Megint kizárták Puskás Ferenc egyetlen magyar klubját a Puskás-örökségből

Sport

A múzeum megnyitóján nem vett részt a Budapest Honvéd, de egy kispesti hagyományőrző szervezetnek sem jutott meghívó.

Hétfőn nagy csinadrattával és Orbán-beszéddel nyílt meg a Puskás Múzeum – vagyis ahogy a 444.hu beszámolójából kiderül, valójában földi halandók előtt jövőre nyílik meg –, ahol úgy tűnik, több szinten is sikerült valóságot hajlítani: nemcsak kiderült, hogy Orbán Viktor számításai szerint soha nem kapott ki a válogatott a történelem egyik első focivilágsztárjával a pályán, miközben ilyen azért többször is történt, de a legtöbbeknek szinte fel se tűnt, hogy egy apró tényről egyszerűen senki nem vett tudomást. Mégpedig arról, hogy Puskás Ferencnek magyar klubja is volt a Real Madrid mellett, konkrétan a Kispest, jelenlegi nevén Budapest Honvéd. Sőt, a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület közleményéből az is megtudható, hogy nemcsak az ő egyesületük, hanem úgy általában a Honvéd sem kapott egyáltalán meghívást a megnyitóra.

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette jobbra Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (hátsó sor, j5), Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke (j4), valamint Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó (b5), Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke (b3) a Puskás Aréna toronyépületénél a Puskás Múzeum megnyitója napján, 2024. november 25-én. A Budapest Honvéd sehol
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

„Megdöbbenéssel figyeltük, hogy a rendezvény megnyitóján, a beszédekben sem a Kispest, sem a Honvéd neve nem hangzott el érdemben. Pedig az Aranycsapat szárnyalása egybeesik a Honvéd aranykorszakával, amiben Puskás Ferenc volt a vezér. Öcsi bácsi már a Honvéd korszak előtt is letette névjegyét Európában, az 1948-as gólkirályi címet 50 góllal nyerte, ennél több gólt senki sem szerzett a kontinensen. Az 1954-es Wolverhampton-Honvéd meccs olyan hatású volt az Európai futballra, hogy megalapították a BEK-et. Sajnálatos, hogy a Puskás Múzeum avatása után, ha valaki nem jártas a futball történelmében, azt hihette, Öcsi bácsinak csak két csapata volt, a magyar válogatott és a Real Madrid” – áll a közleményben, kiemelve, hogy Puskás nemcsak Kispesten nőtt fel a stadiontól nem messze, de emigrációból való hazatérése után évekig volt a klub elnökségi tagja is. „Valami megmagyarázhatatlan okból elkeveredhettek azon meghívók, amelyeket a Kispesti AC és a Bp. Honvéd hagyományait őrző szervezeteknek címeztek. Ráadásul a felszólalók népes táborába, a miniszterelnök, az MLSZ elnöke, a FIFA elnöke, a múzeum vezető kurátora és a Real Madrid küldötte mellé nem fért be a sorba Puskás egyetlen hazai klubjának a képviselője” – áll a szövegben.

 
Orbán Viktor, Csányi Sándor, Schmidt Mária és Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó a Puskás Múzeum megnyitóján. A Budapest Honvéd sehol, csak a Real Madrid képviselője van jelen
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

Tűnhetne akár figyelmetlenségnek is, hogy a jelenleg a magyar másodosztály kiesőhelyén tanyázó – az elmúlt években irdatlan pénzeket elégető – Honvéd ki lett ebrudálva a Puskás-kultuszból, de valójában inkább egy folyamat részének tűnik: a Honvéd jelenleg is csak külön egyeztetések alapján keresedhet Puskás nevét vagy arcképét birtokló termékekkel, annak a tulajdonosa ugyanis a Nemzeti Sport főszerkesztője, Magyarország Puskás-nagykövete és Orbán Viktor telekszomszédja, Szöllősi György, aki mellesleg ezer szállal kötődik a felcsúti labdarúgó akadémiához, amit Puskás Akadémiának hívnak. Szöllősi idején egyre erőteljesebben megindult a Puskás-örökség Felcsútra költöztetése úgy, hogy a focista a rendelkezésre álló adatok szerint soha életében nem járt a faluban. A viszony odáig fajult, hogy 2014-ben a Felcsút-Honvéd meccsen a biztonsági őrökkel szedették le a budapestiek „Puskás Kispest Hungary” feliratú drapériáját a rendezők. A balhé egyik legszórakoztatóbb része a Szöllősi által főszerkesztett, mára megszűnt FourFourTwo magazinban írt Egy politikai torzszülött klub sajátítaná ki Puskás nevét című anyag volt (ide kattintva még el lehet érni), ahol szellemesnek szánt stílusban magyarázta el, hogy valójában nem a Puskás Akadémia a politikai torzszülött, hanem a Honvéd, ami nemcsak agresszíven sajátítaná ki Puskás nevét, de „képes elhallgatni, hogy Puskás Ferenc egy másik klub színeiben érte el legnagyobb sikereit”.

Az ügyben már korábban megszólalt az ismert sportkommentátor, Egri Viktor is, aki egyenesen azt állította, hogy Szöllősi „olyan kapcsolatot épített ki Puskás Ferenc özvegyével, hogy a névhasználat odakerült, ahova ő irányította, Felcsútra”. A Puskás-hagyaték egy része jelenleg is Felcsúton van, ahol már évek óta meg lehet tekinteni a család által hazaküldött, és egyéb helyekről beszerzett relikviákat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.