Megint kizárták Puskás Ferenc egyetlen magyar klubját a Puskás-örökségből

Sport

A múzeum megnyitóján nem vett részt a Budapest Honvéd, de egy kispesti hagyományőrző szervezetnek sem jutott meghívó.

Hétfőn nagy csinadrattával és Orbán-beszéddel nyílt meg a Puskás Múzeum – vagyis ahogy a 444.hu beszámolójából kiderül, valójában földi halandók előtt jövőre nyílik meg –, ahol úgy tűnik, több szinten is sikerült valóságot hajlítani: nemcsak kiderült, hogy Orbán Viktor számításai szerint soha nem kapott ki a válogatott a történelem egyik első focivilágsztárjával a pályán, miközben ilyen azért többször is történt, de a legtöbbeknek szinte fel se tűnt, hogy egy apró tényről egyszerűen senki nem vett tudomást. Mégpedig arról, hogy Puskás Ferencnek magyar klubja is volt a Real Madrid mellett, konkrétan a Kispest, jelenlegi nevén Budapest Honvéd. Sőt, a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület közleményéből az is megtudható, hogy nemcsak az ő egyesületük, hanem úgy általában a Honvéd sem kapott egyáltalán meghívást a megnyitóra.

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette jobbra Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (hátsó sor, j5), Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke (j4), valamint Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó (b5), Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke (b3) a Puskás Aréna toronyépületénél a Puskás Múzeum megnyitója napján, 2024. november 25-én. A Budapest Honvéd sehol
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

„Megdöbbenéssel figyeltük, hogy a rendezvény megnyitóján, a beszédekben sem a Kispest, sem a Honvéd neve nem hangzott el érdemben. Pedig az Aranycsapat szárnyalása egybeesik a Honvéd aranykorszakával, amiben Puskás Ferenc volt a vezér. Öcsi bácsi már a Honvéd korszak előtt is letette névjegyét Európában, az 1948-as gólkirályi címet 50 góllal nyerte, ennél több gólt senki sem szerzett a kontinensen. Az 1954-es Wolverhampton-Honvéd meccs olyan hatású volt az Európai futballra, hogy megalapították a BEK-et. Sajnálatos, hogy a Puskás Múzeum avatása után, ha valaki nem jártas a futball történelmében, azt hihette, Öcsi bácsinak csak két csapata volt, a magyar válogatott és a Real Madrid” – áll a közleményben, kiemelve, hogy Puskás nemcsak Kispesten nőtt fel a stadiontól nem messze, de emigrációból való hazatérése után évekig volt a klub elnökségi tagja is. „Valami megmagyarázhatatlan okból elkeveredhettek azon meghívók, amelyeket a Kispesti AC és a Bp. Honvéd hagyományait őrző szervezeteknek címeztek. Ráadásul a felszólalók népes táborába, a miniszterelnök, az MLSZ elnöke, a FIFA elnöke, a múzeum vezető kurátora és a Real Madrid küldötte mellé nem fért be a sorba Puskás egyetlen hazai klubjának a képviselője” – áll a szövegben.

 
Orbán Viktor, Csányi Sándor, Schmidt Mária és Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó a Puskás Múzeum megnyitóján. A Budapest Honvéd sehol, csak a Real Madrid képviselője van jelen
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

Tűnhetne akár figyelmetlenségnek is, hogy a jelenleg a magyar másodosztály kiesőhelyén tanyázó – az elmúlt években irdatlan pénzeket elégető – Honvéd ki lett ebrudálva a Puskás-kultuszból, de valójában inkább egy folyamat részének tűnik: a Honvéd jelenleg is csak külön egyeztetések alapján keresedhet Puskás nevét vagy arcképét birtokló termékekkel, annak a tulajdonosa ugyanis a Nemzeti Sport főszerkesztője, Magyarország Puskás-nagykövete és Orbán Viktor telekszomszédja, Szöllősi György, aki mellesleg ezer szállal kötődik a felcsúti labdarúgó akadémiához, amit Puskás Akadémiának hívnak. Szöllősi idején egyre erőteljesebben megindult a Puskás-örökség Felcsútra költöztetése úgy, hogy a focista a rendelkezésre álló adatok szerint soha életében nem járt a faluban. A viszony odáig fajult, hogy 2014-ben a Felcsút-Honvéd meccsen a biztonsági őrökkel szedették le a budapestiek „Puskás Kispest Hungary” feliratú drapériáját a rendezők. A balhé egyik legszórakoztatóbb része a Szöllősi által főszerkesztett, mára megszűnt FourFourTwo magazinban írt Egy politikai torzszülött klub sajátítaná ki Puskás nevét című anyag volt (ide kattintva még el lehet érni), ahol szellemesnek szánt stílusban magyarázta el, hogy valójában nem a Puskás Akadémia a politikai torzszülött, hanem a Honvéd, ami nemcsak agresszíven sajátítaná ki Puskás nevét, de „képes elhallgatni, hogy Puskás Ferenc egy másik klub színeiben érte el legnagyobb sikereit”.

Az ügyben már korábban megszólalt az ismert sportkommentátor, Egri Viktor is, aki egyenesen azt állította, hogy Szöllősi „olyan kapcsolatot épített ki Puskás Ferenc özvegyével, hogy a névhasználat odakerült, ahova ő irányította, Felcsútra”. A Puskás-hagyaték egy része jelenleg is Felcsúton van, ahol már évek óta meg lehet tekinteni a család által hazaküldött, és egyéb helyekről beszerzett relikviákat. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.