„A miskolci pert jogerősen a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) nyerte első és másod fokon is. A bíróság az MTSZ-t jelöli meg engedélyező szervként. Továbbá semmilyen kártérítést nem alapoz meg az ítélet egyetlen eleme sem. Ellenkezőleg, a Kropkó Triatlon Klub köteles közel 1,5 millió forintot fizetni a szövetségnek” – közölte az MTSZ elnöke, Bátorfi Béla a Narancs.hu-val a perrel foglalkozó cikkünk megjelenését követően.
Mint arról mi is beszámoltunk, tavaly év végén hosszú jogi vitát és sajtóban folyó üzengetést követően a miskolci törvényszék jogerősen lezárta a pert, ami a Kropkó Triatlon Klub indított a Magyar Triatlon Szövetséggel szemben.
Miután a klub kézhez vette írásos formában is az ítéletet (decemberben csak a szóbeli indoklás született meg, a bíróságok több héttel később szokták ezt írásba adni – a szerk.), két hete közreadott egy közleményt, amiről mi is beszámoltunk. Ebben úgy fogalmaztak: az ítélet alapján kijelenthető, hogy a klub által szervezett nagyszabású rendezvény, az Ironman a sporttörvény szerint nem tartozik a Bátorfi vezette Triatlon Szövetség által felügyelt versenysport rendszere alá, így annak nem lehet ellenőrzési vagy felügyeleti jogköre az Ironman-rendezvények felett. (Akkor megkérdeztük a szövetséget is, miképpen véleményezik Kropkóék kijelentését, erre reagált most Bátorfi.)
Elbukott a bíróságon Orbán fogorvosa a magyar Vasemberrel szemben
Több évnyi háborúskodásnak vethet véget egy bírósági ítélet. A háttérben komoly pénzek, állami támogatások és a Forma-1-hez hasonló verseny rendezési joga van. Hosszú adok-kapoknak a végére tett pontot a miskolci törvényszék, miután jogerősen kimondta: a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) engedélyezési hatásköre nem terjed ki az Ironman rendezvényeire.
Boksz vagy triatlon?
De akkor kinek van igaza, ki a hosszú per és vita nyertese? Hiszen a két kijelentés látszólag radikálisan ellentmond egymásnak.
Az első pillantásra kevéssé érdekes döntés mögött egy izgalmas, a hazai sportpolitika működését jól megvilágító történet, egy régóta dúló csata áll. Az egyik sarokban Bátorfi Béla, Orbán Viktor fogorvosa, a szövetség elnöke, a másikban pedig Kropkó Péter, a hazai Ironman jogait tulajdonló, a magyar triatlon egyik legsikeresebb férfisportolója áll. A tét pedig az állam által is százmilliókkal támogatott, jelentős tömeget megmozgató Ironman budapesti versenye.
Hogy kiderítsük, mi az igazság az ügyben, elkértük az írásos ítéletet és jogászokkal megvizsgáltuk mi áll a bonyolult, sokszor önellentmodásosnak tűnő levezetésben. Ám előbb nézzük az előzményeket.
Bepörögtek
Négy évvel ezelőtt látszólag teljes egyetértés volt a két férfi között. Bátorfi – akinek évek óta saját triatloncsapata van Egerben, a szövetséget pedig 2014 óta vezeti – korábban példaképének nevezte Kropkót.
A hatszoros Ironman-győztes és tizenkétszeres triatlon bajnok sportoló pedig éveken keresztül azon dolgozott, hogy hazánkba hozza a leginkább a Forma-1-gyel rokonítható Ironman 70.3-at, ami a világ egyik legismertebb triatlon rendezvénye, amin rendszerint hatalmas cégek gazdag menedzserei, tehetős emberek indulnak bizonyítandó, hogy képesek kiállni egy ilyen erőpróbát. (Le kell futniuk a félmaraton, bírniuk kell a 1,9 kilométer úszást és 90 km-nyi kerékpározást.)
| ||
Az első időszakban az MTSZ segített Kropkóéknak az állami támogatás kezelésében, ám máig rejtélyes okok miatt 2016 tavaszán szembefordult velük nem járulva hozzá egy velencei sportrendezvény megtartásához (ennek nyomán pedig a rendőrség stoppolta az eseményt, Krokpóék pedig kénytelenek voltak lefújni a rendezvényt és lenyelni az így keletkezett veszteséget).
Sőt, az MTSZ még a 2016-os velencei verseny előtt meglepőt húzott: egy levélben felnyomták az Ironman licencét birtokló World Triathlon Corporationnél (WTC) Kropkóékat azt állítva, bajok lehetnek a bevételekkel, az Ironman állami támogatásával, márpedig az utóbbi épphogy a szövetségen keresztül érkezett. Az MTSZ állította: szó sincs feljelentésről, csak "tájékoztatásról".
Végül a kormány odaítélte, de az MTSZ visszatartotta a támogatást azt hangsúlyozva, csak annyit vár, hogy a szervezők tartsák be a szabályokat, fizessék ki az alvállalkozókat, garantálják a minőséget, Kropkóék viszont bizonygatták, semmilyen probléma nincs, minden szabályt betartanak. A vita odáig fajult, hogy Kropkó a szövetség vezetését alkalmatlannak titulálta, az MTSZ pedig szerződésszegő, bukott szervezőnek nevezte Kropkóékat. Végül a 2017-es budapesti rendezvény elmaradt, Budapest lekerült az Ironman nemzetközi térképéről.
Akármiért is folyik a vita, akárkinek is van igaza, Magyarország bevételektől esett el, sportdiplomáciai szempontból komoly a kár, hiszen a résztvevők vagy a WTC az egészből csak annyit lát, hogy a magyarok széthúzása miatt nem lett megtartva a budapesti rendezvény.
Mint korábban írtuk, a Forma-1-hez hasonlóan a rendezvény nemcsak közvetlen, hanem közvetett bevételeket is termelt. Még a kormányhoz közeli Századvég Gazdaságkutató szerint is megtérül az államnak a verseny: az egykori Népszabadság birtokába jutott hatástanulmány szerint ugyanis a résztvevők költései miatt a verseny már az első évben, 2014-ben félmilliárd forint áfabevételt termelt a költségvetésnek. Ráadásul korábban a bahreini királyi család csak az esemény miatt jött Budapestre, ami komoly diplomáciai siker volt.
| Állami százmilliók Miképp a Forma-1 és a Red Bull Air Race versenyeket, az Ironmant is jelentős összegekkel támogatta az állam. Pont a Századvég elemzése alapján ugyanis úgy ítélte meg, adóban, turizmusban, sportdiplomáciában megtérül a befektetett pénz, még ha kifejezetten a nevezési díjak nem is hozzák be azt, amit támogatásban ráköltöttek. 2014-ben 200 millió, 2015-ben 300 millió forintról szólt a szponzori szerződés. 2016-ban pedig végül 180 milliót adott a kormány, ám ezt az MTSZ a vita miatt stoppolta. Ekkor és ezért fajult el végképp a vita. |
Meglepő ítélet
Akárhogy is nézzük, a bírósági ítélet alapján Bátorfinak van igaza. A törvényszék valóban kimondta: a Krokpó Triatlon Klubnak ki kell fizetnie az MTSZ-nek az 1,03 millió forintnyi versenyrendezési díjat, plusz a kamatokat és a per költségeit.
| ||
Ugyanakkor a Kropkóék által kiadott közlemény a szó szoros értelmében nem állította azt, hogy ők nyerték volna a pert, ami arról folyt, hogy akkor be kell-e fizetniük a versenyrendezési kérelmi díjat vagy sem. Csak azt állította a közlemény, hogy az ítélet egy adott ponton valóban kimondta: bizonyos szempontból nézve az Ironman nem egy átlagos triatlonesemény, sokkal inkább egyfajta „amatőr” verseny – hiába vesznek részt rajta sportolók is –, amire a jelentkezők inkább erőpróbaként tekintenek, „kedvtelésből” vesznek részt rajta. Kropkóék pedig az Ironmant nem egy nemzeti vagy hazai szakszövetség által delegált jogkör alapján szervezték meg, hanem megszerezték a gazdasági vállalkozásként tevékenykedő WTC-től a liecencjogot.
Ennek alapján tehát – mondta ki a bíróság – az MTSZ „engedélyezési hatásköre” nem áll fenn. Mindezt úgy szögezte le a bíróság, hogy alaposan áttanulmányozta a hazai sporttörvényt és a vonatkozó kormányrendeletet.
Igaz, a klub közleménye a vereséget elhallgatta. Merthogy a bíróság megnézte az MTSZ versenyszabályzatát is, amelyben benne van feketén-fehéren, hogy a szövetség engedélyezési hatásköre nemcsak a nagy versenyekre terjed ki, hanem általában olyan eseményekre is, amelyek kötődnek a triatlonhoz.
Hiába nem tekinthető az Ironman a sportörvény alapján úgynevezett versenyrendszernek, hiába „amatőrök” kedvtelése. A bíróság ekkor – a korábbi több bekezdésnyi levezetésnek némileg ellentmondva – leszögezte: mivel nincs joga megállapítani, hogy a szövetség maga alkotta versenyszabályzata ellentmond-e vagy sem a magasabb rendű jogszabálynak, a sporttörvénynek, kénytelen érvényesíteni, ami a szabályzatban áll. Ez alapján pedig az MTSZ-nek van engedélyezési jogköre, ezért a vitatott összeget Kropkóéknak be kell fizetnie.
Ebből adódóan értelmezték úgy Kropkóék az ítéletet, hogy ha nem is konkrét üggyel kapcsolatban, de a jövőre nézve ők nyerték a vitát. Az MTSZ viszont azt mondja, a versenyszabályzat minden tagjukra vonatkozik, be kell tartani. Bátorfi hozzátette: „a 12 peres eljárásból, amiknek a nagy részét az Ironman-szervezők indították a szövetség, illetve annak tisztségvieslői ellen, tízet megnyertünk és kettőt veszítettünk el, mindekettő fegyelmi ügy volt és formai hiányosságok miatt utasította el a bíróság”.
| Eposzi jelző Bátorfit a sajtó rendszerint Orbán fogorvosaként említi. Ami nem véletlen, hiszen 2011-ben Havasi Bertalan elismerte, hogy valóban ő kezeli a miniszterelnököt, és ezt azóta sem cáfolta Bátorfi. Ebben az ügyben felmerült – legalábbis ezt pletykálják a triatlonisták –, hogy azért bírálja a nemzetközileg elismert Kropkót, mert tudja, mögötte áll a miniszterelnök. Ugyanakkor ő több interjúban is azt hangoztatta, a kormányfő egy évvel később szerzett tudomást arról, hogy ő az MTSZ elnöke, mint hogy elnyerte volna a tisztséget. |
Mi következik ebből?
A lapunk által megkeresett jogászok nem is értették, miért ilyen bonyolult a bírósági ítélet. Egy biztos, Bátorfinak papírja van arról, hogy a versenyszabályzat kiterjedt az Ironmanre, van engedélyezési jogköre, akármi is van a sporttörvényben.
Kropkóéknak viszont van egy jogi levezetésük, hogy az Ironman nem versenyrendszer, a sporttörvényből nem vezethető le feltétlenül az MTSZ engedélyezési jogköre. Információink szerint éppen ezért a civil szervezeteket felügyelő ügyészséghez fordultak. Ha már a bíróság azt állította, ebben nincs jogköre, mondja ki az ügyészség, hogy rendben van-e az MTSZ versenyszabályzata.
Tehát abban mi is tévedtünk az előző cikkünkben, hogy több évnyi vitának vetne véget a bírósági ítélet. Ezek szerint a vita folytatódik.
(Nyitóképünk: Simicskó István volt sportállamtitkár, Bátorfi és Kropkó együtt, amikor még béke honolt a felek közt. Forrás: kormany.hu)
