I. Országos Falfestmény és Graffiti Fesztivál, Győr: Megfújták az aluljárót

  • Linder Bálint
  • 2001. szeptember 6.

Sport

a Marcalváros két lakótelepét összekötő aluljárórendszer szemközti falán. Mellette a falon a klónozás erkölcsi aspektusain féltucatnyi utánozhatatlan emberi arc vívódik, vonásaikat egy fiatal autófényező finomítja. Kivárnánk
a Marcalváros két lakótelepét összekötő aluljárórendszer szemközti falán. Mellette a falon a klónozás erkölcsi aspektusain féltucatnyi utánozhatatlan emberi arc vívódik, vonásaikat egy fiatal autófényező finomítja. Kivárnánk a végét, de egy búsan a semmibe menetelő paraszt és egy alkoholista ufonauta hat négyzetméteres duettjének, higgyék el, nehéz ellenállni. "Palackba zárt üzenet" és "Virágzó világ" - ezeket a fantáziát csak minimálisan megzabolázó kategóriákat jelölték meg a szervezők a graffitisek és falfestők számára, akiket egy vidám, zenés, közhasznú vizuális orgiára hívtak Győrbe.

Másodszor van itt kutyavásár, mert a művészetet az utcára, a szürkeséget a pokolba kívánó, kilenc képzőművészből összeállt Korszakváltó Csoport (melynek többek között ef Zámbó István is tagja) tavaly már nekiesett Győrnek. Pár száz kiló festék, valamint az önkormányzat és a média támogatásával a város különböző pontjain elhelyezett hatalmas ponyvafestményekkel jó időre lelassították a győriek menettempóját. A Guinness rekorderek közé "a legnagyobb szabadtéri kortárs képzőművészeti kiállítás" rendezőiként bemasírozó pionírok végül a hűvösödő időjárásra való tekintettel csomagolóanyaggal jó melegen bebugyolálták a megyeházát.

Frontemberük, a "szükrealista" stílusban utazó Szük Norbert, a mostani fesztivál kezdeményezője és főszervezője festett ponyvákból, vagyis turnéztatható művészetből is él. Amikor megálmodta azt a művészeti ügynökséget, amely majd a MÁV és a közös képviselők idegeinek cincálásából kiöregedő és a betűfújástól a figurális

képzőművészet felé hajló

magyar graffitisek, falfestők munkához juttatását - és persze saját megélhetését - szolgálná, tudta: tehetségbányászattal kell kezdenie. Mi lehet pedig jobb alkalom erre egy országos fesztiválnál, ahol a sekély aluljáróból külszíni fejtéssel lehet tehetségeket felszínre hozni? És bár meglehet, hogy jó néhány, anonimitása felett éberen őrködő firkász tehetség nem bukkant fel, mindenesetre a graffiti hazai pápája, a legrégebben és legszínvonalasabban tevékenykedő, 26 éves véndiák Tish eljött, és fújt egy nagyot a sebzett földanyáról. Rajta kívül még 140, fújásban vagy festésben utazó tehetséget állítottak szájmaszkban a falhoz. A szelíden dühöngő festékszag főleg az ide érkező futóverseny elkínzott versenyzőit érte övön alul.

Szük elégedetten mosolyog, mert sok hallomásból ismert aranykezű tizenéves tehetségéről győződhetett meg, akik számára külföldön a vitorlavásznak, hotelek, a diszkók és középületek dekorálása megélhetést jelenthet, valamint azt, hogy nem kell abbahagyniuk a festést.

"Jesszusom, ez így marad? Ettől kedvet kapnak, hogy mindenhová fújjanak!" - borong valaki. A szervezők épp ennek ellenkezőjére számítanak.

A szutykos aluljáró graffitimúzeummá alakításával a szervezők szeretnének minél több falon ügyködőt a szignózástól a magasabb szintű figuralitás irányába, a műemlékek, frissen festett házfalak szétbombázása helyett pedig az esztétikai beavatkozásra legjobban rászoruló, legalizálható felületekre vonzani. Ezzel a graffitizők és falfestők a mai "rohadt mázolók" státusból fokozatosan megbecsült kortárs művészeivé lennének a hazának. A bibi csak az, hogy a legtöbb firkász zsigerileg a "Tilost" részesíti előnyben, legszívesebben feliratokat firkál ipari mennyiségben (és sokan végig csak azt).

Győr polgármesteri hivatala, főépítésze, polgárőrsége és rendőrsége, valamint egy rakás szponzor a Korszakváltók tavalyi sikeres akciójának köszönhetően a rendezvény mellé állt, bár kissé belerondított a képbe, hogy tisztázatlan körülménynek között tévedésből csütörtök este néhány rendőr megagyalt pár éjszakai firkálót az aluljárónál. A lényeg azonban, hogy a hatóságok nemcsak belementek a buliba, de pluszfelületet is szolgáltattak: a rendezvényen kipingált autók és kisbuszok

közlekedni fognak

a városban. A helyi polgárőrség vállalta, hogy a fesztivált követő egy évben vigyázza a helyszínt, nehogy egy graffitis partizán vagy egy bosszúálló házmester elcsúfítsa a freskók valamelyikét. Utóbbitól egyébként a körüllakókat interjúvolva nem kell tartani, legtöbbjük nem fukarkodott a dicsérettel a fiatalok produkciói kapcsán, csak egy örök elégedetlen bajuszos vonja távollétében kérdőre "a Balog Józsit" (Győr polgármesterét), miért nem cserélte le a lámpaburákat is egyben, valamint egy galambősz úr fogja menekülőre, és riadtan mutogatva az alkotókra ismételgeti: "Nem ismerem őket."

A folyosó végén hatodikos lányok kidugott nyelvvel egy firkás gyerek félkész figuráját töltögetik színekkel. A 12 és fél éves "művezető" elmondja, hogy ő már átesett a tűzkeresztségen - lefújt egy csövet -, így a figura kontúrjainak megrajzolása őt illeti.

Linder Bálint

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?