Megint kizárták Puskás Ferenc egyetlen magyar klubját a Puskás-örökségből

Sport

A múzeum megnyitóján nem vett részt a Budapest Honvéd, de egy kispesti hagyományőrző szervezetnek sem jutott meghívó.

Hétfőn nagy csinadrattával és Orbán-beszéddel nyílt meg a Puskás Múzeum – vagyis ahogy a 444.hu beszámolójából kiderül, valójában földi halandók előtt jövőre nyílik meg –, ahol úgy tűnik, több szinten is sikerült valóságot hajlítani: nemcsak kiderült, hogy Orbán Viktor számításai szerint soha nem kapott ki a válogatott a történelem egyik első focivilágsztárjával a pályán, miközben ilyen azért többször is történt, de a legtöbbeknek szinte fel se tűnt, hogy egy apró tényről egyszerűen senki nem vett tudomást. Mégpedig arról, hogy Puskás Ferencnek magyar klubja is volt a Real Madrid mellett, konkrétan a Kispest, jelenlegi nevén Budapest Honvéd. Sőt, a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület közleményéből az is megtudható, hogy nemcsak az ő egyesületük, hanem úgy általában a Honvéd sem kapott egyáltalán meghívást a megnyitóra.

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette jobbra Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (hátsó sor, j5), Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke (j4), valamint Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó (b5), Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke (b3) a Puskás Aréna toronyépületénél a Puskás Múzeum megnyitója napján, 2024. november 25-én. A Budapest Honvéd sehol
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

„Megdöbbenéssel figyeltük, hogy a rendezvény megnyitóján, a beszédekben sem a Kispest, sem a Honvéd neve nem hangzott el érdemben. Pedig az Aranycsapat szárnyalása egybeesik a Honvéd aranykorszakával, amiben Puskás Ferenc volt a vezér. Öcsi bácsi már a Honvéd korszak előtt is letette névjegyét Európában, az 1948-as gólkirályi címet 50 góllal nyerte, ennél több gólt senki sem szerzett a kontinensen. Az 1954-es Wolverhampton-Honvéd meccs olyan hatású volt az Európai futballra, hogy megalapították a BEK-et. Sajnálatos, hogy a Puskás Múzeum avatása után, ha valaki nem jártas a futball történelmében, azt hihette, Öcsi bácsinak csak két csapata volt, a magyar válogatott és a Real Madrid” – áll a közleményben, kiemelve, hogy Puskás nemcsak Kispesten nőtt fel a stadiontól nem messze, de emigrációból való hazatérése után évekig volt a klub elnökségi tagja is. „Valami megmagyarázhatatlan okból elkeveredhettek azon meghívók, amelyeket a Kispesti AC és a Bp. Honvéd hagyományait őrző szervezeteknek címeztek. Ráadásul a felszólalók népes táborába, a miniszterelnök, az MLSZ elnöke, a FIFA elnöke, a múzeum vezető kurátora és a Real Madrid küldötte mellé nem fért be a sorba Puskás egyetlen hazai klubjának a képviselője” – áll a szövegben.

 
Orbán Viktor, Csányi Sándor, Schmidt Mária és Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó a Puskás Múzeum megnyitóján. A Budapest Honvéd sehol, csak a Real Madrid képviselője van jelen
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

Tűnhetne akár figyelmetlenségnek is, hogy a jelenleg a magyar másodosztály kiesőhelyén tanyázó – az elmúlt években irdatlan pénzeket elégető – Honvéd ki lett ebrudálva a Puskás-kultuszból, de valójában inkább egy folyamat részének tűnik: a Honvéd jelenleg is csak külön egyeztetések alapján keresedhet Puskás nevét vagy arcképét birtokló termékekkel, annak a tulajdonosa ugyanis a Nemzeti Sport főszerkesztője, Magyarország Puskás-nagykövete és Orbán Viktor telekszomszédja, Szöllősi György, aki mellesleg ezer szállal kötődik a felcsúti labdarúgó akadémiához, amit Puskás Akadémiának hívnak. Szöllősi idején egyre erőteljesebben megindult a Puskás-örökség Felcsútra költöztetése úgy, hogy a focista a rendelkezésre álló adatok szerint soha életében nem járt a faluban. A viszony odáig fajult, hogy 2014-ben a Felcsút-Honvéd meccsen a biztonsági őrökkel szedették le a budapestiek „Puskás Kispest Hungary” feliratú drapériáját a rendezők. A balhé egyik legszórakoztatóbb része a Szöllősi által főszerkesztett, mára megszűnt FourFourTwo magazinban írt Egy politikai torzszülött klub sajátítaná ki Puskás nevét című anyag volt (ide kattintva még el lehet érni), ahol szellemesnek szánt stílusban magyarázta el, hogy valójában nem a Puskás Akadémia a politikai torzszülött, hanem a Honvéd, ami nemcsak agresszíven sajátítaná ki Puskás nevét, de „képes elhallgatni, hogy Puskás Ferenc egy másik klub színeiben érte el legnagyobb sikereit”.

Az ügyben már korábban megszólalt az ismert sportkommentátor, Egri Viktor is, aki egyenesen azt állította, hogy Szöllősi „olyan kapcsolatot épített ki Puskás Ferenc özvegyével, hogy a névhasználat odakerült, ahova ő irányította, Felcsútra”. A Puskás-hagyaték egy része jelenleg is Felcsúton van, ahol már évek óta meg lehet tekinteni a család által hazaküldött, és egyéb helyekről beszerzett relikviákat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.