A megyei Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ)-elnökök a térségi sportegyesületeknek írt, lapunk birtokába került levélben – közvetítve a szövetség tájékoztatását – azt közölték kollégáikkal, bizonyára tapasztalták, hogy nem tudnak versenyengedélyt kérelmezni és/vagy játékost aktívra állítani, mert nem találják a korábban, akár tavaly is náluk játszó játékosokat az MKSZ Back Office rendszerében. A megyei szövetségi elnökök arra emlékeztették a sportegyesületi vezetőket, hogy korábban már tájékoztató levelet küldtek az inaktiválással kapcsolatban. Ebben felhívták a sportszervezetek figyelmét, hogy a szerződéses jogviszonyban sportoló játékosok esetében a szerződés lejártát követő napon a játékosokat automatikusan inaktiválják, míg a tagsági jogviszonnyal rendelkező játékosok esetében az érintetteket (a játékosokat) kivétel nélkül inaktiválták.
E tájékoztató levél alapján a MKSZ Back Office rendszer igazolási felületének nyári megnyitásától kezdve augusztus 10-ig volt lehetősége a sportszervezeteknek aktiválni játékosaikat. Aki ezt az elmúlt időszakban nem tette meg, az augusztus 12-én már nem látta játékosát saját sportszervezeténél a „játékos” menüpont alatt. Kézilabdaberkekben ebből jókora kavarodás támadt, így a törléseket visszavonták és az érintett játékosok újra, továbbra is elérhetőek lettek a sportszervezeteknél inaktív státuszban, egészen 2024. augusztus 23-ig.
Az MKSZ Versenyszervezési és Monitoring Igazgatósága már július közepén elküldte az erről szóló információt, azaz az MKSZ Back Office rendszerváltozásairól szóló tájékoztatót a megyei szövetségeknek és sportegyesületeknek. Mindezt a múlt év végén, a sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvénnyel magyarázza most. Mint fogalmaznak: „Az informatikai fejlesztések következményeként a sportszervezeti nyilvántartások naprakész vezetése vált időszerűvé. Mindezek alapján a 2024/2025-ös bajnoki évad kezdetével a státusza inaktiválásra került minden olyan sportolónak, akinek a szerződéses jogviszonya nem haladja meg a bajnoki szezon kezdő dátumát, 2024. július 1. napját.” Azt is hozzátették, hogy ezeknek a játékosoknak az új szerződésük vagy tagsági igazolásuk feltöltése mellett és a sportolói státusz aktívra állítása szükséges. A korábban megküldött tájékoztató levélben leírtaknak megfelelően: „Az igazolások nyilvántartásba vétele során az igazolási ütközések során az MKSZ elektronikus felülete, csak az aktívra állított játékosok esetében védi a jelenlegi sportszervezetet, így kérjük az aktívra állítást – a sportszervezetek saját érdekében – mielőbb megtenni szíveskedjenek!”
Több vidéki és fővárosi kézilabda-egyesületnél tájékozódtunk az ügyben. A légkört jól jellemzi, hogy a nyilatkozók minden esetben névtelenséget kértek portálunktól. Néhány egyesületi vezető és edző elmondta, hogy ideje volt a rendrakásnak az új bajnokság kezdete előtt, s elismerték, több olyan játékos szerepel még a rendszerben, aki időközben – különböző okok miatt – abbahagyta a sportszervezeten belüli kézilabdázást, mégis igazolásuk van. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy legalábbis érdekes: sokkal több igazolt kézilabdajátékos van az országban, mint ahányan versenyengedéllyel rendelkeznek. Néhányan pedig csodálkoztak, amiért csak a kézilabdára is érvényes társasági adókedvezmény (tao) bevezetése után 12 évvel szűri meg a rendszert a kézilabda szövetség.
A megkérdezettek többsége azonban annak a véleményének adott hangot, hogy
az intézkedés mögött nem csupán a törvénymódosítás, hanem az utóbbi idők tao-visszaélései állhatnak,
amelyek közül legutóbb a kecskeméti kapott nagyobb sajtóvisszhangot, amelyről elsőként a Narancs.hu számolt be az év elején. Mint megírtuk, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolták egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. Ekkor több, mint száz hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül.
Az ügyben a Kecskeméti Járásbíróság júniusban hozott ítéletet, amelyet a vádlottak elfogadtak, így az jogerőre emelkedett. Eszerint a tao-támogatás kapcsán több millió forintos kárt okozott a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) kézilabdaklub vezetője és két társa azzal, hogy valótlan adatokat közöltek a leigazolt játékosok számáról. Ez azt jelentette, hogy velük szemben megállt a vád, amely költségvetési csalásról, személyes adattal való visszaélésről és hamis magánokirat felhasználásáról szólt. A hamis igazolásokhoz fotót sem mellékeltek az elítéltek, sőt az is előfordult, hogy lány volt a hamisan igazolt játékosok között, holott csak fiúcsapatai vannak az egyesületnek. A kamuigazolások azt is jelentették, az érintettek nem tudták, hogy papíron a KTE „igazolt” játékosai. A bűnösnek kimondott vádlottak között van a kecskeméti szakosztályelnök, A. Ferenc, aki egyben a Magyar Kézilabda Szövetség regionális szakfelügyelője.
Az ítélet megszületése után néhány nappal, éppen két hónappal ezelőtt fordultunk kérdéseinkkel a MKSZ elnökségéhez, amelyben azt kérdeztük, hogy tudnak a költségvetési csalásról, személyes adattal való visszaélésről, valamint a hamis magánokirat felhasználásáról, valamint ez ügyben folyó büntetőperről. Azt is tudakoltuk, hogy mindennek nyomán a jövőben továbbra is alkalmazza az MKSZ A. Ferencet területi szakfelügyelőként, vagy a történtek fényében megválnak tőle. Azonban az azóta eltelt hosszú idő ellenére nem kaptunk választ kérdéseinkre, jóllehet a területi szakfelügyelőt bűnösnek mondta ki a bíróság. Kérdésekkel most is kerestük a szövetséget, mégpedig annak kapcsán, hogy az ún. „aktiválási tájékoztató” kiküldése, tehát a játékosok státuszának egyértelműsítése összefüggésben áll-e a tao-visszaélésekkel és a hamis igazolásokkal. Ha válaszol az MKSZ, megírjuk.
Nem elszigetelt jelenség
A honi kézilabdázás anyagi visszaéléseiről, tetemes hiányairól és visszafizetési kötelezettségeiről, s az ezek kapcsán folyó NAV- és rendőrségi vizsgálatokról szóló híradások nem elszigetelt esetek. A cikkünkben ismertetett kecskeméti eset mellett ezt bizonyítják az Orosházi Férfi Kézilabda Egyesületnél (OFKSE) történtek. A viharsarki klubnál olyan teljes volt a pénzügyi összeomlás, hogy 2022 nyarán egyik pillanatról a másikra visszaléptek az NB/B-s bajnokságtól. Időközben a Gyulai Törvényszék elrendelte az egyesület felszámolását. Portálunk ezzel összefüggésben kinyomozta, hogy egyéb tartozásokon felül a szabálytalan tao-felhasználás miatt, kamatokkal együtt, legalább 1,4 milliárd forint visszafizetési kötelezettség terheli az OFKSE-t.
(Címlapképünk illusztráció)
