Megint kizárták Puskás Ferenc egyetlen magyar klubját a Puskás-örökségből

Sport

A múzeum megnyitóján nem vett részt a Budapest Honvéd, de egy kispesti hagyományőrző szervezetnek sem jutott meghívó.

Hétfőn nagy csinadrattával és Orbán-beszéddel nyílt meg a Puskás Múzeum – vagyis ahogy a 444.hu beszámolójából kiderül, valójában földi halandók előtt jövőre nyílik meg –, ahol úgy tűnik, több szinten is sikerült valóságot hajlítani: nemcsak kiderült, hogy Orbán Viktor számításai szerint soha nem kapott ki a válogatott a történelem egyik első focivilágsztárjával a pályán, miközben ilyen azért többször is történt, de a legtöbbeknek szinte fel se tűnt, hogy egy apró tényről egyszerűen senki nem vett tudomást. Mégpedig arról, hogy Puskás Ferencnek magyar klubja is volt a Real Madrid mellett, konkrétan a Kispest, jelenlegi nevén Budapest Honvéd. Sőt, a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület közleményéből az is megtudható, hogy nemcsak az ő egyesületük, hanem úgy általában a Honvéd sem kapott egyáltalán meghívást a megnyitóra.

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette jobbra Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (hátsó sor, j5), Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke (j4), valamint Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó (b5), Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke (b3) a Puskás Aréna toronyépületénél a Puskás Múzeum megnyitója napján, 2024. november 25-én. A Budapest Honvéd sehol
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

„Megdöbbenéssel figyeltük, hogy a rendezvény megnyitóján, a beszédekben sem a Kispest, sem a Honvéd neve nem hangzott el érdemben. Pedig az Aranycsapat szárnyalása egybeesik a Honvéd aranykorszakával, amiben Puskás Ferenc volt a vezér. Öcsi bácsi már a Honvéd korszak előtt is letette névjegyét Európában, az 1948-as gólkirályi címet 50 góllal nyerte, ennél több gólt senki sem szerzett a kontinensen. Az 1954-es Wolverhampton-Honvéd meccs olyan hatású volt az Európai futballra, hogy megalapították a BEK-et. Sajnálatos, hogy a Puskás Múzeum avatása után, ha valaki nem jártas a futball történelmében, azt hihette, Öcsi bácsinak csak két csapata volt, a magyar válogatott és a Real Madrid” – áll a közleményben, kiemelve, hogy Puskás nemcsak Kispesten nőtt fel a stadiontól nem messze, de emigrációból való hazatérése után évekig volt a klub elnökségi tagja is. „Valami megmagyarázhatatlan okból elkeveredhettek azon meghívók, amelyeket a Kispesti AC és a Bp. Honvéd hagyományait őrző szervezeteknek címeztek. Ráadásul a felszólalók népes táborába, a miniszterelnök, az MLSZ elnöke, a FIFA elnöke, a múzeum vezető kurátora és a Real Madrid küldötte mellé nem fért be a sorba Puskás egyetlen hazai klubjának a képviselője” – áll a szövegben.

 
Orbán Viktor, Csányi Sándor, Schmidt Mária és Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó a Puskás Múzeum megnyitóján. A Budapest Honvéd sehol, csak a Real Madrid képviselője van jelen
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

Tűnhetne akár figyelmetlenségnek is, hogy a jelenleg a magyar másodosztály kiesőhelyén tanyázó – az elmúlt években irdatlan pénzeket elégető – Honvéd ki lett ebrudálva a Puskás-kultuszból, de valójában inkább egy folyamat részének tűnik: a Honvéd jelenleg is csak külön egyeztetések alapján keresedhet Puskás nevét vagy arcképét birtokló termékekkel, annak a tulajdonosa ugyanis a Nemzeti Sport főszerkesztője, Magyarország Puskás-nagykövete és Orbán Viktor telekszomszédja, Szöllősi György, aki mellesleg ezer szállal kötődik a felcsúti labdarúgó akadémiához, amit Puskás Akadémiának hívnak. Szöllősi idején egyre erőteljesebben megindult a Puskás-örökség Felcsútra költöztetése úgy, hogy a focista a rendelkezésre álló adatok szerint soha életében nem járt a faluban. A viszony odáig fajult, hogy 2014-ben a Felcsút-Honvéd meccsen a biztonsági őrökkel szedették le a budapestiek „Puskás Kispest Hungary” feliratú drapériáját a rendezők. A balhé egyik legszórakoztatóbb része a Szöllősi által főszerkesztett, mára megszűnt FourFourTwo magazinban írt Egy politikai torzszülött klub sajátítaná ki Puskás nevét című anyag volt (ide kattintva még el lehet érni), ahol szellemesnek szánt stílusban magyarázta el, hogy valójában nem a Puskás Akadémia a politikai torzszülött, hanem a Honvéd, ami nemcsak agresszíven sajátítaná ki Puskás nevét, de „képes elhallgatni, hogy Puskás Ferenc egy másik klub színeiben érte el legnagyobb sikereit”.

Az ügyben már korábban megszólalt az ismert sportkommentátor, Egri Viktor is, aki egyenesen azt állította, hogy Szöllősi „olyan kapcsolatot épített ki Puskás Ferenc özvegyével, hogy a névhasználat odakerült, ahova ő irányította, Felcsútra”. A Puskás-hagyaték egy része jelenleg is Felcsúton van, ahol már évek óta meg lehet tekinteni a család által hazaküldött, és egyéb helyekről beszerzett relikviákat. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.