Megint kizárták Puskás Ferenc egyetlen magyar klubját a Puskás-örökségből

Sport

A múzeum megnyitóján nem vett részt a Budapest Honvéd, de egy kispesti hagyományőrző szervezetnek sem jutott meghívó.

Hétfőn nagy csinadrattával és Orbán-beszéddel nyílt meg a Puskás Múzeum – vagyis ahogy a 444.hu beszámolójából kiderül, valójában földi halandók előtt jövőre nyílik meg –, ahol úgy tűnik, több szinten is sikerült valóságot hajlítani: nemcsak kiderült, hogy Orbán Viktor számításai szerint soha nem kapott ki a válogatott a történelem egyik első focivilágsztárjával a pályán, miközben ilyen azért többször is történt, de a legtöbbeknek szinte fel se tűnt, hogy egy apró tényről egyszerűen senki nem vett tudomást. Mégpedig arról, hogy Puskás Ferencnek magyar klubja is volt a Real Madrid mellett, konkrétan a Kispest, jelenlegi nevén Budapest Honvéd. Sőt, a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület közleményéből az is megtudható, hogy nemcsak az ő egyesületük, hanem úgy általában a Honvéd sem kapott egyáltalán meghívást a megnyitóra.

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette jobbra Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (hátsó sor, j5), Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke (j4), valamint Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó (b5), Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke (b3) a Puskás Aréna toronyépületénél a Puskás Múzeum megnyitója napján, 2024. november 25-én. A Budapest Honvéd sehol
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

„Megdöbbenéssel figyeltük, hogy a rendezvény megnyitóján, a beszédekben sem a Kispest, sem a Honvéd neve nem hangzott el érdemben. Pedig az Aranycsapat szárnyalása egybeesik a Honvéd aranykorszakával, amiben Puskás Ferenc volt a vezér. Öcsi bácsi már a Honvéd korszak előtt is letette névjegyét Európában, az 1948-as gólkirályi címet 50 góllal nyerte, ennél több gólt senki sem szerzett a kontinensen. Az 1954-es Wolverhampton-Honvéd meccs olyan hatású volt az Európai futballra, hogy megalapították a BEK-et. Sajnálatos, hogy a Puskás Múzeum avatása után, ha valaki nem jártas a futball történelmében, azt hihette, Öcsi bácsinak csak két csapata volt, a magyar válogatott és a Real Madrid” – áll a közleményben, kiemelve, hogy Puskás nemcsak Kispesten nőtt fel a stadiontól nem messze, de emigrációból való hazatérése után évekig volt a klub elnökségi tagja is. „Valami megmagyarázhatatlan okból elkeveredhettek azon meghívók, amelyeket a Kispesti AC és a Bp. Honvéd hagyományait őrző szervezeteknek címeztek. Ráadásul a felszólalók népes táborába, a miniszterelnök, az MLSZ elnöke, a FIFA elnöke, a múzeum vezető kurátora és a Real Madrid küldötte mellé nem fért be a sorba Puskás egyetlen hazai klubjának a képviselője” – áll a szövegben.

 
Orbán Viktor, Csányi Sándor, Schmidt Mária és Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó a Puskás Múzeum megnyitóján. A Budapest Honvéd sehol, csak a Real Madrid képviselője van jelen
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

Tűnhetne akár figyelmetlenségnek is, hogy a jelenleg a magyar másodosztály kiesőhelyén tanyázó – az elmúlt években irdatlan pénzeket elégető – Honvéd ki lett ebrudálva a Puskás-kultuszból, de valójában inkább egy folyamat részének tűnik: a Honvéd jelenleg is csak külön egyeztetések alapján keresedhet Puskás nevét vagy arcképét birtokló termékekkel, annak a tulajdonosa ugyanis a Nemzeti Sport főszerkesztője, Magyarország Puskás-nagykövete és Orbán Viktor telekszomszédja, Szöllősi György, aki mellesleg ezer szállal kötődik a felcsúti labdarúgó akadémiához, amit Puskás Akadémiának hívnak. Szöllősi idején egyre erőteljesebben megindult a Puskás-örökség Felcsútra költöztetése úgy, hogy a focista a rendelkezésre álló adatok szerint soha életében nem járt a faluban. A viszony odáig fajult, hogy 2014-ben a Felcsút-Honvéd meccsen a biztonsági őrökkel szedették le a budapestiek „Puskás Kispest Hungary” feliratú drapériáját a rendezők. A balhé egyik legszórakoztatóbb része a Szöllősi által főszerkesztett, mára megszűnt FourFourTwo magazinban írt Egy politikai torzszülött klub sajátítaná ki Puskás nevét című anyag volt (ide kattintva még el lehet érni), ahol szellemesnek szánt stílusban magyarázta el, hogy valójában nem a Puskás Akadémia a politikai torzszülött, hanem a Honvéd, ami nemcsak agresszíven sajátítaná ki Puskás nevét, de „képes elhallgatni, hogy Puskás Ferenc egy másik klub színeiben érte el legnagyobb sikereit”.

Az ügyben már korábban megszólalt az ismert sportkommentátor, Egri Viktor is, aki egyenesen azt állította, hogy Szöllősi „olyan kapcsolatot épített ki Puskás Ferenc özvegyével, hogy a névhasználat odakerült, ahova ő irányította, Felcsútra”. A Puskás-hagyaték egy része jelenleg is Felcsúton van, ahol már évek óta meg lehet tekinteni a család által hazaküldött, és egyéb helyekről beszerzett relikviákat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.