I. Országos Falfestmény és Graffiti Fesztivál, Győr: Megfújták az aluljárót

  • Linder Bálint
  • 2001. szeptember 6.

Sport

a Marcalváros két lakótelepét összekötő aluljárórendszer szemközti falán. Mellette a falon a klónozás erkölcsi aspektusain féltucatnyi utánozhatatlan emberi arc vívódik, vonásaikat egy fiatal autófényező finomítja. Kivárnánk
a Marcalváros két lakótelepét összekötő aluljárórendszer szemközti falán. Mellette a falon a klónozás erkölcsi aspektusain féltucatnyi utánozhatatlan emberi arc vívódik, vonásaikat egy fiatal autófényező finomítja. Kivárnánk a végét, de egy búsan a semmibe menetelő paraszt és egy alkoholista ufonauta hat négyzetméteres duettjének, higgyék el, nehéz ellenállni. "Palackba zárt üzenet" és "Virágzó világ" - ezeket a fantáziát csak minimálisan megzabolázó kategóriákat jelölték meg a szervezők a graffitisek és falfestők számára, akiket egy vidám, zenés, közhasznú vizuális orgiára hívtak Győrbe.

Másodszor van itt kutyavásár, mert a művészetet az utcára, a szürkeséget a pokolba kívánó, kilenc képzőművészből összeállt Korszakváltó Csoport (melynek többek között ef Zámbó István is tagja) tavaly már nekiesett Győrnek. Pár száz kiló festék, valamint az önkormányzat és a média támogatásával a város különböző pontjain elhelyezett hatalmas ponyvafestményekkel jó időre lelassították a győriek menettempóját. A Guinness rekorderek közé "a legnagyobb szabadtéri kortárs képzőművészeti kiállítás" rendezőiként bemasírozó pionírok végül a hűvösödő időjárásra való tekintettel csomagolóanyaggal jó melegen bebugyolálták a megyeházát.

Frontemberük, a "szükrealista" stílusban utazó Szük Norbert, a mostani fesztivál kezdeményezője és főszervezője festett ponyvákból, vagyis turnéztatható művészetből is él. Amikor megálmodta azt a művészeti ügynökséget, amely majd a MÁV és a közös képviselők idegeinek cincálásából kiöregedő és a betűfújástól a figurális

képzőművészet felé hajló

magyar graffitisek, falfestők munkához juttatását - és persze saját megélhetését - szolgálná, tudta: tehetségbányászattal kell kezdenie. Mi lehet pedig jobb alkalom erre egy országos fesztiválnál, ahol a sekély aluljáróból külszíni fejtéssel lehet tehetségeket felszínre hozni? És bár meglehet, hogy jó néhány, anonimitása felett éberen őrködő firkász tehetség nem bukkant fel, mindenesetre a graffiti hazai pápája, a legrégebben és legszínvonalasabban tevékenykedő, 26 éves véndiák Tish eljött, és fújt egy nagyot a sebzett földanyáról. Rajta kívül még 140, fújásban vagy festésben utazó tehetséget állítottak szájmaszkban a falhoz. A szelíden dühöngő festékszag főleg az ide érkező futóverseny elkínzott versenyzőit érte övön alul.

Szük elégedetten mosolyog, mert sok hallomásból ismert aranykezű tizenéves tehetségéről győződhetett meg, akik számára külföldön a vitorlavásznak, hotelek, a diszkók és középületek dekorálása megélhetést jelenthet, valamint azt, hogy nem kell abbahagyniuk a festést.

"Jesszusom, ez így marad? Ettől kedvet kapnak, hogy mindenhová fújjanak!" - borong valaki. A szervezők épp ennek ellenkezőjére számítanak.

A szutykos aluljáró graffitimúzeummá alakításával a szervezők szeretnének minél több falon ügyködőt a szignózástól a magasabb szintű figuralitás irányába, a műemlékek, frissen festett házfalak szétbombázása helyett pedig az esztétikai beavatkozásra legjobban rászoruló, legalizálható felületekre vonzani. Ezzel a graffitizők és falfestők a mai "rohadt mázolók" státusból fokozatosan megbecsült kortárs művészeivé lennének a hazának. A bibi csak az, hogy a legtöbb firkász zsigerileg a "Tilost" részesíti előnyben, legszívesebben feliratokat firkál ipari mennyiségben (és sokan végig csak azt).

Győr polgármesteri hivatala, főépítésze, polgárőrsége és rendőrsége, valamint egy rakás szponzor a Korszakváltók tavalyi sikeres akciójának köszönhetően a rendezvény mellé állt, bár kissé belerondított a képbe, hogy tisztázatlan körülménynek között tévedésből csütörtök este néhány rendőr megagyalt pár éjszakai firkálót az aluljárónál. A lényeg azonban, hogy a hatóságok nemcsak belementek a buliba, de pluszfelületet is szolgáltattak: a rendezvényen kipingált autók és kisbuszok

közlekedni fognak

a városban. A helyi polgárőrség vállalta, hogy a fesztivált követő egy évben vigyázza a helyszínt, nehogy egy graffitis partizán vagy egy bosszúálló házmester elcsúfítsa a freskók valamelyikét. Utóbbitól egyébként a körüllakókat interjúvolva nem kell tartani, legtöbbjük nem fukarkodott a dicsérettel a fiatalok produkciói kapcsán, csak egy örök elégedetlen bajuszos vonja távollétében kérdőre "a Balog Józsit" (Győr polgármesterét), miért nem cserélte le a lámpaburákat is egyben, valamint egy galambősz úr fogja menekülőre, és riadtan mutogatva az alkotókra ismételgeti: "Nem ismerem őket."

A folyosó végén hatodikos lányok kidugott nyelvvel egy firkás gyerek félkész figuráját töltögetik színekkel. A 12 és fél éves "művezető" elmondja, hogy ő már átesett a tűzkeresztségen - lefújt egy csövet -, így a figura kontúrjainak megrajzolása őt illeti.

Linder Bálint

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.