Színház

A Csillagszedő Márió

  • Sisso
  • 2013. március 7.

Színház

A Csillagszedő Márió című mesejátékban mások szép gyerekkori traumáit éljük újra terápiásan. De persze leginkább a sajátjainkat, még ha apró sérelmek is csak, mint az idióta kötelező délutáni alvás; vagy hogy szerelmünk tárgya tudomást sem hajlandó venni rólunk, mert nem hordunk masnit és szoknyát, mint a többi lány.

De önző ne legyek: az előadás természetesen gyerekeknek készült, akik pedig azért szerencsések, mert nem kell majd harminc év múlva töprengeniük okokon és következményeken, hanem itt és most tanulgatják: az élet szép. Akkor is, ha apa többször megy el otthonról, mint jön haza, vagy ha a nagypapa - történetesen az egyetlen, aki megért - itthagyja a földi életet.

Tengely Gábor rendező tisztán érti és beszéli a gyerekek - és az alapanyagul szolgáló, azonos című Kiss Ottó-kötet - nyelvét. A színpadon eltűnnek a bábok és mozgatóik közötti távolságok, a színészek egy testben élnek megejtően amorf figuráikkal (Sipos Katalin és Sisak Péter munkái), mintha az a kis plüsspárnaszerű dolog volna a lelkük, ami éjszaka, ha alszanak, körbeutazza a földet helyettük. A finomabb arckifejezéseket, gesztusokat természetes végtagként közvetítik az élettelen textilek helyett. A forgószínpad játszótér, amely bármikor lakóteleppé alakul, az ablakok a mászóka rácsai, és mozgatható alkatrészek segítségével a színészek alakítják ki benne a tereket. A színhelyeket, ahol két ma élő kisgyerek és két család élete alakul. Családi drámák, gyerekszerelem - és sok-sok humor, ami ezt a két csapást segít elviselni.

Vaskakas Bábszínház, Győr, január 26.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.