiákról

„minden év úgy telik el, hogy egyetlen magyar játékost sem visznek erős külföldi csapathoz, ami  óriási kritika az akadémiáknak, az edzői garnitúrának, a szülőknek, a közegnek – mindenkinek... Nálunk mikor kapnak észbe az akadémiákon, hogy valami nem jól működik? Minden sportág ki tudja termelni a maga tehetségeit, mi viszont nemzetközi szinten a középmezőnyt sem érjük el. Mi elveszünk az eredményekben.”

Horribilis fizetések

„Szakmai válság van. Vezetői és edzői. Nem jól működik a rendszer, nincs követelmény, a bérek viszont az egekben – nem lehet az NB II-ben havonta 3 millió forintot keresni! És most mindegy, ki adja a pénzt, bár azt azért hozzátenném, hogy a tao-pénzek felhasználhatóságával kapcsolatban pontos utasítások kellenének, mert így mindenki ügyeskedik, nem véletlenül van 48 utánpótlásedző egy csapatnál.”

Mezey Györgyről

„...32 év után sem tudja azt mondani, bocs, tévedtem. Mi történne? Elveszik a doktoriját? Persze, ismerek ilyen edzőket, akik sosem hibásak. Mi vakon hittünk Mezeyben, csináltuk, amit kért, ha azt mondta, fussunk egy órát a hegyre és vissza, akkor mi 1 óra 10 percet futottunk. A legjobb edzőm volt, aki aztán Mexikó után konzekvensen kivonta magát ebből az egészből. Hagyta, hogy a reptérről szétszéledve főjünk a levünkben, mindenki mondjon, amit akar....  És valószínűleg itt jönnek az emberi dolgok, hogy sértődékeny volt, mindenkiben az ellenséget látta, mindenkivel összeveszett. Vagy, hogy 32 év alatt egyszer sem állt ki, hogy ő és a stáb is hibásak.”

Esterházy Péterről

„Ő abszolút penge középpályás volt, meg néha csatár, Varga Zoli típusú. Nagyon jól lőtt, jól húzogatott, a fejjátéka határeset volt, de jól látott a pályán, imádtam vele játszani. De kérdés, mi lett volna, ha följebb kerül, bírja-e fizikálisan, szakad-e az izma, mint a G-húr? Karrierünk alatt folyamatos rivalizálás volt közöttünk, például, hogy melyikünk nevét írják nagyobb betűkkel az újságban. Ezt Görögországban sokszor megnyertem. Ő pedig a nyilatkozataimmal cikizett, ha az újságban az jelent meg tőlem, hogy 'őrületes hangulat volt az oroszlánbarlangban'. De azt is mondta, bármelyik díját odaadta volna, hogy egyszer a Népstadionban, játékosként, 80 ezer ember előtt a Himnuszt hallja. Mindenről eszembe jut. Ő más világ volt, egy zseni. Nemcsak játszani, hanem meccset nézni is imádtam vele.”

(Via Eurosport)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.