Online tánc

A földön kívüli selyemszörny

Közép-Európa Táncszínház: Térfalók

  • Vida Virág
  • 2021. január 20.

Színház

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Nehéz a feladat, ugyanis a közvetítés nem önmagában létező, hanem kiszolgáló műfaj. Egy beékelt értelmezési lépcsőfok, egyfajta szűrő, amely az előadás és a néző közé türemkedett, így erősen manipulálja az interpretáció tartományát. Vannak alkotók, akik felismerve ezt a kényszerből létrejött lényeges változást, művészi eszközként tekintenek a videókamerák/okostelefonok használatára, és az előadás szerves részévé teszik az új, virtuális lehetőségeket. A kamerák száma, váltakozó képei, a különböző szögekből, távolságokról bemutatott tér, a kamera fókusza számtalan lehetőséget hordozhat az alkotók számára, ezzel is növelve az értelmezési síkokat. A legtöbb színházi alkotó viszont nem él a lehetőséggel, és a kamera mögött ülő (szak)emberre bízza a közvetítés milyenségét.

A Térfalók kifejezetten olyan előadás, amelyet élőben kellene látni, mert semmilyen extra szerep nem jut a kamerának, ellenben roppant zavaró, ahogy az objektív – több-kevesebb sikerrel – megpróbálja követni a táncosokat. Bár az operatőr láthatóan igyekszik izgalmasabbá tenni a monitorokon látott képet, egyetlen kamerával nem tud csodát művelni. Emiatt sokszor úgy érzem, hogy nem látom a teljes produkciót, mert amíg a kamera éppen egy szólistán időz, addig nem tudhatom, hogy mi történik a színpad többi részén. Márpedig a Térfalókban (ha jól látom) egyetlen táncos sem hagyja el a színpadot, a darab elejétől a végéig mindannyian folyamatos mozgásban vannak. Az előadók háttérbeli szerepeltetése a romantikus nagy balettek sajátossága. Hogy ennek pontosan mi a funkciója a Térfalókban, nem igazán lehet megállapítani. Dramaturgiai magyarázatot nem találtam, lehet, hogy ennek is csak technikai oka van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.